Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-19 / 20. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К PP1V7 PC ITTTPÍ TTÍ^V MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM 1 Г/1Л £л JUVJ XX A A PL U \JT X к ipar Az uj tipusu záloglevél. Irta : Domány Gyula. Budapest, május 19. A több mint másfél év óta tartó és állandósulni látszó pénzválság minden vonalon érezteti kellemetlen hatását. A hosszú krízis alatt megakadt az építési mozgalom is. Nem az építkezési kedv, a vállalkozási szellem hagyott alább, hanem elakadtak a pénzforrások, melyek eddig az építkezést táplálták. A mezőgazdasági hiteligényeket sem elégítik ki a jelzálogüzlettel foglalkozó bankok. Amig azonban a kereskedelmi hiteligényeknek legalább korlátolt mértékben eleget tesznek a pénzintézetek, addig a jelzálogos kölcsönt kérőket kereken elutasítják, s a kölcsönök folyósítását megtagadják. A bankok a rideg álláspontjukat a záloglevél piac kedvezőtlen helyzetével okolják meg. Soha olyan kedvezőtlen idő nem járt az emissziós intézetekre, mint most. — Arra gyakran volt eset, hogy nehezebb pénzügyi viszonyok között, ideig- óráig nem került uj záloglevél a piacra, de az már minden esetre súlyos gazdasági probléma, ha ilyen hosszú időn át nem képes a piac uj papirost fölvenni. Bankitézeteink vezetőségét gondolkodóba ejtette a záloglevél-piac aggasztó helyzete, s úgy akarnak friss vért ereszteni az elernyedt erekbe, ha az eddigi 4, 472%_os kamattípust megváltoztatják, s a zálogleveleknek öt százalékos kamatozást biztosítanak. Két intézet már rá is tért az uj típusra. A Magyar Földhitelintézet, amely majdnem huszonöt év óta 4V20/o-os papirt nem emittált, most ismét visszatér a régi lipnshoz, s ennek megfelelően 472%-os alapkamatu kölcsönöket fog folyósítani. — A tartós pénzdrágaság és a várható javulás nagyon csekély kilátásai késztették a Földhitelintézetet a régi kamattípushoz való vússzapártolásra. A másik, állami ellenőrzés alatt álló intézet, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, vagy röviden altruista bank, ötszázalékos kötvényeket fog kibocsátani, mert csak a magasabb kamatozás biztosi tásá tói reméli, hogy a tőkepénzesek figyelme emissziói felé irányul, Soha nagyobb tévedésbe nem estek a bankok, mint amikor a záloglevél-piac föl- Oevenedését a magasabb típustól remélik. Nem a kamattípusban van a hiba, hanem az emissziós piac rossz. Az ötszázalékos kamatozású záloglevéllel a bankok szándékosan és tudatosan megkárosítják a négy-és ötödfél százalékos záloglevél tulajdonosokat. Az uj tipusu zálogleveleket épen ugv nem lehet ilyen pénz- konjunkturák mellett külföldön elhelyezni, mint ahogy lehetetlen most a négy, négy és fél százalékos papíroknak külföldön piacot teremteni. A tapasztalat különben is azt bizonyítja, hogy egy papír elhelyezhetőségét nem a kamatozás befolyásolja. Hiába Ígérünk mi a francia kistőkésnek öt százalékos kamatot, aki eddig, a négy százalékos kamattal is megelégedett, ha az a tőkés bizalmatlan — bármilyen okból is — a mi befektetési papírunkkal szemben. A magas kamatozás egyébként is átszámítást nyer az árfolyamba, tehát pusztán a nagyobb kamathozadék nem teremt az uj tipusu papír számára piacot. Veszedelmes kétélű fegyver az uj záloglevél típus. Az egész záloglevél-piacot devalválják vele, mert ahoz kétség sem férhet, hogy a nagyobb hozadéku papiros automatikusan leszorítja a kisebb kamatozású értéket. Továbbá azt a veszélyt is magában rejti az uj típus, hogy hozzá szoktatják a tőkést a nagy hozadékhoz, amely ezután nem tog kisebb kamatozású papirt