Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-23 / 25. szám

— FÜGGETLEN BUDAPEST. olyan foglalkozási ágak képviselői, melyeknek a hatósági élelmiszerárusitás konkurrenciát csinál: nincsenek ettől elragadtatva. De nem hagyható szó nélkül az, hogy általában véve a kereskedelem nevében és annak védelme címen intéznek támadást az élelmiszerüzem ellen. Emlékezetes, hogy ere­detileg, amikor ezt az üzemet tervezték, mily hevesen támadtak a projektum ellen szintén a kereskedelem és a kis árusok nevében, mintha a hatósági üzem antidemokratikus volna. Ezzel a jelszóval végre le kell számol­nunk azzal, hogy a hatósági élelmiszerárusitás a kommunális tevékenységnek oly szükséges­nek és célszerűnek bizonyult része, amelyet semmiféle magánérdek kedvéért abbahagyni nem lehet. A kereskedelemnek le kell számolnia a következőkkel: A lakosság olcsó és egész­séges élelmiszerekkel való ellátása oly nagy közérdek, amely mellett minden más érdek háttérbe szorul. Az élelmiszerhamisitás elha- rapódzása a fővárosban tűrhetetlenné vált, és a közegészségügy többé nem mulaszthatta el, hogy szoros kapcsolatba lépjen a közélel­mezés hatósági ellátásával. A főváros 900 ezernyi lakossága mint fogyasztó áll itt szem­ben legfeljebb 10.000 élelmiszerárus egyéni érdekével. Már pedig a legelemibb szociális igazság, hogy a kevesek érdeke elenyészik a nagy tömegeké mögött. Itt nem használ sem­miféle frázis és sajnálkozás, humanizmus és filantrópia, mely az élelmiszerárusok pusz­tulásán kesereg és adófizető alanyok tönkre­tételével vádolja a hatóságot. A humanizmus parancsa az, hogy ne engedjük egy nagy város lakosságát az élelmiszerhamisitcktól pusztulni, hanem gondoskodjunk bármely ulon-módon egészséges és olcsó táplálékról. A becsület kérdését is hiába keverik a dologba azzal, hogy tiltakoznak a kereskedelem álta­lános meggyanusitása ellen. Ez a felbuzdulás teljesen jogtalan. Megállapítást nyert, hogy az élelmiszerhamisitás során rengeteg sok hamisitott és egészségtelen táplálék kerül forgalomba, az ítéletek egész sora bizonyítja ezt, viszont ma már bizonyos, hogy a ható­sági bódékban egészséges és hamisítatlan árut kap a vevő, és hogy a kommunális eláru- sitásban a hamisítás ki van zárva. Ezzel a ténnyel szemben hasztalanul emlegetjük a kereskedelem reputációját, becsületét. Óvások­kal és jogfentartásokkal egészséges kommu­nális és szociális politikát csinálni nem lehet. Még ha a hatósági élelmiszerárusitás tényleg ártana is a kereskedőknek: a nagy közönség közérdeke akkor is előbbre való, mint a magánosok üzleti érdeke. így állván a dolog, egészen világos, hogy a hatóság élelmiszer üzem további fejlesztése és nagyarányú kiterjesztése nagyon is kívá­natos. Egyes exisztenciák egyenes megkáro­sítása a felpanaszlott kistájgerolással és ehez hasonló erős eszközökkel kerülendő minden­esetre, mert a hatóságnak ily radikális esz­közökre egyáltalán nincs szüksége, de e csekély kis szépséghibától eltekintve, amelyek kikü­szöbölését egyébiránt közélelmezési ügy­osztály vezetője kilátásba helyezte a főváros­nak ez az intézménye kitünően működik és fejlesztésére minden áldozat indokolt. Ä Kossuth Lajos-utcai villamos. A szerdai s a csütörtöki közgyűlés ala­posan letárgyalta a Kossuth Lajos-utcai villa­mos ügyét. Amit határoztak, az jelentheti egyelőre azt is, hogy lesz villamos, jelentheti azt is, hogy nem lesz, de lény az, hogy a közgyűlés elismerte a Kossuth Lajos-utcai vonal feltétlen szükségességét. Ezzel csak a közönség álláspontjára helyezkedett, mert az régen érzi, hogy a Kossuth Lajos-utcai vonal hiánya