Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-29 / 39. szám
1915. szeptember 29. 39. szám. Munkatársak: GELEY JÓZSEF, HEGEDŰS GYUbá, PÁSZTOR MIHÁLY, POSSEL GESZTAV SALGÓ IGNÁC, ТОМА SZILÁRD, VERbÓl ÁRMIN, VÜRGVÄR1 ALBERT, ZÓLYOMI DEZSŐ. Előfizetési ara: EGÉSZ ÉVRE 12 K. Szerkbsztöseg es kiadóhivatal: BUDAPEST, VISEGRÁDI UTCA 4ü NAGY BUDAPEST a „Független Budapest“ állandó melléklete Koleragyiirü Budapest körül. Borzalmas állapotok. — A koleraveszedelem lázas tevékenységre sorakoztatta fel a főváros valamennyi hatóságát. Igazán nagyszerű munkával küzdöttek a kolera ellen, de mégsem tudták megakadályozni, hogy Budapesten ne legyen kolera, aminthogy alig tudnak gátat vetni a járványok ijesztő terjedésének. És ezen nem szabad csudálkozni, ameddig a fővárost egy valóságos járványgyürü veszi körül. A környékbeli községek közegészség- ügyi állapota olyan, hogy Budapest minden intézkedése megtörik rajta. A környékből hurcolják be a legtöbb járványt, mert az elővárosokban minden feltétel megvan ahhoz, hogy egy járványos betegség a legerősebben lépjen fel. Az alábbiakban három előváros közegészségügyi állapotát vázoljuk néhány sorban. Ez a néhány sor is ijesztő bizonyosság arra nézve, hogy a fővárost egy veszedelmes járványgyürü veszi körül. Újpest. Most két esztendeje is Újpestről indult ki hódító útjára a kolera és az idén megint ott szedte a járvány első áldozatát. Az a bűzös szenny, amely akkor tápot adót a járványnak, most is megvan. Az utak, terek;porosak, piszkosak. Az öntözés alig ismert fogalom Újpesten. A vízvezetékhálózat igen kis terjedelmű, csatornája is csak egy-két főbb útvonalnak van. Tele van a város egészségtelen, zsúfolt tömeglakással. Sűrűn lakott, forgalmas helyeken találunk üres telkeket, amelyek az egész környék szemétlerakó helyéül szolgálnak, (például a Rákóczi utcában.) A gyárakból kifolyó bűzös mocskos lé fed,étien árokban folyik le a■ Dunába. A kolerás domb egyik egészségügyi nevezetessége Újpestnek. Egy bűzös árok által kettéválasztott domb ez, melynek tövében rothadó hulladék és szeméthalmok vannak. A közelben van a város szeméttelepe, ahol már évtizedek óta kihordott szemét rothad és fertőzi penetráns bűzével a levegőt. Es ráadásul ebben az undorító környezetben emberek is élnek, a kolerás domb tövében levő ház nyomorult heti lakói, kiknek gyermekei ott turkálnak és játszanak naphosszat a hegyek millióitól körül nyüzs- gött rothadó szemétlakásokon. Újpest rendezett tanácsú város hatósága pedig mindezekről nem vesz, vagy nem akar tudomást venni és az utóbbi kolerás évek minden tanulsága ellenére nem javít ezeken a lehetetlen állapotokon. Kispest. Kispest járási székhely, a munkástelepet beleszámítva immár közel ötvenezer lakóju előváros. Egészségügyi viszonyai azonban minden kritikán aluliak. Vízvezetéknek, csatornázásnak nyoma sincs. Az utakat az idő minősége szerint sár, vagy portenger fedi. Egyedül az Üllői-utat Söprik elvétve nagy ritkán. Öntözésről azonban szó sem leltet. A heteken át söpretlen Üllői-uton rengeteg szemét, trágya van, amelyet a söpréskor felkavarnak és a felvert porral együtt a levegőbe vernek. Az összesöpört szeméthalmok ismét hónapokig hevernek szabdon Kispest legforgalmasabb utján. Másik specialitása Kispestnek az árokrendszer. Minden utcában ■ árok van és abba dobálják bele az utca és házak szemetét. Legmocskosabb természetesen a legnagyobb árok, amely az Üllői-uton vonul és amelyben évek óta rothadó és büzlő szemét éktelenkedik a kispesti élülj áróság nagyobb dicsőségére. A Vas Gereben-utcán végig egy mély nyitott csatorna folyik, amely I a gyárak, a fürdő szenyvizét vezeti le, a vá,góbidról ebbe folyik a 'eölt marhák vére. Azonkívül tele van döglött macskák, kutyák bomlásnak indult hullájával. Minthogy pedig a csatorna alig folyik, úgyszólván áll, a nyári hőségben rothadásnak indult a benne levő vér, .