Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-21 / 16. szám

2 I'ÜGGETL E N В L' D ABEST. e szempont miatt a várositás nem lehet részvénytöbbség megszerzése, hanem az üzem egész tulajdonának megszerzése lesz. A klikkuralom alkonya. А VII. kerület végvonaglása. Múlt számunkban megemlítettük már, hogy a kerületközi bizottság nem honorálta a hetedik kerületi bizottsági tagoknak azt a kívánságát, hogy az elhunyt Morzsányi Ká­roly tagsági helyeire hetedik kerületi bizott­sági tagokat jelöljenek. A kerületközi bizott­ságnak alapos okai voltak arra, hogy a hetedik kerületi bizottsági tagoknak ezt az óhajtását ne teljesítsék. Nessi Gyula kéményseprő mestert akarták beültetni a közmunkák taná­csába és Popper Mórt a népszínházi bizott­ságba: ez a két jelölt pedig csakugyan nem való egyik tagsági helyre sem. De eltekintve most a jelöltek személyétől: a kerületközi bizottság nem akart beleegyezni abba, hogy neki a hetedik kerületiek diktáljanak. Elmúl­tak már azok az idők, amikor a hetedik kerületi klikk diktált a közgyűlésen s végig terrorizálta az összes kerületeket; ma már mindezeknek végük van s a hetedik kerület jelentéktelen bizottsági tagjai örülhetnek, ha nyugodtan végighallgatják siralmas beszédeiket a közgyűlésen. Ilyen siralmas beszédet tartott a leg­utóbbi közgyűlésen Berger Rezső, amikor elpanaszolta a kerületközi bizottság eljárását. Berger Rezső! Micsoda mélységesen szomorú fénvt vet a hetedik kerületre, hogy a hat­vanöt bizottsági tag közül épen Berger Rezső látszott a legalkalmasabbnak arra, hogy az erkölcsbíró szerepét betöltse! Nem is hisszük, hogy őt delegálták volna arra, hogy az egész kerület nevében beszéljen; valószínű, hogy ő maga ajánlkozott fel ennek az egyáltalán nem neki való szerepnek betöltésére. S ha végig gondoljuk azokat, amiket el­mondott, lehetetlenség nem mosolyogni azokon a fenyegetéseken, amelyek a hetedik kerü­letből röppennek most tova. Ok fölveszik az eldobott keztyüt — modotta Berger az erkölcs- biró szerepében — holott esze ágában sem volt senkinek keztyüt dobni a hetedik kerület felé. Hát kicsodák ők ? Még mindig azt hiszik, hogy valakik, hogy tényezők a községi poli­tikában ? Keztyüt dobni csak legalább is egyen­rangúnak látszó fél felé szokás, már pedig a hetedik kerületi klikknek vége, mindörökre vége. Kicsi, nagyon kicsi emberek ők, akiknek a legborzasztóbb bűneik vannak. Az egyik klikkvezér Morzsányi meghalt, j a másik pedig, Ehrlich G. Gusztáv sohasem szerepelhet többé. Az Erzsébetvárosi Bank, amely összetartotta a klikket, kimúlt s a hetedik kerületi bizottsági tagoknak egyelőre azon kellene gondolkozniok, hogy minden RIDIKÜL ÉS FINOM BŐRÁRU” gyári árban PAPEK JÓZSEF császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, , Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15. — Telefon 65 — 39. betevőnek visszaadják a pénzét. Akik ott maradtak: kicsi, jelentéktelen emberek mind, akiknek semmi súlyúk sem a közgyűlésen, sem a választópolgárok előtt. A klikk, amely a legnagyobb visszaélé­seket követte el a választásoknál s amely a maga hatalmát mindig klikk érdekekért ér­vényesítette a városházán, szétzüllött s most a végnapjait éli. A megérdemelt sorsuk ez: gyalázatos életük után gyalázatosán