Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-04 / 31. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST. Az állatkerl számadatai között még nem vezet világos ut. Jövedelemről, amely biztos és költségvetésbe lelkiismeretesen beállítható, nem lehet beszélni, mert az első esztendő tapasztalata nem iránvadó. Mint jellemzést azonban megállapíthatjuk, hogy a közgyűlés egy csoportja hihetetlen erővel küzdött az ellen, hogy az állatkerti vendéglő és kávéház bérletét a legtöbbet Ígérőnek adják. Való­sággal terrorizálni kellett a közérdek mellett s csupán ez eredményezte azt, hogy a Gun- del-Weingruber-féle társaságot kitették az állatkertből. Ma az a helyzet, hogy az uj állatkerti vendéglőnek a legjobb hire van, a kosztja kitűnő, az árai sokkal olcsóbbak, mint azelőtt: a közgyűlés tehát valóban a közön­ségnek tett szolgálatot, amikor ragaszkodott a nyilvános árlejtés eredményéhez. Az el­hangzott kifogások ma mind halomra dőltek: lehetett jó konyhát építeni, maradt elegendő hely is, szóval meg lehet állapítani, hogy a közgyűlés egy része tudatosan a főváros és a közönség érdekei ellen dolgozott. Amit most csak azért említünk fel, hogy bebizonyítsuk, milyen nehéz egy községi üzemet nálunk jövedelmezővé tenni. A lóhusüzem. A lóvágóhid és a kolbászgyár építése folytán a lóhusüzem kibővült. Erre a célra az aranykölcsönből 133.500 koronát engedé­lyeztek, amelyre 76.200 korona kiadás merült fel. Ebből az üzem 30.000 koronát már visszafizetett az aranykölcsönnek. Az 1912. évi tiszta vagyon 387.300 korona, mely az előző évinél 70800 koronával nagyobb. Az ingóleltár értéke 123.500 korona, az építési befektetéseké 180.000 korona, a fogyasztási anyagoké 60.900 korona. A 387.300 koroná­hoz még hiányzó 22.900 korona az üzem továbbfejlesztésére szolgai. A lóhusüzemet nem szabad azzal a mér­tékkel mérni, mint a város egy másik üzemet. Azonkívül, hogy a lóhusárusitás monopóliuma a fővárosnak, szociális célt kell szolgálnia, tehát nyereséget kimutatnia nem is volna szabad. Tattersall és lóvásártelep. A harmadik üzletévi tiszta nyereség 16.965 korona az előző évi 14581 koronával szemben. A végleges házi kezelés dolgában folynak a tárgyalások. A kenyérgyár. A kenyérgyár építésére és kibővítésére a kölcsönpénzből összesen 1,855 000 koronát engedélyeztek, amelyre eddig 876.200 korona kiadás merült fel. A harmadik üzletévi tiszta nyereség 8.168 korona. Az engedélyezett tőke törlesztési módozatait csak az építkezés befe­jezésekor állapítják meg, eddig az üzem csak kamatokat fizet. A kenyérgyár tiszta nyereségét nem mondhatjuk reálisnak. Hogy egyebet ne említ­sünk : a gyár produktumainak nagyrészét a fővárosnak (kórházaknak stb) szállítja, még pedig drágábban, mint az üzletekben adják. Ilyenformán nyolcezer s néhány koronánál nagyobb nyereséget is elszámolhattak volna­De azonkívül: a gyár nem gyakorolt befo­lyást a kenyér árának alakulására, holott ez volna a községi üzem feladata és létalapja. A hirdető vállalat. A hirdetés monopólium, amely jól is jövedelmez. Az üzem 92.863 korona tiszta nyereséggel dolgozott az előző évi 61.000 koronával szemben. Ez jó eredménynek mondható. Az élelmiszerüzem. Az üzem forgótőkéjére 500.000 koronát engedélyeztek, amit az üzem igénybe is vett. Pénzforgalma 1912-ben: bevétel 2,538.858 korona, kiadás 2.535.182 korona, maradvány 3.676 korona. Az üzem az élelmiszerárakra nem gyakorolt hatást. A gázgyár. A gázgyár 600.000 korona tiszta nyere­séggel dolgozott, azonkívül ingyen szolgálta az utcák világítását, befektetéseket tett, ösz- szesen 5,260.000 korona értékben. Az üzem jó jövedelmező, azonban sem a gáz árát nem szállították le, sem az órabért nem törölték el. Mindezeket az uj gázgyár felépülése utánra ígérik. Az uj gázgyárra 39,896.000 koronát engedélyeztek, melyre eddig 16,100.000 korona merült fel. A megváltási árra, 22.955.000 koronára 1911-ben 1,600.000 korona, 1912 pedig 221.000 