Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-22 / 38. szám

2 FÜGGÉTLEN BUDAPEST mélyzet felváltásával, akár külön, éjszaka árusító üzletek engedelmezésével fogja lehe­tővé tenni, hogy a közönség szüksége zavar- alatn kielégítést élvezhessen. Kacsóh Pongrác reklámjai. Most, hogy szóvátettük azt a durva és goromba bánásmódot, amelyben Kacsóh Pongrác szakfelügvelő-igazgató az énektan- személyzetet részesíti, egyre-másra jelennek meg a Kacsóh Pongrác ellensúlyozó rek­lámjai. Egy bizottsági tag szóvá is akarja tenni a közgyűlésen a fővárosi énektanítás botrányait, a reklámok tehát a bizottsági tagoknak szólnak. Nem foglalkoznánk újból ezzel az üggyel, hiszen nem ritkaság az ilyen lefelé goromba és fölfelé alázatos ember, de olyan hírek vannak forgalomban, amelyek mindenesetre érdekelnek néhány bizottsági tagot. Úgy beszélik, hogy Kacsóh ellen azért viseltetnek sokan animózitással, mert nála nincsen protekció s igy sok bizottsági tag hiába kilincselt nála. Ő biztos az állásában, tehát módjában van kitessékelni a kijárókat más ügyosztályokba. Annyira megy ebben a szigorúságában, hogy nemrégiben a köz­gyűlés egyik jelentékeny tagjának, sőt mond­hatnék. hogy ezidőszerint legjelentékenyebb tagjának kívánságával is szembeszállóit. Arról volt szó, hogy a bizottsági tagnak egyik dip­lomás énektanitónó rokona bejusson a fővá­roshoz s ezért a bizottsági tag felesége meg­hívta vacsorára. Kacsóh azt üzente erre: — a vacsoráját megeszem, de azt az ének- tanitónőt nem nevezem ki! Nem tudjuk, hogy ez a hir honnan származott, de annyi bizonyos, hogy széliében beszélik annak bizonyítására, hogy ime, Kacsóh még a lehető legnagyobb városházi befolyás­nak sem enged. Lehet, hogy az egész legenda, de a legendában sohasem az a fontos, hogy megtörtént-e, hanem hogy elterjedt-e az em­berek között ? Ez pedig elterjedt több mással egyetemben, amelyekből mind az derül ki, hogy a bizottsági tagok protegálnak, de Kacsóh nem enged. 0 a hős, a hajlithatatlan, tiszta férfiú, a bizottsági tagok pedig mind kijárók. Nem árt ezeket a legendákat tudomásul venni, mert az ilyenek szokták csinálni a köztudatot. H I R E K. Kedveznek a kormánynak. Éppen nem meglepő, hogy a főváros a kormánynak minden kérését teljesiti, mig a kormány még annyi kedvezést sem adott a fővárosnak, hogy mér­sékelt tarifával kapja az állatkertnek szánt tengervizet. Ez mindig igy lesz, ameddig a fő­város nem vág vissza. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén szóbakerült vámmentesség nem nagy dolog, hiszen alig néhány ezer koronáról volt szó, de nem is ez volt a fontos, hanem az, hogy példát mutassanak. Nem tették. Ilyen­formán hiába várják, hogy a fővárosnak tekin­télye és súlya legyen a kormány előtt? Merénylet a közvagyon ellen. Amit a teherautó mobilok az utóbbi időben elkövet­nek, az valóban nem nevezhető másnak, mint a közvagyon ellen való merényletnek. Az ilyen nehéz kocsik járatására a rendőrség adja meg az engedélyt, de a közlekedési ügyosztály javas­latára s az ügyosztály már igen sokszor követte el azt a hibát, hogy kedvező véleményt adott. A minap a kövezelrontó kocsiknak valóságos típusa állott meg a városháza udvarán: egy vaskerekü 36 lóerejű, száz métermázsa hordó- képességű, gázmotoros automobil, amelyre nem­csak hogy járatási engedélyt kértek, de azzal is próbálkoznak, hogy a fővárosnak eladjanak belőle. Az ilyen kocsi annyit ront a kövezeten, hogy azt valóságos vagyonba kerül rendbehozni, tehát eleve el kell tiltani attól, hogy bejárjon a város jól burkolt részeibe. Az pedig, hogy a főváros a saját kocsijaival pusztítsa el a saját kövezetét, talán még nálunk is képtelenség. Folkusházy programmja. A közélelme­zési ügyosztály vezetője, Folkusházy tanácsnok is nyilatkozott programmjáról s amit mondott, az mind alkalmas arra, hogy megdobogtassa a vérig uzsorázott szegény pesti lakos szivét. S miközben a tanácsnok ur egy hosszú, végig alig is olvasható interjún keresztül felsorolta, hogy mi mindent log olcsóbbá tenni az élelmi­szerek közül, addig egyszerűen felemelte a kenyér árát a kenyérgyárban. Az interjúban, a progrannnban felsorolt igyekvések a jövő, a kenyérárának felemelése azonban a nyomorú­ságos jelen, amelyet nem tesz rózsássá, de még elviselhetővé sem, hogy Folkusházy tanácsnok ur verseket ir, miközben a marha­hús s a sertéskarajról beszél. Versek ezek, fantasztikus költemények, amelyekkel nagy sikert arathatna egy költő, de a közélelme­zési ügyosztály vezetőjének ajkairól elszavalva mégis csak furcsák. Semmi értelme sem volna, ha mi ezeket a fantasztikus, naiv vágyako­zásokat