Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-20 / 42. szám

NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К ÍJ тЧ rj уЯ Q TJT ¥ ГТХ p Г MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM I JÜr 1N Л JCf ^ XX X X C К IPAR A Déli-vasut államosítása. Megnyilik-e a francia piac érdekeink előtt ? Bpest old. 20. Az utóbbi napok legkiemelkedőbb gazda­sági eseménye az az elvi megállapodás, amely a francia kötvénytulajdonosok megbízottai és a Déli-vasut igazgatói között létrejött, s amely a Déli-vasut államosítására vonatkozik. Szen­záció erejével hatott e hir, mert a vasút pénzügyeinek tárgyalásánál a sok propozició között egyik sem célzott az államosításra, mindegyik tervezet máskép igyekezett a vasút pénzügyeit rendezni. A magyar kormányt előzőleg nem is informálták arról, hogy az államosítás és a tanácskozás tárgyává vált, hanem a megállapodás létrejötte után láto­gatott el hozzánk két osztrák referens, akik kormányunkat informálták. Az államosítás egyelőre még távol van, mert annyi az akadálya e tranzakció lebo­nyolításának, hogy évek szükségesek az elv­ben kimondott megvalósításához. De már most felvetődik a kérdés, hogy államosítás esetén közelebb jut a magyar értékpapír, a járadék, záloglevél és községi kötvény a francia piachoz, mint eddig volt. Valahányszor uj papirt akartunk párisi piacon plaszirozni, a válasz mindig az volt, hogy amig a Déli- vasut financiáit nem rendezzük, addig előlünk a francia piac el van zárva. Ennek az ódiumnak az átkát kellett viselnünk évtizedek hosszú során át, mert a francia tőkés nem tudott abba beletörődni, hogy az ötszáz frank névértékű Déli-vasuti kötvény 125 frankra szállott le, tehát darabonként 375 frank effektiv kár érte. A francia árfolyamjegyző lapon 1909. év december 31-én 137 milliárd összegű érték szerepelt. Ennek az értékpapírnak az 50'4°/°-a bevándorolt címlet, s csak a kisebbik fele francia eredetű. Ezenkívül a fráncia tőkések tárcájában ugyanakkor 110 milliárd értékű értékpapír talált elhelyezést, amelyek negyven százaléka szintén idegen érték. Ebből a sok idegen eimletből alig van valami magyar eredetű. Amig a legexotikusabb országok értékei elkerültek a francia piacra, addig a magyar záloglevél előtt hétszeres kínai fal állott, s így ezen a nagy akadályon átver­gődve juthatott be a párisi gazdasági életbe. Dr. Alfréd Neymarck, akinek neve előttünk is jóhangzásu, egyik három év előtti cikké­ben világosan abban találja a francia piac zárkózottságát a magyar értékek előtt, hogy a Déli-vasut francia kötvényesei darabonként 375 frankkal károsodtak. Ha most az államosítást keresztül viszik — amire ugyan sok kilátás nincs — meg­változik-e ez a helyzet ? Az államosítás eset­leges keresztülvitele után sem lesz gyökeres változás, mert akkor egy újabb akadály fog föllépni, amely továbbra is távoltart ben­nünket a francia piactól, ez a külpolitika. A tőkének a politikában való nagy szerepe itt fog csak erősen kiütközni, mert az álla­mosítás után a külpolitika lesz az az ütköző pont, az a választó vonal, amely értékeinket a párisi piacra nem bocsátja. Ránk tehát ebből a szempontból az államosítás sokat nem jelent, s vérmes reményeket a piac hódítás szempontjából nem fűzhetünk hozzá. Domány Gyula. ki uj kincstári jegyek kibocsátása. Az aláírás sikere. — Nagy jegyzések Német­országban. A 150 millió márka névértékű 4V2%'os állami pénztárjegyek aláírása csütörtökön volt. Az aláírás teljes sikerrel járt, amennyi­ben a nehéz pénzpiaci viszonyok dacára is túljegyezték az uj államadósságot. A jegyzés sikere nem kizárólag a magasabb kamat- jövedelem eredménye, mert a tőke nem követi azt a gazdasági törvényt, hogy oda vándorolt, ahol a legmagasabb hozadékra nyílik kilátás, hanem tanujele annak a meleg szimpátiának, amellyel a német piac visel­tetik befektetési értékeink iránt. A német jegyzések 70 százaléka zárolt természetű, tehát ezek forgalomba nem is kerülnek, hanem a tőkés magánál tartja, amig három év múltán a magyar kormány a függő állam- adósság papírokat vissza nem váltja. Az uj állami címletek elhelyezése is meggyőz bennünket arról, hogy nem számít­hatunk a külföldi, azaz párisi tőke támoga­tására, s egyedül a német és osztrák segít­séget vehetjük igénybe uj emisszióknál. A tőkének a politikában való szerepe élesen kifejezésre jutott a mostani kibocsátásnál, mert a