Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-05 / 18. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY К KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITELÜGY MEZŐGAZDASÁG к IPAR A háború és a gazdasági élet. Budapest, május 4. (cl) Még nem dördült el az első ágyú, még nem ropognak a puskák, s a helyzet már is olyan, mintha egy hosszú háború kellős közepén állanánk. Gazdasági életünk a hosszú hitelkrizis alatt tömérdek megpróbáltatáson ment keresztül, s most még eze- két a bajokat tetézi a külpolitikai bizonytalanságok folytán föllépett bonyodalom. A kivezető út még ösmeretlen, de azt mindenki érzi, hogy a helyzet sokáig igy nem maradhat, mert gazdasági életünk több megpróbáltatást már nem bír el, s a teljes összeroppanás előbb-utóbb bekövetkezik. Az értéktőzsdén a forgalom állandóan minimális keretek között mozog, s a legkisebb vételkedv sem mutatkozik. Mindenki csak eladni akar, s értékeitől megszabadulni igyekszik, mert még további árfolyameséstől fél. A kurzusok alacsonyabbak, mint a múlt év október havában, amikor beköszöntött a balkáni bonyodalom. Az állampapírok eddig soha nem tapasztalt kurzusra csúsztak le, így a négyszázalékos koronajáradék néhány fillérrel áll 81 korona fölött, s az uj 472%-os típus a 9060 koronás kibocsátási árfolyam alatt áll 55 fillérrel. Amint a tőzsde hangulata rendkívül1 időkre vall, épen úgy a gazdasági élet többi faktora is érzi a súlyos idők járását. A vidéken ismét aggódik a takarékbetevő, s lassan- kint hazaviszi betétjét, mert háborús időben nem lát garanciát a takarékpénztárban. A betételvonás számtalan kellemetlen körülmény mellett, néhány bankbukást is fog eredményezni. A hazacipelt betétek különben is csak csigalassúsággal folytak vissza a takarékpénztárakhoz és most ismét elvonatnak onnan. A háborús izgalom miatt minden pénzintézet nagy készpénzkészletet halmoz föl, hogy minden eshetőségre fölkészüljenek. Ennek tulajdonítható az is, hogy a vidéki bankok reeszkompt hitelét ismét korlátozták, s a leszámítolási hitel árát is fölemelték. A jelzálogüzlet, mely az utóbbi időben kissé megindult, ismét elakadt, mert a mai viszonyok mellett még csak gondolni sem lehet záloglevélplaszirozásra. Építkezés nincs, a téglagyárak korlátozott üzemmel dolgoznak, mert amig nincs jelzálogos kölcsön, addig építkezés sincs. Bárhová tekintünk, a gazdasági élet minden mezején teljes sivárságot látunk. Nincs pénzforrás, nincs vállalkozási kedv, nincs uj üzlet, ellenben annál tömegesebb a fizetésképtelenség és a csőd. Szanálni kell a mai helyzetet, nehogy a teljes összeroppanás következzen be. A külpolitikai nyugalom és béke elhozza a gazdasági élet rendes kerékvágásba való terelését, de anélkül nincs egészséges gazdasági élet TELEFON 38-08 FARAGÓ LIPÓT SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ DUDAPEST. VII., BARCSAY-UTCÄ 8. SZÁM. J H I R E К A takarékpénztárak törvénye. A magyar gazdasági élet utolsó tízéves fejlődése beigazolta, hogy a kereskedelmi jog mai viszonyainkhoz nem simul teljesen, s szükséges a reorganizáció. Uj takarékpénztári törvényről dolgoznak az illetékes minisztériumok, amelyek első sorban a betétek biztonságáról akarnak gondoskodni. Az uj törvényre az osztrák takarék- pénztári intézkedések lesznek befolyással. Ausztriában ugyanis nem minden pénzintézet egyúttal takarékpénztár is, hanem csak a kimondottan takarékpénztár fogadhat el betéteket és vállalkozhat azok őrzésére. Nálunk szabad bankrendszer van, minden szövetkezet, bank és takarék- pénztár egyaránt elfogadhat betéteket és kihelyezheti ahogy akarja. Az uj törvény nemcsak azt fogja kör\onalozni, melyik intézet fogadhat el betétet, hanem a betétek kihelyezésének a biztosságáról is intézkedés fog történni. A hosszú pénzválság alatt bebizonyosodott, hogy a betétek immobilizálása miatt történt a sok bankbukás, s épen ennek akarja az uj törvény elejét venni, A betétek egy meghatározott hányada pupilláris papírokban Helyezendő el, ami ugyan nem lesz a takarékpénztárra nagy kamatozású befektetés, de egy lépéssel közelebb visz a mobilitás kérdésének megoldásához. Uj városi adó. A városok a rájuk nehezedő fokozott terheket már nem tudják teljes mértékben az adózó polgárságra áthárítani, s minthogy uj kölcsönök fölvétele sem jár sikerrel, egy uj adónemet akarnak statuálni. Az uj adó a telkek emelkedő értékét fogja adó alá, s ez a belter те ni. Pozsony városa akarta az uj adót behozni, azonban a belügyminisztérium nem járult hozzá az uj adónem életbe léptetéséhez. Ezzel sem volna szanálható a városok hitelügye, mert az ingatlan értéktöbbletére kivetett adó a városok tehertételein nagy mértékben nem fog könnyiteni. Minden esetre helyes volt, hogy a belügyminisztérium a betterment behozatalát nem engedélyezte, mert ez csak az adózó polgárság vállaira rak uj terheket, mig az igazi célt nem szolgálja. A községi takarékpénztárak fölállítása hatalmasabb lépéssel vinné előre a városi liitelügyet, mint akárhány uj városi adó. Nincs parcellázás. A rossz gazdasági viszonyok a parasztság körében is éreztetik hatásukat A néhány évvel ezelőtt megindult parcellázási tevékenység alább hagyott, mert a parasztnak sincs pénze s nincs módjában uj ingatlant vásárolni A földéhség nem szűnt meg, de ennek a csillapításához szükséges tőke hiányzik, aminek első sorban az is oka, hogy kevesebb az Amerikából érkező'tőkemennyiség. Odaát túl az Óceánon is rosszak a viszonyok, alacsonyabb a munkabér, sa munkás kevesebbet rak félre, mint eddig. Érdekes, hogy épen akkor csökken a parcellázás, amikor hanyatlik a föld ára is. Ma, a nagy pénzdrágaság idején egy nagyobb uradalmat nehéz készpénzért eladni, mert drága pénzt hosszú ideig nem lehet a birtokba hagyni. A parcellázási akció pedig kitartást igényel, mert az üzlet természete hozza magával, hogy azt nem lehet olyan gyorsan lebonyolítani, mint egy folyó bank üzletet. Á gyufatröszt megalakulása. Amint Ausztriában a gyufaadói a parlament elé terjesztette a pénzügyminiszter, egyszerre nálunk aktuálissá váll ez az adó. Az uj adó első sorban a gyufagyárakat érinti, s épen ezért akarnak már most, mielőtt még a gyufaadó nálunk is éleibe lépne, trösztbe tömörülni. Az adót igy áthárítanák a fogyasztóra, mert e versenyt már eleve kizárnák. Még nincs meg az összes gyufagyárakat magái a olvasztó tröszt, s máris a gyufa drágítását terjesztik, akik a trösztöt tető alá akarják hozni. Ha a tröszt megalakul, úgy a gyufa ára a mainak a kétszerese lesz, s a dobozban is kevesebb szál gyufa lesz, mint eddig volt. így nagyszei üen intéznék el a gyárak egymás között a gyufaadó megoldását, s még nagyobb profittal dolgoznának, mint az adómentes érában. Hogy ennek dacára késik a tröszt megalakulása, annak egyedüli oka az, hogy több gyár nincs megelégedve a termelési kontingensével, s annak fölemelését kéri. Ha erre is megegyezés jön létre, úgy a legújabb kartel is rövidesen súlyosabb terheket rak a fogyasztók vállaira. Közgazdasági közlemények. „Unió“ élet- és gvermekbiztositó-intézet mint szövetkezet (ezelőtt: Első Leánykiházasitó Egylet) Budapest, VI. Teréz-körut 40-42. Alanit- tatotl 1863. 1 Folyó évi április havában 1.193.300 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,014.500 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási össze- i gek fejében 1G6.332 К 04 fill, fizettetett ki. 1913 jan. 1-től április 30-áig bezárólag 4.912.800 К értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be, és 4,046.500 К értékű uj biztosítási kötvény állíttatott. Biztosított összegek leiében a F. évben 622.627 К 12 fill, és az intézet fennállása óta 21,047.921 К 14 fillért fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermekbiztositás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyö- j sebb feltételek mellett. A »D« osztályának folyó évi április 16-án dr. Starnberger Ferencz kir. közjegyző jelenlétében uieg- • ejtett XVII. kisorsolása alkalmából az alábbi alap- könvvszámok sorsoltattak ki, minek folytán a nevezett tagoknak egy-egy К 00 koronáról szóló díjmentes nyereménykötvény szolgáltatott ki. 72797. sz. Varga Pál, Budapest, 9284Í/b. Führer A. Ábrahám Bpest, 3477. Friedmann Samu Kassa. 5629. Dömötör Lajos, Körmend, 60964. Jäger Fülöp, Ujszivác, 95897. Bryal Alajos, Kispest, 140266. Gyulai Miklós, Debrecen. 123425/b. dr. Seidner Mór, Rimaszombat, 137340/c. Smokvina J. Antal, Fiume és 81637. sz. Lewy J. Izsák, Sarajevo. Az Adriai Biztositó Társulat idei közgyűlését — melyen az 1912. évnek, a társulat alapítása óla I a 74-ik üzletévnek zárószámadásait terjesztettékeló — f. hó 24-én tartotta meg. A zárószámadásokból, valami- t az üzleti jelentésből kitűnik, hogy az üzletmenet általánosságban kielégítő volt; az árfolyamok szokatlanul erős visszaesése folytán, melyet az értékpapírok a múlt évben szenvedtek, a társulat számottevő könyvszerü veszteséget szenved értékpapír-állományában, mely veszteség azonban minden nehézség nélkül fedezhető volt egyrészt a külön tartalékok igény- bevétele által, részben pedig az üzemi év terhére. Az életbiztosilás d) ágazatában 91,899.555'— koronáról szóló ajánlat nyujtatott be; a kiállított kötvények 82,238.627'— korona tőkeösszegről szólnak. A biztosítási állomány az üzleti év végén kerek 535 millió korona biztosított tőkére és 1,443.000'— korona biztosított évi járadékra rúg. Halál- és elélési esetekben, valamint életjáradékok fejében 11,380.489-69 ! koronát fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1912. év végével 149,158.300'29 koronát, illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 136,475.339 13 koronát tett ki,az előző évhez képest tebál8,077.800'08 korona többlet mutatkozik saját számlára. Az elemi ágazatok B) ágazataiban: a iüzbizto- silási ágazat díjbevétele 28,754.577'08 korona, a szállilmánybiztositás díjbevétele 4,362.658'94 korona, a betöréselleni biztosítások díjbevétele 762,333.66'— ! korona. Viszontbiztosítási dijak fejében összesen 15,402.214'12 korona adatott le. A kárfizetések i 21,978.354'50 koronát, a viszontbiztosítók hányadának levonásával 11,758.58743 koronát emésztettek fel. Az elemi ágazatok dijtartalékai összesen 21,674.925'30 korona, illetve a viszontbiztosítás levonásával 11.867.454'78 koronát tesznek ki. Az alapszabályszerü átutalások levonása után, a hivatalnoki kar nyereség- részesedésének betudásával, a fennmaradó nyereségegyenlegből a múlt évhez hasonló osztalék, azaz 160 korona kerül részvényenként széloszlásra. A társulat alaptőkéje és tartalékai az üzletév végén a következő- kép alakulnak : 10,000.000'— korona teljesen befizetett alaptőke, 12,000.000'— korona vagyontartalék, 476,68466'— korona árfolyamingadozási tartalék, 148,342.793 91 korona nettodijtartalék, 4,720.7Ó9'41 korona nettokártartalék, összesen 175 millió koronán felül. A nyugdíjpénztár és a társaság alkalmazottainak ellátási pénztára összesen 3,971.681 09 korona lelett rendelkezik. KOHN A. M. Budapest, VI, Váci-ut 39-41. (Schlick-gyár előtt) Ajánlja nagy raktár-készletét: gyárberendezésekben, gépek és szerszámokban gazdaságok, vállalkozók részére. Kisvasúti anyagok. Mindennemű gépek, ócskavas és fémek vétele, ü/íinrlotllfi megszereti és dicséri már első próba JbÍIÍIUI-mIKI után a kitűnő szabása, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlja kiváló minőségben és jutányos árban. Vértes és Sebestyén cs és kir. szab. fehérnemű készítők, IV., Muzeum-körut 15. sz. V. __________________________——----—-----—S