bénitólag hál az egész közlekedésre. Igaza volt Bárczynak, amikor azt mondotta, hogy a főváron közlekedése alaphibában szenved, mert a közlekedés legfotosabb ütő­ere nincs közvetlen összeköttetésben a budai részekkel. S éppen ezért nem is lehet meg­tagadni a Kossuth Lajos-utcai vonal engedé­lyezését. Csak huzni lehet, erőszakosan halasz­tani, de meg nem csinálni nem lehel, mert azt a közönség érdeke követeli. A Kossuth Lajos-utcai villamos meglesz, mert szükség van rá s szerelnők látni azokat, akik a szük­ség ellen érvelni tudnak. Eszünkbe jut, hogy amikor- a Kossuth Lajos-utcai vonalról elsőizben volt szó s a főváros mindenféle ellenszolgáltatást követelt a közútitól, Jellinek Henrik kijelentette: — Semmit sem adok. Egy krajcárt sem adok, mert a Kossuth Lajos-utcai vonal az ölünkbe fog hullani, még pedig ingyen, mert szükség van rá. A közönség fogja követelni! S Jellineknek igaza volt. A Kossuth Lajos-utcai vonalat a közönség követeli s a közönség elsősorban a maga érde­két nézi s nem törődik azzal, vájjon a főváros kap e érte ellenszolgáltatást. És ne higyjék az urak benn a közgyűlési terem­ben, hogy a közönséget meg lehet nyugtatni azzal, hogy a főváros nem kapott ellenszol-- gáltatásl, tehát nincs vonal. A városi üzemek eszméjét is ilyen indokolással tették népsze­rűvé s gondoljanak csak utána az urak, vájjon a közönségnek van e oka a városi üzemek mellett lelkesedni? Az árak mindenütt a régiek maradtak; a kenyérgyár nem szabá­lyozza a kenyér árát, élelmiszerüzem nem gyakorol befolyást az élelmiszer-árukra, a gáz ára a régi s még a gázóra diját sem törölték el: mit adtak tehát a városi üzemek? Hogy a gázgyár évente igen tekintélyes összeget szállít be a főváros kasszájába, azzal nem lehet a közönség előtt érvelni, mert annak jelentőségét a maga valójában nem érti meg a tömeg, amely a hangulatot irányítja. Epen igy van ez a Kossuth Lajos utcai vonallal is. Ha valaki, hát mi látjuk be leg­jobban, hogy a főváros ingyen, minden ellen­szolgáltatás nélkül nem engedélyezhet egy ilyen kitünően jövedelmező vonalat, de a közönségnek szüksége van rá, sőt joga van hozzá s ezt igen jól tudják a villamostársa­ságok is. Ki akar olyasvalamiért fizetni, amit ingyen is megkap? A közönségnek pedig hiába fognak beszélni a főváros érdekeiről, a hosszú esztendők múlva talán megvalósít ható földalattiról: a közönség nem lát mást, mint hogy a város urai nem teljesitik a kívánságát, nem szolgálják az érdekeit. Hiába itt minden, ez a helyzet. Bár­mennyire is kellemetlen s talán káros is a fővárosra, a Kossuth Lajos-utcai vonalat minden ellenszolgáltatás nélkül fogják enge­délyezni. Talán nem ma, talán nem holnap, de nem sok időn belül, ezt teljes bizonyos­sággal meg lehet jósolni. És ebben senki sem lesz hibás: ezt a szükség fogja igy hozni magával. _______________ HI RE K. A megbukott koporsó-üzlet. Meg­bukott és vége. S egyszersmind — remél­jük - vége annak az időnek, amikor min­den ilyen üzletet meg lehetett kötni a város­házán. Amikor közvetítők jelentkeztek nap­nap után s mert valamely vállalat a mérle­gében hasznot mulatott ki, mindjárt a város nyakába lehetett sózni. Valóságos csapás lett volna, ha a főváros belemegy az Entreprise megváltásába, mert igen helyesen mutatták ki a pénzügyi bizottságban, hogy a temet­kezés reformját máskép is meg lehet oldani. Nem kell több, mint félmillió koronát ki­dobni azért, mert a város bele akar avat­kozni a temetkezési ügyekbe: ha vállalatot akar csinálni, sokkal olcsóbban csinálhat maga s akkor az Entreprise a feje tetejére állhat közvetítőjével, a temesvári