Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-26 / 21. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST. jelnek Ítélik azt az állítólagos hírt, hogy a hidat mindakét villamos társaság használni fogja, ügy mondják, hogy a fúzió kérdése elhatározott dolog, de ezt nem a főváros fogja végrehajtani, hanem az a konzorcium, amelynek birtokában van a közúti részvény-majoritása. A főváros ennek a konzorciumnak el fogja adni a Városi villamos részvényeket, amelyek ellenében megfelelő értékű egyesült villamos vállalati részvényeket fog kapni. Ezek szerint a főváros a városi villamos részvényekre ráfizetne, mert azok meg- vételi ára és mai árfolyama között igen nagy a különbség, de ezt busásan behozná az uj vállalati részvényekkel, mert a Közúti részvénynek jóval több a belső értéké, mint amennyi az árfolyama. Ez — állítólag — el volna intézve s csupán az a kényes pont, hogy ilyenformán a fővárosnak nem volna tulajdonában az uj vállalat részvénymajoritása. Ennek megszerzése persze pénzen múlik, pénze pedig nincs a fővárosnak. Most a külpolitikai viszonyok egyelőre ismét nem kedvezőek s a tőzsde épen ezért nem is honorálja a fúzióról kolportált híreket. Nyilvános árlejtést! — A javadalmak bérlete. — A pénzügyi bizottság, amikor a javadalmi bérlet ügyéről határozott, igen helytelenül cselekedett. Állást foglalt a nyilvános árlejtés ellen, amit abban az esetben sem szabad megcsinálni, ha valamennyi bizottsági tag meg van arról győződve, hogy a jelenlegi bérlőnél jobbat nem kaphat a főváros. A lehetőséget, hogy pályázzék a bérletre, meg kell adni mindenkinek s éppen a főváros az, amely ettől a lehetőségtől semmi körülmények között sem foszthat meg senkit. Később, már a határozat után a későbben érkezett Vázsonyi jóvátette a bizottságnak ezt a páratlan baklövését, amikor kijelentette, hogy a közgyűlésen a nyilvános árlejtés mellett fog felszólalni, de mi történik akkor, ha Vázsonyi még jobban el van foglalva s egyáltalán nem jöhet el a bizottság? ülésére még későbben sem? Vagy: minden üléseit jelen kell lennie Vázsonyinak, hogy valami igazságtalanságot ne kövessenek el az urak? Mert eltekintve a nyilvános árlejtés kérdésétől, a javadalmak bérletéért íizetendő összeg nem felel meg a főváros érdekeinek. RIÓIKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban PAPEK JÓZSEF osászári és kir. udv. szállító börárugyártónál, Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15 - Telefon 65-39. ..... Az igaz, hogy a javadalmakat nem lehet házi kezelésbe venni, mert a főváros ráfizetne erre a kezelésre, de ez még nem ok arra, hogy olcsó pénzért oda adják ezt a bérletet. A Neuerer, Keppich és Brankovits cég, amely esztendők óta bérli a javadalmakat, évi 477.0Ü0 korona bért kínál, azonkívül 25% részesedést a tiszta jövedelemből. Ennyit fizet most is s ennyit hajlandó fizetni abban az esetben, ha szerződését, amely 1914 márciusában jár le, további egy esztendőre meghosszabbítják. Két esztendei meghosszabbítás esetére már egv két ezer koronával több bért és 27-5% részesedést kínál, mig három éves meghosz- szabbiíásra megígéri a 30%-os részesedést. Az a 25%-os részesedés, amely ezideig járt a városnak, évi 45.000 koronát tett ki, amiből nyilvánvaló, hogy a cégnek évi 180.000 korona tisztei haszna volt. Elgondolható, hogy a cég igyekezett minden apró rezsi-költséget is felszámítani, elgondolható, hogy a cég tulajdonosai meglehetősen magas fizetéseket állapítottak meg a maguk számára s még igy is 180.000 korona lelt a tiszta njmreség. És itt közbevetóleg meg kell jegyeznünk, hogy Dr. Schreyer Jakab a pénzügyi bizottságban, tehát a nyilvánosság előtt nem átalotta azt mondani, hogy a cégnek ennél az összegnél kisebb a nyeresége s a cég mégis 180.000 koronát tüntetett ki. Mért mondotta és kinek mondotta ezeket Schreyer ur? Van-e a világon csak egyetlen ember, aki hajlandó ezt elhinni? Egyáltalában: szabad-e ilyen kijelentéseket tenni olyan embernek, aki komolyan akarja vétetni magát? Nem, a javadalmak bérlete még nem dőlt el a pénzügyi bizottságban, bármiként