újból felsorolnók e helyütt, annyit azonban meg kell kérdeznünk a tisztelt ügy­osztálytól, vájjon dupla árért szállító vállal­kozókat azért favorizálja-e, hogy ezzel is könnyítsen a lakosság helyzetén ? Folkusházy kijelentette, hogy az ügyosztály a kenyérgyár kibővítési terveinek felülbírálása előtt tíz uj kemencét építtetett. A mi értesülésünk szerint ezek a kemencék jóval többe kerültek, mint amennyibe szabad lett volna, viszont preju- dikálni is akarnak a hozzájuk tartozó fel­szerelések szállítására. Vájjon ha a kenyér­gyár kibővítését dupla költségért viszik keresztül, mikor akarják leszállítani a kenyér árát ? Becs tizenhat milliós fölöslege. Bécs városa most hozta nyilvánosságra 1912. évi kölségvetését, amely tizenhat millió korona fölösleget mutat ki. Az első pillantásra csudá­latos eredmény ez, azonban mindjárt csökken a jelentősége, amikor megtudjuk, hogy a tizenhat millióból kilencet tesznek ki azok az illetékek, amelyek Rothschild báró hagyatéka utón jártak a városnak. De még igy is, hét millió korona fölösleg olyan eredmény, amely mindenesetre igen szépnek mondható. Bizo­nyos, hogy a bécsi költségvetés nem minden ok nélkül ilyen kedvező s nem hiába dol­goztak ilyen sokáig a dicsekedő zárószámadá­son. Az ok, amiért ilyen későn s ilyen nagy­szerű eredménynyel jelent meg a zárószám­adás, állítólag az, hogy Bécs városa külföldi pénzt hajszols reklámnak kellettez a zárószám­adás. A pénzviszonyok nagyon rosszak s különösen kedvezőtlenek a monarkiában, már pedig Bécsnek okvetlenül kell kölcsön. Ezért a kölcsönért készült fokozott erővel és neki­buzdult ambícióval a nagyfeleslegű záró­számadás, amelyet ilyeténképpen nem lehet komolynak elfogadnunk. Különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy Bécs városa a múlt eszten­dőben csak 1,007.029 korona felesleggel zárta a számadásait. S ez a felesleg éppen a leg­súlyosabb, a legválságosabb esztendőben nőtt volna meg ennyire? RIÓIKUL ÉS FINOM BÜRARU gyári árban PÄPEK JÓZSEF ш §, császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15.------- leieion öv . A Picklin rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Minden építő és minden szakember tisz­tában van ma már avval, mit köszönhetünk Pick Emil gyáros ez egyszerűsége mellett is oly nagy­szerű találmányának. E szabadalmazott találmány használata mellett nincsenek már törött sarokfalak, vagy repedéses falak, avagy betegséget okozó lég­vonatok az ajtók és ablakok nyilasain keresztül. Úgy halljuk, hogy sikerült a feltalálónak — aki szünetlenül fárad találmánya tökéletesítésén — a Picklint most már ott is alkalmazza, ahol az eddigelé nehézségekbe ütközött: a kényes selvemtapétáknál is. Emellett a Picklin ellenállóképessége is fokozó­dott. Ezek az előnyök minden építész és építőmester figyelmét újólag felkeltették, ezen egyedülálló fal- sarokvédü iránt, és a külföld : Ausztria, Németország, sőt Franciaország és Anglia is élénken érdeklődnek e szabadalmazott cikk iránt, melyre a magyar ipar büszke lehet. Annál is inkább, mert ily rövid idő alatt alig sikerült még egy tisztára hazai iparcikknek ennyire meggyökeresedni. A Picklin most már útban van a világhóditásra, amennyiben feltalálója a kül­földet is meg fogja hódítani és gyártmányát világ czikké fogja tenni. Már számos helyről történnek kísérletek arra, hogy a Picklin gyártmány künn a nagyvilágban is elfoglalja méltó helyét. A kormány­nak kötelessége ezt az érdemes magyar iparválla­latot a kőszállitásokban részeltetni annál is inkább, mert semmiféle államsegélyre ez a gjrár nem ref­lektál. A jövő építkezésében a megjavított Picklin-re nagy hivatás vár. Magyar vállalkozás cimen ujszaklap indul meg a fővárosban, mely a vállalkozás és a közszállitás kérdését tárgyalja a magyar ipar érdekében és szempontjából. A lap szerkesztősége és kiadóhiva­tala ideiglenesen I. Gregus-utca 4, felelős szerkesztő Szilágyi Miklós, társszerkesztője Pós Géza. Előfize­tési ára egy éve 14 korona. Az első szám szakfér­fiak avatott tollából számos közleményt fog tar­talmazni. tfuDű. kötvények a legelőnyö­sebbek élet-,tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses­lopás elleni, üveg-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut, 2. szám. 'elejon : 153—98,2—11, 2—12. Kartellen kívül s a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.900,000 korona, z ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 milliÓKj ffunGÁRiq KOVALD FEST,TISZTIT! Gyár es foüzlet: Hudauest, VIL, Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleion 5S—45 12S-15

Next

/
Oldalképek
Tartalom