bankocská- val együtt. A zárószámadások. A zárószámadások nem éppen kedvező eredményét mutatják a városi gazdálkodásnak. A számokat könnye­dén forgatták a főváros urai, akárcsak a milliókat s még felesleget is tudtak kihozni, ha nem is sokkal többet 100.000 koronánál, de mégis felesleget mutattak ki. Annyi azon­ban bizonyos, hogy elég volt a zsonglőrkö- désből. Tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy az urak nagyon jól tudnak a számokkal bánni, de mi mégis jonban szeretjük azokat a szá­mokat, amelyek nem művészettel vannak egymás mellé állítva, hanem a valóság egy­szerű, nyers erejével. A jövő év közmunkaprogrammja. A szerdai közgyűlés foglalkozni fog a jövő esztendő közmunkaprogrammjával, amelv 10,354.470 keronát vesz fel a legszüksége­sebb munkák elvégzésére. Ebből: utak épí­tése 3,315.000 korona, uj kövezés 6,011.990 korona, gyalogutak burkolása 182.300 konona, a többi pedig csatornázás. Kerületek szerint az utak és utcák rendbehozatala a követ­kező tételeket igényelné az előterjesztés sze­rint: Az I. kerület 3,071.000 koronát, a II. kerület ,713.000 koronát, a III. kerület 394.300 koronát, a IV. kerület 134 000 koro­nát, az V. kerület 522.000 koronát, a VI. kerület 852.000 koronát, a VII. kerület 1,024.125 koronát, a VIII. keiület 559.000 koronát, a IX. kerületre 638.000 koronát, végül a X. kerületre 1.522.000 koronát. A Párisi Nagy Áruház fürdő és utazó hete meglátszik az Andrássy-ut hatalmas nyüzsgésén Majd mindenkinek kezében a jellegzetes lilaszinü csomagok vannak és a hatalmas áruház belsejében alig lehet az embereknek mozogni. Ilyenkor látszik plasztikusan igaznak,^hogy a Párisi Nagy Áruházban „minden és mindenki részére kapható“. A nyara­lási gondok mindegyike orvoslást talál itt és aki nem is tudja még, hogy az útra mi mindent kell elvinnie, az helyesen cselekszik, ha az áruház mostani kiállítását megtekinti. A sok ezer nyaralási végtelenül olcsó cikk közül kiemeljük a következő nagyon praktikus tárgyakat: kerti padok, székek, ernyők, nyugágyak, mosó öltönyök és övék, utazó kosarak és bőröndök ; női, férfi és gyermek könnyű, szellős öltönyök, sikeres fürdőruhák, strand kalapok ; mindenféle szinü és minőségű cipők, hordozható nyaralási bútorok, kerti lámpák és rengeteg sok szabadba való játék. Kiváltkép a végtelenül olcsó kerti homok játékokat (ásó, kapa, gereblye, kannák, taliga, kocsi). Mivel pedig a Párisi Nagy Áruházban minden kapható, az utazási elemózsiáról és végte­lenül olcsó áron gondoskodás történt. Minden vonat­hoz és nyaraláshoz kapható friss liptói, szalámi, málnaszörp stb. RIÓIKUL ES FINOM BŐRÁRU gyári árban PÄPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító bőrárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczl-ut 11 és 15. ----- Telefon 65—39. ....... Fe lvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a г kötvények a legelőnyö- I sebbek élet-, tűz-, baleset, ■ szavatossági-, betöréses- ! lopás elleni, üveg-, jég- és állat-biztosításoknál j funcAmu I ■ ■ Általános Biztosító K.-T. igazgatósága S Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. ■ Telefon: 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül és a társaság képviselőségei Részvénytöke 6.000,000 korona, as orsság minden részében. Összes biztonsági alapunk 21 millió К * *«■■■■■■■■■■■■■■■■■■ .TISZTIT! Gyár es főüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyfijtőtelepek a székesfőváros minden részében —Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 5S—45 12S—13 11 ■ .A;;,!,,. ató'jV; JÁA....A&,v.!,).;:

Next

/
Oldalképek
Tartalom