beszéltek és bármiként szavaztak is az urak. Az a részesedés, amelyet a cég kínál, kevés, hiszen nyilvánvaló, hogy a tiszta nyereségen legalább is osztozkodni kell a bérlőknek s a fővárosnak. A részesedés tehát minimálisan 50%, ha meg is marad a régi bér. Nincs kétségünk aziránt, hogy a közgyűlés becsületesen állást fog foglalni a nyilvános árlejtés mellett s egészen bizonyos, hogy akár a régi bérlők, akár uj bérlő kapja meg ezl az üzletet: a főváros jobban fog járni, mintha elfogadta volna a pénteki előterjesztést. így van ez sokszor: a főváros ellenére kell megvédeni a főváros érdekeit. A közraktári kérdés A főváros pénzügyi bizottsága elvetette a közgazdasági ügyosztály előterjesztését a gabonaraktárak építése dolgában és utasította az ügyosztályt, hogy indítson meg a Leszámítoló bankkal oly értelmű lárgyalásokat, hogy a bank maga építse meg a raktárakat. A kérdésben meglehetős nagy fogalom: zavarral találkozunk. A raktáraknak a főváros által leendő megépítését nem a Leszámítoló- j bank iniciálta és akarja, hanem a gabonakereskedelmi érdekeltség. A helyzet az, hogy nagy termés éveiben a közraktárak zsúfolva vannak és a gabona számára nincsen a fővárosban elég raktár. Ez azonban kivételes eset, mely tiz évenként legfeljebb egyszer fordul elő. Normális esztendőben a raktárüzlet nem igen jövedelmez, úgy hogy erre az üzletre beruházásokat tenni nem lehet. Ki van zárva, hogy a magánvállalkozás a főváros által tervbe vett raktárépítést magára vállalja, mert el lehet rá készülve, hogy a raktárakban esetleg éveken át nem lesz gabona. Éppen ezért biztosra vesszük, hogy a Leszámitolóbank nem fog félmillió korona befektetést megkockáztatni egy üzletre, melynek rentabilitása nemcsak hogy kétséges, de sőt ki van zárva. Viszont gabonakereskedelemnek jogos igénye, hogy legyen a fővárosban elég raktár bármity nagy gabonamennyiség számára, még abnormis bőségü években is Budapest gabona- forgalmi gócpont; valamennyi kereskedelmi ágazat közt a gabonaüzlet a legjelentősebb, sőt bátran mondhatni, hogy piacunk gabonaforgalmi szempontból világpiac. A fővárosnak eminens érdeke, hogy Budapestnek ez a gabonaforgalmi jelentősége megóvassék és hogy le ne csússzunk erről a nívóról, mely a magyar fővárosnak a világkereskedelemben pozíciót biztosit. Kommunális és közérdek tehát, hogy gabonakereskedelmünk részére minden körülmények között legyen megfelelő raktár- helyiség. De. ez érdeknek ápolása nem lehet kötelessége egy banknak, melyei végro sem lehet rákényszeríteni, hogy közérdekből rossz üzletet csináljon. Ha a Leszámitolóbank nem találja meg számadását uj raktárak építésénél, úgy őt erre rákényszeríteni igazán nem lehet. A kérdés egészem világos. Ha a főváros a gabonakereskedelem igenvét újabb raktárakra jogosnak tartja, de a Leszámitolóbank, melynek a közraktári üzletre nézve szerződéses monopóliuma van, üzleti okokból a raktárakat megcsinálni nem akarja, még csak két alternativ, marad fenn: vagy csinálja meg a főváros a raktárakat, amint ezt az ügyosztály tervezte, vagy hárítsa el magától e feladatot az érdekeltségre. Nézetünk szerint igenis megéri a fővárosnak az évi 12.000 korona áldozatot, ennyivel haladná meg a befektetés amortizációja a bérösszeget — hogy a főváros előkelő gabona- kereskedelmi pozíciója intakt maradjon. Évi 12.000 koronával áldozhat a főváros Budapest gabonakereskedelmi világpoziciójáért. TELEFON 38—OS FARAGÓ LIPÖT ^ SZOBAFESTŐ És MÁZ0LÓ ♦ ♦ DUDA PEST. V II., BARCS A Y -UTCA 8. SZÁM. kötvények a legelőnyösebbek élet-, tűs-, baleset, szavatossági-, betö- állat-bist ősit ásóknál. jjfunűAQI/! rés-, üveg-, jég- e: Fel világosiiásokkal, prospektusokkál és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-kör ut 2. ssá/n. Telefon 153-98, 2-11, 2-12 Részvénytöke 6.000,000 kor. én a társaság képvisel óságéi Kartellen kívül az ország minden részében. Szervezési alap 1.200,000 KOVÁID «fest .Tiszi IT: Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35-3? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtöbn városáDan. Telefon 58—45 128—13