vásárolni. Ma nincs mód a záloglevél-piac kedvezőbb kerékvágásba való terelésére, mert az egész nemzetközi papirpiac beteg. Ki kell várni csendben a viszonyok kedvezőbb alakulását, s azután önkéntelenül megélénkül a záloglevél-piac, s ezzel természetesen a jelzálogkölcsön ülzet is. HÍREK Drágul a pénz. Tavasz közepén vagyunk, lassankint belejutunk a kánikulába is, s ennek dacára a nyílt piacon pénz folytonosan drágul. Annyi körülmény játszik közre a pénz megdrágításánál, ahány csak ilyen zivataros gazdasági viszonyok között szokott jelentkezni. Allam- kölcsönök kibocsátása, uj államkölcsönök kérése, városi és községi hitelek hajszolása még azt a kevés pénzt is elvonják a szabad forgalomtól, amely különben a piac rendelkezésére állana. Egészséges gazdasági élet ki nem alakulhat, mert a fő éltető erő, a töke, amely háborús izgalmak miatt odújába visszahúzódott, még mindig nem találja az időt alkalmasnak a megjelenésre. Ilyen körülmények mellett a kamatláb leszállítás időpontja is kitolódott határozatlan időre, mert a külföldi fizetési eszközök is napról-napra drágulnak. Nem lehet a javuláshoz vérmes reményeket fűzni, mert a külpolitikában sincs még harmónia s a 1 eljes kül- és belpolitikai béke nélkül el sem képzelhető a tartós és állandó javulás. Az Erzsébetvárosi Bank sorsa. A szomorú sorsra jutott Budapest-Erzsébetvárosi Bank részvénytársaság feje fölött összecsaptak a szanálási hullámok. A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen kimondották, hogy az intézet csöndesen fel fog számolni s ezért hozzáláttak a vagyontárgyak értékesítéséhez. A csöndes fölszámolás azonban korántsem bonyolódhatik le simán, mert a bank helyzete annyira rossz, hogy nem lehet olyan eredményt korántsem elérni, mint amilyenre számítottak. A váltóüzletet sikerült átvetetni a Hermes magyar általános váltóüzlet részvénytársasággal, de a többi üzletág átruházása, illetőleg az aktívák eladása nagy fejtörést okoz a felszámoló bizottságnak. A dubioz követelések ugyanis igen nagy összeget képviselnek s a sok kisbetét, amelyeket automatikusan kellene visszafizetni, szintén tekintélyes summára rúg, amiáltal nehéz a csöndes felszámolás útját egyengetni. A nagy pénzintézetek jóakaratot tanúsítanak a végelgyengült bank iránt, azonban itt olyan mély sebék tátongnak, a lelkiismeretlen, könnyelmű vezetés annyira végzetes útra vitte a bankot és elherdálta a szegény emberek garasait, hogy a volt vezetőséget a törvény előtt kellene felelősségre vonni vétkes könnyelműségeiért és hanyag mulasztásaiért. A Balkán szerződések. A magyar és osztrák kormányok kiküldöttjei most tárgyalják Bécsben a balkáni kereskedelmi szerződések revízióját. Az agráriusok mereven kitartanak álláspontjuk mellett, amely gátat állít a balkáni hús és élő állat behozatal elé. A behozatal egyáltalában nem károsítaná az agrikulturát, mert a behozott áru aránytalanul silányabb minőségű s igy nem befolyásolja a belföldi hús árát, amit ezt Anglia példája is mutatja. Mi csak akkor élhetünk jó szomszédságban a Balkán államokkal, ha szabad utat engedünk mezőgazdasági termékei számára. Agráriusaink azonban a mai állapot fenntartása mellett minden követ megmozdítanak s igy kérdéses, hogy az ország lakosságának érdeke nem fog-e ismét háttérbe szorulni az agráriusok erőszakosságával szemben. Az ágyugyár. Gazdasági életünk legaktuálisabb eseménye a magyar ágyugyár fölállítása. Addig folytatott eszmecserét és beható tárgyalásokat a kormány a Krupp és Skoda gyárakkal, amig sikerült olyan megállapodást létesítenie, mely a magyar gyáripar érdekeit mélyen