állati hulladék, szenyviz és egyéb odahordott szemét. Ennek a csatornának rettenetes bűze már száz lépésnyire is érzik, és messze vidék levegőjét fertőzi meg. Pedig ez a vidék Kispestnek legsűrűbben lakott része és a munkások ezrei kénytelenek naponként többször emeltet a csatorna mellett munkahelyük felé menni. Kispesten csak egy szűk marhavágóidé van. A sertéseket a hentesek háznál vágják, aminek az az eredménye, hogy a vér és szenyviz sokszor hetekig romlik a község belterületén a mérges legyek ezreit csalva oda. A piacok porosak, piszkosak. Nyilvános illemhely csak a piacokon van, de borzasztó állapotban. Az 50 ezer lakóju Kispestnek nincs kórháza. A két éve kitört kolerajárvány hatás I alatt kibéreltek egy szobácskát, amely — mondani is felesleges — egyáltalán nem alkalmas járvány kórháznak. A betegeket igy tehát a fővárosba szállítják, még pedig a tűzoltóság lovaival (amely persze ilyenkor ló nélkül marad). Van még egy j egészségügyi nevezetessége Kispestnek, amelyen azonban már Kőbányával osztozik. Ez a kőbányai trágyagyár illata. Ez a trágyagyár rendkivid átható büzé- I vei megkeseríti az életét a kispestieknek, munkástelepieknek és kőbányaiaknak. A szél gyakran beviszi a szagát Budapestre, a Baross-utca, az Üllői-uti klinikák tájékára. A tragy agyár most két éve leégett és ekkor a kispestiek és kőbányaiak kérvénnyel, küldöttség utján könyörögtek a fővárosi tanácsnak, hogy ne engedje újra felépittetni. Az eredmény: most ismét megfertőzi mértföldnyi körzetben a vidék levegőjét. A kispesti hatóságok egészség- ügyi buzgalmát jellemezzük, megmondjuk, hogy Kispest, mely egyházi célokra évi tízezer koronát költ, egészségügyi kiadása összesen 1150 korona. Erzsébetfalva. Erzséb etfalván, Kispesthez viszonyítva, valamivel jobb a helyzet. Itt I állandó jellegű járványkórház van, melyre nemrég szavaztak meg 6000 korona évi fentartási költséget. Viszonylag tűrhető fertőtlenítő- berendezés is van. Sőt még szemétfuvarozást is találunk. Azonban nincs vízvezeték, csatorna pedig csak a Kossuth Lajos utcában. Ez a csatorna különben a főúton kívül mindenütt szabadon folyik és poshadó szennyének bűze inficiálja a levegőt. Az utak lehetetlen állapotban vannak. Porsivatag takarja őket. Seperni csak a keramitozott Soroksári utat és Kossuth Lajos utcát szokták, de nagy ritkán és mivel öntözés nincs, roppant porfelhőket kavarna fel. A piac szintén rendkívül poros. Mellette vonul el a Török Flóris utca, melynek porába kerékagyig sülyed a kocsi. Ha egy kis szél fu, a piacnak minden áruját belepi ez a bacillus termelő, trágyás, szemetes por. A Török Plóris-utca mentén, sűrűn, lakott házaktól körülvéve egy nagy térség van, amelynek öblös, gödrös mélyedésében egész éven át poshad, bűzlik az összefolyt esővíz, melyet a környék lakói még szennyvízzel táplálnak. Ebben a ronda mocsárban pedig állandóan nagy sereg gyermek játszik. Az erzsébet- faívai hatóság mindezek ellen nem tesz semmit. * így röviden beszámoltunk az elővárosok tűrhetetlen egészségügyi helyzetéről. Ezek a helyek mint fészkei a különböző járványnak. És itt a főváros tövében, avval mindennapos sűrű érintkezésben, illuzoriussá teszik a budapesti egészségügyi intézkedéseket. Hiába tesznek akármit a fővárosban a járványok