koronát törlesztett az üzem s igy e címen még 21.134.000 korona tarto­zása van. HÍREK. Már Miskolcon is van belterment. A belügyminiszter jóváhagyta Miskolc váro­sának a beltermentre vonatkozó szabályren­deletét. Ezt a hirt meglehetős szomorúság­gal kell konstatálnunk, mert immár a máso­dik vidéki város előzi meg Budapestet. Nálunk még mindig csak a belterment Ígéreténél tartanak, de ezt az ígéretet sem szabad komolyan vennünk, hiszen a jelek arra val­lanak, hogy nem akarják komolyan a bel- termentet. Igv majd minden nagyobb magyar városban meglesz a belterment, csupán Budapesten nem. Nincs magyar pályázó. Egyetlen magyar vállalat sem akadt, amely tűzoltó- szerkocsik szállítására ajánlatot adott volna be s igy a főváros kénytelen volt egy mün­cheni céghez fordulni: ez történt meg az elmúlt napokban. A magyar gyárak egy­általában nem reagáltak a főváros árlejtésére s igy 300.000 korona a külföldre fog vándo­rolni. Kérdés, vájjon ennek az indolenciának mi az oka, hiszen tudtunkkal a magyar gyárak tudnak tűzoltó-szerkocsikat előállítani. Ezzel a rendeléssel csak három tüzoltó-kerü- Iet rendelését fedezték, hátra van tehát még hét kerület, de ha a magyar gyárak ismét nem fognak ajánlatot beadni, úgy milliók kerülnek külföldre. Már maga ez az egy eset is érdemes arra, hogy érdeklődjenek iránta: mért nem pályáztak a magyar gyárak? — Bolgár kertészekből — magyar kertészek. A belügyminiszter nem engedte meg, hogy a főváros konyhakertészeiében bolgár kertészeket alkalmazzanak, már pedig hiába írtak ki pályázatot: magyar kertész nem jelentkezett. Nem azért, mintha a főváros nem fizetett volna eléggé, de — sajnos —alig van magyar konyhakertész, holott a bolgárok már régen megmutatták, hogy ez a legkitűnőbb üzletek közé tartozik. Már-már a megszűnés veszedelme fenyegette a főváros konyha­kertészetét, amikor a kertészet vezetőjének, Allemann Aladárnak olyan ötlete támadt, melyért teljes elismerés illeti őt. A főváros bolgár kertészeket fog alkalmazni, de letéteti velük a honpolgári esküt és megmagyarositja a nevüket: tehát magyar nevű és magyar állampolgár bolgárok fogják ellátni a főváros konyhakertészetét. Ez ellen valóban nem lehet a belügyminiszternek kifogása. Ilyen módon egy nagyon érdekes elemei nyerünk, amely a második nemzedékében már teljesen magyar lesz, tehát Allemann Aladár e kitűnő ötletével nemcsak a fővárosnak, hanem a magyarságnak is nagy szolgálatot tett. Bár sok ilyen tisztviselője volna a fővárosnak, aki nem áll meg egy miniszteri határozat előtt, hanem ambícióval és ötletességgel dolgozik. I Korunk legújabb találmánya a szab. „Luxus“ újság- és I könyvolvasó-állvány, mely ágyra, asztalra, székre, stb. alkal- I mazható. Ara tiszta rézből 25 korona. Kapható a feltalálónál Kiss Pál Budapest, VII., Rombacli-utca 10. Felülmúlhatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatállandóság! :: Könnyű litersuly! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szab­ványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 uap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. Magas homlokfelvevőkép sség! Rendkívüli betonszilárdságok! jWikus Tátra Tejcsokoládéi RIÓIKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPEK JÓZSEF osászári és kir. udv. szállító bőrárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15. — — Telelőn 65 — 39. ­ffuncJißW kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betöreses- lopás elleni, üveg-, jég- és állat-bistositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon : 153-9S.2—11.2—12. Kartellen kívül é* a társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona. aa ország minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 millió К jfŰnCÁRJ/l K0VÄL0 FEST,TISZTIT ! Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? ■ ® Gvűjtótelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Teleíon 5S—45 128—15

Next

/
Oldalképek
Tartalom