sérti. Büszkék vagyunk fejlett vas- és gépiparunkra, mert teljesen versenyképes a külföldi hasonló gyárakkal s ha egyszer alkalom adódnék nagy szállítások, nagyobb vállalko- kozások teljesítésére, akkor az illetékes körök külföldi gyárakat részesítik a bő hasznot nyújtó megrendelésekben. Ez ellen az iniuria ellen már íölemelte szavát a Gy. O. Sz. és igen erélyes hangon megleckézteti a kormányt iparpártoló politikájáért. A külföldi ellenszenves véleményét indokolttá teszik gyáriparunkkal szemben az olyan esetek, mint most az ágyugyár, amikor a gyáriparosok napnál fényesebben beigazolták, hogy sok munka elvégzésére hivatottak s ennek dacára az állam a szállításokból kinullázta őket. Hiába minden fölszólalás, ankét és gyülésezés, hazai iparunk kormányunknak nem imponál s azt hiszi, több embert tud lehengerelni az az ágyúgolyó, melyet lovag Skoda Károly és a Krupp gyár utasításai nyomán készítettek. A Hungária Általános Biztositó Részvény- társaság igazgatósága e hó 15-én tartotta meg gróf Károlyi Imre elnök akadályoztatása következtében báró Fejérváry Imre alelnök elnöklete alatt ülését, amely a társaság első üzletévére vonatkozó mérleget megállapította. A zárszámadásból kitűnik, hogy a társaság első üzletéve folyamán az elemi biztosítási ágazatokban 1,551.342 K, az életbiztosítási ágazatokban 2,159.618 K, összesen tehát 3,710.960 К díjbevételt ért el; károkért az elemi ágazatokban 453.450 К-át, az életbiztosítási ágazatban 818.869 К-át fizetett ki; a díj- és kártartalékok és dijátvítelek az elemi ágazatokban 418.866 K-ra, az életbiztosítási ágazatban 13,902.096 K-ra rúgnak. Az életbiztosítási szerzemény 1912. év végén a törlések levonásával 51,583.818 К biztosított tőke. A kővetkező években esedékes dijak az elemi ágazatokban 7,513.800 K-át tesznek ki. A társaság összes biztonsági alapjai 21,070.962 К 55 fillér összeget tüntetnek fel. Az üzletév 62.557 К 70 fillér felesleggel zárul, mely összeg uj számlára vitetik át. Az igazgatóság elhatározta ezen az ülésen, hogy a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a társaság tisztviselői nyugdíjalapját megalakítsa és erre a célra 50.000 К-át engedélyezzen. A Magyar Asphalt Részvénytársaság dr’ Matlekouits Sándor v. b. t. t. elnöklésével pénteken tartotta ez évi közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy az elmúlt év 205.84879 korona üzemfeleslegéből 100.000 korona az értékcsökkenési tartalékalap javadalmazására, 100.000 korona a karbantartási tartalékalap javadalmazására fordiüassék, a fenmaradó 5.84879 korona pedig uj számlára elővezettessék. A felügyelőbizottság eddigi tagjait a közgyűlés egy évi időtartamra egyhangúlag újra megválasztotta. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság báró Harkányi János elnök elnölete alatt e héten tartott közgyűlésen az igazgatóság javaslatához képest határozatba ment, hogy az alapszabályszerü leírások foganatosítása ntán fenmaradó 2,317.930 korona 41 fillérnyi tiszta nyereségből május 19-étől kezdve részvényenkint 160 korona vagy 136 német birodalmi márka osztalék fizettessék, 300.000 korona értékcsökkenési tartalékszámla további javadalmazására fordittassék, 261.176 korona 72 fillér pedig uj számlára vitessék át. Az igazgatóságba uj tagul báró Dániel Gábor v. b. t. t. lett beválasztva. A felügyelőbizottság tagjai újból megválasztattak: Brózsa Alajos, Dókus Gyula, Lány Ernő, Nógrády Károly és lovag Rolhkugel Arnold. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké báró Harkányi János és alelnökké gróf Majlálh József v. b. t. t. választattak meg.
