Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-28 / 17. szám
Nyolcadik évfolyam НИЗ. április 28. _____ 1>. szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek ЕЕ X VATALi <3ö LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ... ... ..................... 10 korona Fé l évre ... ... ... ......................... 5 Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA.- Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők : V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 Az aktuális kórház-botrány. Ha Dr. Preisich főorvos rettenetes vádjaiból egyetlenegy szó sem volna igaz, akkor is köszönettel kellene adóznunk neki, hogy megírta a tanácshoz nevezetes memorandumát. Mert ez a memorandum volt az, amely végre aktuálissá tette a budapesti kórházak rettenetes állapotait, s olyan visszhangot keltett a nagyközönségben, hogy ezt immár Ígéretekkel és soha végre nem hajtott tervekkel elcsititani nem lehet. Az egész város hangos a rémületes vádaktól, s cselekvést követel a fővárostól; cselekvést, még pedig őszintét és becsületeset. Ha végigtekintünk a kórházi mizériák történetén, konstatálnunk kell, hogy báró Müller Kálmán igen-igen régen megmondotta az igazat. Sürgette a reformokat, terveket és memorandumokat dolgozott ki, s amikor látta, hogy hiába minden, hogy csupán Ígéreteket kap, de pénzt nem, akkor nem vállalta többé a felelősséget és otthagyta a fővárost. Az ő terveit meg kellett volna valósítani, s ha akkor áldoznak rá pénzt, ma már javulóban lennének a mizériák. De azóta, amióta Müller Kálmán elment, nem történt e téren semmi. És ez a semmitevés most egyszerre megbosszulta magát. Heltai Ferenc főpolgármester volt az, aki az elnöklete alatt tartott közigazgatási bizottság első ülésén már szóvátette azt a jelentést, amelyet a főváros közegészség! állapotáról terjesztettek he s megígérte, hogy ankétet fog összehívni a ragadós betegségek dolgában. A közönség, amelynek bőséges tapasztalata van a kórházak rettenetes állapotairól, erre már figyelni és érdeklődni kezdett s nem kellett más, mint Preisich főorvos memoranduma, a maga kegyetlen megállapításaival és döbbenetes adataival, hogy a kórház- reform legyen az az első teendő, amelyet a fővárosnak el kell végeznie. A napisajtó bőven ismertette Preisich főorvos vádjait a főváros járványkórháza iról, amelyek maguk terjesztik a ragadós betegségeket, s mindezekre elég azt megjegyeznünk, hogy a főpolgármester Preisich memorandumáról kijelentette, hogy a benne foglalt vádak mind igazak. A közönség tapasztalatának adott kifejezést a főpolgármester, amikor minden kertelés és magyarázgatás helyett egyszerűen megerősítette a főorvos megállapításait, s ez mindenesetre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nyugodtan és minden nagyobb izgalom nélkül fogják keresni a módokat, amelyekkel — leggyorsabban segíthetnek a bajokon. De van ebben a dologban valami, ami mindenesetre tisztázandó, mert eddigelé is igen sok aggodalomra adott okot. A kérdés az: állami. vagy községi feladat-e a kórházak építése ? A kormány részéről azt hangsúlyozzák, hogy a fővárosnak magának keil a kórházakat felépítenie de ezzel szemben a főváros rámutat arra, hogy az ápoltaknak igen tekintélyes százaléka — vidéki illetőségű. Semmiesetre sem szabad, hogy ez a vita akármilyen kis időre is eltolja a cselekvést, de a külföldi példákkal szemben meg kell állapitanunk, hogy Budapestnek egészen speciális a helyzete. Nem szabad hivatkozni a német városokra, amelyek maguk építették föl a kórházakat s nem szabad hivatkoznunk Parisra sem, mert a francia vidéki városokban mindenütt vannak kitűnő kórházak. Magyarországon azonban csak egyetlen egy nagy város van: Budapest. A fővárosi kórházak mellett nem jöhetnek számításba a vidékiek; minden súlyosabb beteg Budapestre hozatja fel magát, mert csak az itteni kórházakban bízik, illetve az itteni orvosoktól remél gyógyulást. Budapest kórházai egész Magyarországnak szólallak, hogyan lehet tehát felállítani azt a tételt, hogy a kórházak építése tisztára községi feladat? Ne említsünk mást, mint az ország második városát, Szegedet, amelynek kórházi botrányait ismeri az egész ország. A több, mint százesztendős kórházépület omladozik — nemrégen egy leszakadó fal „majdnem agyonütötte a főorvost s a gondnokot — a betegek aludni sem tudnak a férgektől s a roskadozó, betegekkel tultömött épületet lehetetlen úgy kitakarítani, hogy ne terjessze a ragályt. Ha az ország második városában ilyen borzalmasan elrettentők a viszonyok, természetes, hogy aki csak megtudja tenni, Budapestre jön s az itteni kórházakban ápoltatja magát. Ilyen körülmények között nevetséges a kórházépítésről, mint tisztára' községi feladatról beszélni. Az elv lehet teljes, de akkor tessék azt megkezdeni a vidéken, hogy eképpen a fővárosi kórházakat tehermentesítsék. A fővárosnak kell pénzének lenni arra, hogy e téren reformokat valósítson meg, de annyi pénze sohasem lesz, hogy Magyarország összes betegeit ápoltatni tudja. A választási névjegyzékek. Megint pártpolitikai szempontok érvényesültek Az országgyűlési választók összeírása már befejeztetett és a névjegyzékek ellen a felszólamlás május 5-től május 15-éig történik. A névjegyzékek átfutása meggyőz arról, hogy az összeírásnál ismét a pártpolitikai szempontok voltak irányadók, mert a klikkek exponensei által vezetett összeírás folyamán ismét kimaradt számos választói jogosultsággal bíró polgár pusztán azért, mert ellenzéki érzelméről ismeretes. Különösen megtörtént ez most sok olyan választóval, aki értelmiségi czenzusa alapján választó, de valamely okból nem fizet adót. Ezt a körülményt hamar felhasználták a gutgesinnt klikkek arra, hogy a névjegyzékből kisikkasszák az illetőt. A kormánypárti választáscsinálók taktikája igen átlátszó. Ők már a névjegyzékek összeállítása alkalmával meg akarják nyerni a csatát azzal, hogy az ellenzéki választókat tömegesen kihagyják. És a számítás rendszerint be is válik. A polgárok nagy része nem is gondol arra, hogy a választói jegyzékbe felvétetett-e vagy sem és többnyire csak a képviselőválasztás alkalmával ébred a tudatára annak, hogy nem szavazhat, mert nem vették fel, a névjegyzékbe. Ennek az indolencziának és nemtörődömségnek köszönhetik csak a klikkek, hogy választási csalásokra alapított taktikájuk mindig beválik. Csak a polgárság önsegélye változtathat ezen a szégyenteljes állapoton. Mindenki érdc'klődjék, vájjon neve benn van-e Eltörheieilen :: 75% áramot takarít meg. Csak az Osram felirás az üvegen szavatol az Osram drótlámpa eredetiségéért Deutsche Glasglühlicht A.-G. Képviselet és raktár Magyarország részére : FINGER ÉS FI.V, Rudapest, VI. kér., Hajós-utca, 41. szám.