kimúlni. A legnagyobb erőszakossággal, a leghallat­lanabb terrorizmussal tarthatták csak fenn uralmukat, most azonban mindezeknek vége, mert a közgyűlés is öntudatra ébredt s le­rázta magáról a kerületi basáskodó klikket, bis most jajgathatnak és sirhatnak: senkisem veszi az ő sérelmeiket komolyan. A tisztes­séges emberek megkönnyebbülten lélegez­hetnek föl, hogy a községi politikában immár nem számit a folyton magánérdekért küzdő klikk: halottak ők, akik már a koporsó födelét sem tudják megmozdítani. —- -■ ' — == ------------------= A külső Lipótváros fejlesztése. — Egy nagyarányú társadalmi mozgalom. — Az ember el sem hinné, hogy világváros­nak induló fővárosunknak olyan kerületrésze is van. amely elmaradottságánál, elhanya­goltságánál és züllött közállapotainál fogva valóságos szégyene a fővárosnak. A „City“- nek, a Lipótvárosnak a Eipót-köruttól kifelé eső része az, amely mindeddig nélkülözte a város vezetőségének jóindulatát, melynek érdekeivel mindeddig nem törődött senki és amely rész épen ezért fejlődni csak addig tudott, amennyire azt a magánosok tevékeny­sége mozdította elő. Ennek a városrésznek a lakói végigszenvedik egy kulturátlan vidék minden átkát és nehézségét. Utcái kövezet- lenek és sok helyütt mécsessel világítottak, közbiztonsági állapotai pedig a legsötétebb I Ferencvárosénál is hirhedtebbek. E kerület- 1 rész közegészségügye is egészen mostoha- gyermeke a főváros hatóságának. A gyári övezet füstokádói kora reggeltől késő estig ontják a fojtó és kormos füstöt és a környék lakói épen ezért szellőztetni sem merik laká­saikat. Parknak, sétatérnek a környéken semmi nyoma, csak a város uj szabályozási terve tüntet fel e vidéken egy létesítendő parkot, ahol majdan unokáink gyermekei fognak tisztultabb levegőhöz jutni. Ezeknek az abnormis állapotoknak akar véget vetni egy nagyarányú mozgalom, mely most van keletkezőben, és amely mozgalom megindítói között találjuk e városrész egész intelligenciáját. A mozgalom szervezői vasár­nap délelőtt előértekezletet tartottak a Víg­színház kávéház külön helyiségében, ahol elhatározták a „Külső Lipótvárosi Egyesület“ megalakítását, azzal a czéllal, hogy a város­rész összes érdekeltjei nagy szervezetbe tö­mörülve a Lipótváros külső részének minden irányban való egészséges fejlődését vigyék keresztül. A vasárnapi értekezletről alábbi tudósításban számolunk be: A Lipótváros külső részének lakói vasárnap délelőtt értekezletet tartottak a Vígszínház kávéház külön helyiségében, amely értekezletet egy öfven- tagu szervezőbizottság hívott egybe. A szervező- j bizottságban helyet foglalnak : Szőke I. Imre, műépítész, Egri Sándor, V. kér. mérnök, dr. Dénes Lajos, dr. Renner Sándor, orvos, dr. Tauber Rezső, ügyvéd, Fényes Dezső, tanár, Klau­ber Sámuel, gyáros, Prágai Ármin, magánzó, Lem- berger Vilmos, háztulajdonos, Balassa Jenő, szín­művész. Sugár Lajos, háztulajdonos, Iluasz Gyula, műépítész, Málnai Béla, műépítész, ifj. Stern Sándor, törv.biz. tag, Bamberger Andor, háztulajdonos. Spitzer Salamon, háztulajdonos, Andréngi Zsigmond, gyáros, Beér Arthur, háztulajdonos, dr. Ranschburg Nándor, ügyvéd, Wertheimer Márkus, háztulajdonos, Hans- brunner Vilmos, tanár, Váncza .József, gyógyszerész Hirsch