Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-23 / 25. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К PPV7 HTTP! TTÍIY MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM I JL4O JL 1X JL JL*JL* U VI JL К IPÁK Agráriusok harci irodája. Budapest, junius 23. Hosszú készülődés, erőteljes agitáció előzte meg a Magyar Gazdaszövetség által Kassára összehívott nagygyűlést, amel ya harc, a szervezkedés, a kereskedelem és nagyipar ellen indított akció jegyében folyt le. Nemcsak az adott nagy fontosságot a gyűlésnek, hogy a magyar gazdatársadalom elitje volt a kongresz- szus szóvivője, hanem hogy az osztrák agráriusok is képviseltették magukat és kiküldöttjük a mezőgazdasági termelés harcában a magyar barátságot kereste. Az osztrák és magyar agráriusok összefonódva, közös utón haladva nagyobb eredményt érhetnek el, s érdekeik elérésére sarokba szorítják a különben leküzdhetetlen faji ellenszenvüket. Az ipar és kereskedelem ismét arra a meggyőződésre jutott, hogy ha érdekeit biz- sitani kívánja, s a mezőgazdaság által teljesen nem akarja magát elnyomatni, állandóan résen kell lennie, mert az a harci riadó, az a felhívás az ország gazdáihoz, amely az agrárius vezérek szájából elhangzott, még mostohább sorsra szorítja, még inkább háttérbe szorítja az ipari és kereskedelmi termelést. Nálunk eddig is a mindenkori kormány különös kedvezésben részesítette az agrikulturát. Minden kereskedelmi szerződés, kereskedelmi kiegyezésnél első sorban az agrár érdekek domináltak, s mellettük az ipari és kereskedelmi kívánságok alig jutottak szóhoz. Jelenleg ismét kereskedelmi szerződés- kötések előtt állunk. A Balkán államok kereskedelmi szerződéseinek a revíziója vált szükségessé, s ezt az alkalmat is megragadták az agrárius szónokok, hogy az uj kereskedelmi szerződéseknél teljesen az agrár érdekek érvényesülését követeljék. A védővámoknál egy jottányit sem engednek álláspontjukból, az őrlési forgalom visszaállításáról hallani sem akarnak, az élőállat behozatal fölemelése ellen teljes erejükből tiltakoznak, szóval a merev álláspontjuktól hajszálnyival nem térnek el, még abban az esetben sem, ha ezáltal a drágaság nyomasztó terhei csökkennének, s az életviszonyok javulnának. Régóta panaszkodik a lakosság, különösen a városi középosztály a tűrhetetlen élelmiszer drágaság miatt. A tejet, a kenyeret, a húst és főzeléket drágábban fizeti, mint akár Becsben, vagy az ipari Németország fővárosában Berlinben. S amikor nálunk itt volna a kedvező alkalom a szükségleti cikkek árának leszállítására, mert az élőállat behozatal emelése érdeke a Balkán államoknak, ugyanakkor az agrárius vezérek hitet tétetnek a gazdákkal, hogy késhegyig kötelesek harcolni a gabona vámjának leszállítása, az élőállat behozatali kontingens emelése és az őrlési forgalom visszaállítása ellen. Az agráriusok azonban félúton nem szoktak megállani. Nem elégszenek meg érdekeik megvédésének hirdetésével, hanem ugyanakkor háborút üzennek az iparnak és kereskedelemnek. Első meglepetésükből ezek még alig ocsúdhattak föl, amikor erre a kihívó hangra megérkezett a Gy. 0. Sz. válasza, s a türelem méltóságteljes hangján válaszolt az agrárius kiáltványra. Elhárítja magáról a Gy. 0. Sz. azt az inszinuációt, mintha az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek akarják bármikor az ellentétet az agráriusokkal, sőt ők állandóan a kölcsönös együttműködést ajánlották az agráriusoknak. Pedig itt volna az ideje, hogy merkantil és indusztriális érdekek is méltánylást leljenek a mindenkori kormánynál, ne legyen az ország fogyasztó közönsége néhány agrárius vezér önkényének kitéve. HIRE k. Nincs pénz. Eddig arról panaszkodtunk, hogy drága a pénz, most pedig a pénzforrások teljes elapadását kell regisztrálnunk. A nemzetközi pénzpiacon egyedül és kizárólag a jegybankok a hitelélet táplálói, mert minden kölcsönigényt ők elégítenek ki. így a nyílt piac jegyzései is csak névlegesek, mert az 57/s-ad százalékos magánkamatláb mellett eszkompt nincs. A nagy pénzsivárságot kétségtelenül a legújabban kiélesedett balkáni helyzet tetézte. Eddig is éreztük az óriási pénzhiányt, mely gátat emelt minden gazdasági fejlődés elé, de a jelenlegi pénzsivárság annál aggasztóbb, mert vehemesen közeledik a félév vége, amikor nagy a péazszükséglet s nem lesz tőke az igények kielégítésére. Ilyen viszonyok melleit kamatláb leszállításra gondolni nem lehet s örülnünk kell, ha átusszuk az esztendőt a ß százalékos rátával. Ez azonban nem bizonyos, mert ősszel a termények értékesítése nagy pénzforgalmat kíván s ha a jegybankokon kívül pénzajánlat akkor sem lesz, el kell viselnünk égy 6V2—7°/o-os ráta borzasztó csapását. Tömérdek pénz hiányzik a forgalomból, melyet visszacsalogatni lehetetlen a folytonos és állandó háborús hírek miatt. Egy félév mérlege. A fővárosi pénzintézetek irodáiban lázas munka folyik. Az első félév lepergett s ennek a félesztendőnek az eredményét kell a különböző üzletágakról összegereblyézni, hogy az igazgatóság elölt az év első felének számoszlopai világosan álljanak. Annyit már most is meg lehet állapítani, mielőtt a lezárt félévi mérlegek készen állanának, hogy pénzintézeteink mely üzletágakon kerestek többet az átlagosnál s hol érte őket nagyobb nyereségcsökkenés. A hosszú pénzválság alatt kellő hitellőke hiányában a minimumra zsugorodott a tőzsde üzleti forgalom, továbbá lehetetlen volt a záloglevél elhelyezés, ami a jelzálogos kölcsönüzletel vetette vissza. Ennél a két üzletágnál jelentékenyen kisebb a haszon, de kárpótolja őket az itt ért nyereségcsökkenésért a kamatszámlák óriási emelkedése. A magas kamatláb arányában számították feleiknek a tőke használatáért járó díjat, továbbá késedelmi kamat és váltódij címén kerestek tekintélyes összegeket. Ha a bankok félévi mérlegei napvilágot látnak, s a gazdasági eseményekről számolnak be, azt külön fogják hangsúlyozni, hogy a rossz konjunktúra miatt nyereségcsökkenés nmes, mert amit egyik-másik üzletágon elvesztettek, azt behozták a kamatjövedelem ugrásszerű növekedésén. A hivatalnokok nyugdíjügye. Két- három évvel ezelőtt, amikor az alapítási láz a tetőpontra hágott, nagy pénzintézetektől és biztosító társaságoktól váltak ki hivatalnokok, akik kilépés esetén a nyugdíjalapra történt befizetéseiket az intézettől nem kapták vissza. A vállalatok nyugdíjalapja ugyanis úgy van megszerkesztve, hogy szerinte a hivatalnok a befizetett nyugdiját csak akkor kapja vissza, ha az intézet mondta föl a szolgálatot, inig ha a tisztviselő saját jószántából változtat állást, visszatérítést a nyugdíjalaptól nem követelhet. Nagy sérelem ez, s a tisztviselői érdekeket mélyen sértő iniuria ellen a bankhivatalnokok egyesülete is tiltakozott, azonkívül egyik-másik kilépett tisztviselő bírói utón követelte vissza befizetését. A törvényszék, s a tábla a tisztviselőknek adott igazat, s kötelezte a pénzintézetet a befizetett összeg visszatérítésére. A legfelsőbb bíróság a Kúria azonban megváltoztatta az első két bíróság ítéletét, s döntvényt hozott arról, hogy a kilépő hivatalnoknak a nyugdíjalapra teljesített befizetései a nyugdíjalap javára elévülnek. Ezzel még nem fejeződött be az ügy, mert a Kúria polgári tanácsa is foglalkozni fog vele a közeli napokban, s döntése elé nagy érdeklődéssel tekintenék a bankok és alkalmazottaik egyaránt. A német államkölcsön kudarca. Nagyobb fiaskóval még nem végződött államkölcsön aláírása, mint a 225 millió márkás német birodalmi kölcsön. A 75 millió márka kincstári utalványból és 150 millió márka porosz konzolból alig negyven százalékot jegyeztek le, inig a fönmaradó hatvan százalékot a konzorciális bankoknak kell átvenniük. A német állami kölcsön balsikerének első sorban az az oka, hogy minden államkölcsön kérvénnyel lép a piacra, s a tömérdek külföldi államkölcsön miatt a hazai járadékot sem lehet a tőkések között elhelyezni. Nem a négy százalékos kamatozás miatt végződött kudarccal a német államkölcsön, mert hiszen a kamat átszámítási nyer az árfolyamba, hanem a nehéz pénzpiaci viszonyok, a tőke tartózkodása miatt, amely a rendezetlen balkáni viszonyok miatt még nem mer a piacon megjelenni. Amig a viszonyok meg nem változnak, addig semmiféle államkölcsön elhelyezése nem járhat sikerrel, jóllehet minden állam pénztára üres, s kölcsön után futkos. A pénzügyminisztereknek nagy gondot okoz egy-egy járadék kölcsön kibocsátása, mert a mai viszonyok mellett a sokszor emlegetett fix kezekre számítani nem lehet. Felülmúlhatatlan szilárdság! :: Absolut térfogatállandóság ! :: Könnyű litersuly ! védjegyű tatai portland cement speciális minőség vasbetonmunkák, asbestpala- és cementáru-gyártás céljaira. Szilárdsága a szabványokat 3 nap múlva is már 100%-kal, 28 nap múlva pedig 200%-kal múlja felül. Magyar általános kőszénbánya r.-t. cementosztálya Budapest, V., Zoltán-utca 2. Magas homlokfelvevőkép sség! Rendkívüli betonszilárdságok! Közgazdasági közlemények. A kerámiai-gyár közgyűlése. A Magyar Kerámiai-gyár rt. szerdán tartotta évi rendes közgyűlését Tolnay Lajos titkos tanácsos elnöklete alatt. Az igazgatóság indítványozza, hogy az elért 248.548 korona 79 fillér tiszta nyereségből 40.000 koronát a tartalékalaphoz csatoljanak, 180.000 koronát osztalékul fizessenek ki, részvényenként 12 koronát cs 28.548 korona 79 fillért uj számlára Írjanak elő. A felmentvényt megadása után beválasztották az igazgatóságba Engel Pált és báró Kolmer Adolfot, mint uj tagokat, mire a közgyűlés véget ért.