francia piac igyekezett magát távol tartani a jegyzéstől, ellenben a hármasszövet­séghez tartozó Németország készséggel szol­gáltatta Emiljeiét annak, amiről már eddig is volt alkalmunk meggyőződni, hogy gazda­sági terén is velünk tart, s támogat bennünket. HÍREK. •• Zavarok a Phöbusnál. A könnyelmű gazdálkodás folytán zavarokba jutott Phöbus magyar villamosságirészvénytársulatnála.szemé\yi változások listája még mm zárult le. A volt vezérigazgatónak. Hádinger Adolfnak menesz­tése után Hadinger Gyula irodafőnököt is vég­kielégítette a társaság s most a vállalat a Hadingerek nélkül igyekszik talpra állani. Ez nehéz munka, mert nincs a vállalatnak egyetlen hitelforrása sem, melyet a volt dirigensek fenékig ki ne merhettek volna. Az utóbbi időben már nem volt elég a Belvárosi Takarékpénztár korlátlan hitele, kis részvénytársasági alapon álló bankocskáktól, melyek a kamatszedésnél még a szövetkezeteknél is óvatosabbak, igye­keztek ügynökök utján tárca váltóikat elhelyezni. Az ilyen gazdálkodás csaknem a tönk szélére juttatta a vállalatot s hogy a bűnös gazdál­kodás csak most jutott napfényre, annak épen a vállalat szomorú helyzete az oka. Jelenleg a íinánciális és műszaki ügyeket olyan hozzáértő kezek intézik, amelyek ezt az agyon kompro­mittált vállalatot a pusztulás útjáról visszaterelik a fejlődés felé. Ha az ellenőrzés a Phöbusnál nagyobb lelt volna, ma a 200 koronás névér­tékű részvények nem száz koronán állanának. 1Wiкus Tátra Tejcsokoládé, A tőzsdebíróság kényelmes mun­kája. Időnként megismétlődik a panasz, hogy a tőzsdebiróságon még lassúbb egy-egy ügy elintézése, mint a polgári bíróság előtt. Már több beadvány fekszik a tőzsde elnöksége előtt, amelyek azokat a módozatokat jelölik meg, amelyek segítségével az ügyek letárgyalását gyorsítani lehet. A tőzsde elnöksége azonban nem tehet sokat, mert az ötven tőzsde tanácsos közül 30 soha sem jelenik meg a tárgyaláson, s igy 20 lözsdetanácsos vállaira nehezedik a tőzsdebíróság folytonosan szaporodó ügyeinek elintézése. Ez a húsz tanácsos szószenni veszi hivatását, dolgozik, s igyekszik megfelelni annak a kötelezettségének, amellyel az ad honores, de egyébként kitüntető állás számára kijelöl. A tőzsde elnöksége a tanácsost elő nem vezettet­heti a laárgyalásra, tehát tehetetlen a hanyag tőzsdetanácsosokkal szemben. Ennek egyetlen módja, amivel az anomáliát meg lehet szüntet­ni, hogy a jövőben olyan tanácsokat kell erre a tisztségre jelölni, akik hivatásuknak eleget akarnak tenni s kötelezettségek elől nem igyek­szenek kibújni. Néha esztendőkre nyúlik vissza egy-egy tőzsdei pör, ami igazán abszurdum, mert nagy anyagi érdek fűződik minden tőzsdei porhoz. Vagy a tőzsdei szabályzatok megreformá­lása segítene ezen az anomálián, amely a tanácsok helyeit szakbirósághoz utasítaná a pereskedő­ket, vagy pedig a tőzsdetanácsosok lelkiismere­tesebb eljárása menthetné meg a tőzsdebiróság intézményének mai formájában való fenntartását. BRISTOL kalapáruda Váczi-utcza II. A menetjegyiroda a Vigadóban. A fővárosi vigadó hatalmas mórstilü földszinti termében végre internacionális forgalmához méltó helyiséghez jutott a Központi Menetjegyiroda. A rendkívül magas, boltíves terem, több millió korona értékű vasúti és hajózási m enetjegyettartalmazóóriásijegyszekrényei. vei, a pénztárak és páncélszekrények körül foglala­toskodó számos tisztviselő, a hálókocsiszolgálat le­bonyolítására szolgáló sok telefon, az idegen-pénzeket és külföldi chequeket beváltó bankpénztárak, az ezernvi prospektussal telerakott hatalmas aszta], a Baedeckerek és más útikönyvek könyvtárszekrényei olyan impozáns jelleget adnak ennek az irodának, amelyhez foghatót alig találunk Európában. Ha ehhez hozzávesszük azt a nagy utasforgalmak amelyet a Központi Menel jegyiroda lebonyolít, akkor fogalmat alkothatunk magunknak arról a nagysza­bású és igen mozgalmas üzemről, amely ezt az irodát a főváros egyik legérdekesebb látványosságává avatja. SCHÄFER és WELL 1 SCH oki. mérnökök Budapest, IX., Üllői-út 53. A „Katona“ falakkal jobban és olcsóbban épít­kezhetünk, mint a tömör falakkal. Speciális építkezések részvénytársaság Budapest, VII., Gizella-ut 38. RIÓIKUL ES FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPER JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut II és 15. -•• Telelőn 65—39. ------

Next

/
Oldalképek
Tartalom