Lipót, háztulajdonos, dr. Vajda Jenő, ügyvéd, dr. Wolisky Antal, ügyvéd, Faludi Gábor, a „Víg­színház4 igazgatója, Horváth Antal, gyógyszerész Strasser Miklós, háztulajdonos, Loederer Béla, ház- tulajdonos, Szilas Nándor, háztulajdonos, Poltatsek Félix, háztulajdonos, Szántó Lajos, papirgyáros Horváth Miksa, igazgató, Szonnleithner Sándor, ház tulajdonos, Egerzeiger József, háztulajdonos, Rock Antal, háztulajdonos, Salcz Dániel, háztulajdonos, dr. Rólh Kálmán, orvos, dr. Franki Oszkár, orvosj Hagy Sándor, műépítész, Herezeg Zsigmond, dr. Strausz Andor, ügyvéd. Gál Lajos, dr. Lóránt Izsó, Vajkai Károly, oki. mérnök, Tenner Armand, magán­hivatalnok, Rohonci Hugó, mérnök, dr. Engel Aurél ügyvéd. Az értekezletet a szervezőbizottság nevében Szőke I. Imre műépítész nyitotta meg. Szőke Imre műépítész az értekezletet megnyit­ván, üdvözli az egybegyűlteket és röviden ismerteti az értekezlet célját Felkéri dr. Renner Sándor or­vost a jegyzőkönyv vezetésére. Majd felkéri a meg­jelenteket, hogy az értekezlet tárgyához hozzászól­janak. Sugár Lajos háztulajdonos a módozatokat kí­vánja megbeszélni, melyek a mizerábilis közviszo­nyok megjavítását célozzák. Horváth Miksa igazgató korainak tartja részlet- kérdések megvitatását. Azt ajánlja, hogy egyesületté tömörüljünk, mely egyesület erős munkával kizáró­lag a Lipótváros külső részének közérdekeit szol- gálja. Sugár Lajos felemlíti, hogy egyesület alakítá­sáról már egyszer régebben volt szó Ullmann Gyula kezdeményezésére, de a dologból — sajnos — nem lett semmi. Szőke Imre egy előkészítő bizottság kiküldését javasolja, mely programul készítésével bizassék meg. Dr. Gál Jenő ügyvéd azt kívánja, hogy az egyesülés kizárólag a közérdeket szolgálja magán­érdekek teljes kizárásával. Általános szerves nagy tömörülés kell, nem pedig klubvezetőség, mely az előttünk álló nagy feladatok elvégzésére készséggel és hajlandósággal bir. Ebben a nagy munkában fél­úton megállni nem szabad, hanem elszántan előre kell törni. Az alakítandó szervezetből a körfentartó játékok és a politika egészen mellőzendők, tisztára csak a kitűzött cél érdekében kell küzdeni. Strasser Miklós háztulajdonos a villanyos vágá­nyok lefektetéséről beszél. B. Virágh Géza lapszerkesztő helyesli dr. Gál Jenó intencióit. Agifációs szervezetté való tömörül lést kivan és e célból egy programmelőkészitő bi­zottság kiküldését javasolja. Felajánlja erre a városi érdeket szolgáló célra a sajtó legmesszebbmenő támogatását. Egri Sándor kér. mérnök a legnagyobb örömmel csatlakozik a mozgalomhoz, egyelőre nem részlet- kérdéseket, hanem az irányzatokat kívánja meg­kötvények a legelőnyö­sebbek élet-, tils-, bal­eset, szavatossági-, betö- é s állat-biztositásoknál. ffunCAQIJJ rés-, üveg-, jég Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztositó R.-T. igazgatósága Budapest, IV. kér., Károly-körut 2. szám. Telefon -. 153-98, 2—11, 2—12. Részvénytőke 6.000,000 kor. és a társaság képviselőségei Kartellen kívül az ország minden részében. Szervezési alap 1.200,000 FEST.TISZTITs Gyár es loüzlet: Budapest. VIL. Szövetséit-utcza 35- >? Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék legtöbb városáoan. Teleion 5S—12S-13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom