Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-14 / 15. szám

2 NAGY BUDAPEST Még most sem értjük, miképen történ­hetett meg az, hogy a három budai elöljáró­ság 144.000 korona hitelkiadást okozott, anélkül, hogy erre legalább a tanácstól kért volna engedelmet. Bizonyosnak látszik, hogy bizottsági tagok voltak azok, akik ezeket a tulkiadásokat kierőszakolták; bizottsági tagok, akik egyébként igen hangosak és igen szigo­rúak, amikor a tanács tulkiadásairól van szó* S ezt az egészségtelen és rossz állapotot leg­inkább a kövezési programra hiánya okozza. Foglalkozzanak már egyszer ezzel s más fantasztikus és elérhetetlen magasba törő célok helyett tekintsenek le a földre, amely végre is a legközelebb van mindegyikünkhöz. A kereskedelmi miniszter és a tanács. Megint mellőztek egy nyilvános árlejtést. Ismételten irtunk olyan esetekről, amikor a főváros tanácsa nyilvános árlejtés mellő­zésével nagyobb vállalati munkákat suba alatt kiadott protekciós vállalkozóknak, dacára annak, hogy a közszállitási szabályrendelet ezt határozottan tiltja. Egy ilyen konkrét eset kapcsán az érdekeikben sértett vállalkozók legutóbb panasszal fordultak a kereskedelem­ügyi miniszterhez, hevádolva Lázár Pál műegyetemi tanárt mint „közbenjárót“ és a tanácsot, mely a közszállitási szabályrendelet megsértésén kívül egyenesen a magyar ipari érdekek ellen is vétett, amikor a vállalati munkát a nyilvános árlejtés mellőzésével egy külföldi cégnek adta ki. A miniszter pedig úgy határozott, hogy a kijáró ellen nem lép fel, de vizsgálatot indit a tanácsnak eljá­rása dolgában. Erről a szinte precedens nélkül álló esetről a „Pesti Napló“ a követ­kezőket írja: Közszállitási mizériák. Az építkezési konjunktúrák nagy fellendülése idején egész sereg német és svájci központi fütő- készülékgyár telepedett le a fővárosban, hogy itt a hazai iparvállalatok rovására jó üzletekhez jussanak. Ezek a külföldi gyá­rak persze csak irodákat létesítettek és gyártmányaikat külföldi gyáraikkal hozták be. Az ilyen ál-magyar gyárak közül külö­nösen sok üzletet kaparitott meg a Rietschel és Henneberg cég, amely budapesti irodáját részvénytársasággá alakította és a részvénv- társaság igazgatóságának elnökévé Lázár Pál műegyetemi tanárt tette meg. A hasonló szakmabeli magyar cégek különösen Lázár Pál összeköttetésének és befolyásának tulajdonítottak, hogy a berlini cég, a régi magyar cégek mellőzésével, a közszállitá- sokon is elvitte előlük a legtöbb üzletet. Tizennyolc magyar cég a közelmúltban a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez for­dult, hogy segítségét és védelmét kérje Lázár Pál „tevékenysége“ ellen, aki — szerintük — műegyetemi tanári állásával össze nem egyeztethető módon dolgozik a berlini cég érdekében. A miniszter azonban a napokban arról értesítette a panaszosokat, hogy a panaszkérvényben kifejtett tényállás alapján Lázár Pál mű­egyetemi tanár ellen eljárás nem indítható. A panasz tárgyában, hogy a főváros tanácsa a Mester-utcai kereskedelmi iskola köz- fütésének berendezésével verseng kizárá­sával a Rietschel és Henneberg céget bízta meg, a kereskedelemügyi miniszter vizs­gálatot fog indítani. 1= ILONA TEA VAJAT = (édes tejszínből készült legfinomabb csemegevaj) t'Urd/ítelepekr« legolcsóbb napi árban szállituuk kívánt, adagokban. Szántó Samu és Szántó Adolf VII., István-ut 67 Telefon 50-48. HÍREK. A kormány ajándékoz. Az óbudai hajó­gyári szigetet annak idején a Dúnagőzhajó- zási Társaság megvette az államtól 200-000 forintért, de azzal a korlátozással, hogy az allam ezért a pénzért mindig visszaveheti a szigetet, ha a társaság azon beszünteti az üzemét. Most arról van szó, hogy a kormány le akar mondani a korlátozásról, még pedig olyanformán, hogy a sziget déli részét meg­kapja az állam, az északi részét pedig a Duna- gőzhajózási Társaság; mindakettő szabad rendelkezési joggal. Állítólag arról van szó, hogy a Margitsziget részvénytársaság az óbudai szigetre akarja áttelepíteni a margitszigeti kertészetet s itt fog kapni erre a célra hat hold területet. Akárhogyan is áll a dolog: a kormánynak semmi körülmények kö­zött sem szabad lemondani a korlátozásról. És túlságosan jó üzlet lenne a Dunagőzhajó- zási társaságnak sokkal protestálnak ellene az óbudai bizottsági tagok, akik küldöttségileg keresik fel ebben az ügyben a pénzügyminitert. De meg kell ebben az ügyben szólalnia a főváros törvényhatósági bizottságának is. El­végre is itt fővárosi területről, még pedig nagy területről van szó s különösen Óbudára fontos, hogy kinek a kezében van a hajógyári sziget. A polgármester automobilja. A pén­teki pénzügyi bizotlság minden vita nélkül, egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztést, hogy a főpolgármester rendelkezésére egy automobilt bocsássanak. Az előterjesztés pon­tosan megmondotta, mibe kerül az automobil s mennyi kell évente a fentartására: a pénz- ügyi bizottság tehát az utolsó fillérig pontosan megszavazta a szükséges összeget. .Emikor aztán vége volt az ülésnek, az egyik bizott­sági tag megjegyezte: — Érdekes egy dolog ez. Milyen régen feltalálták az automobilt s a főváros részére csak most szereznek be egyet belőlük. A többiek nem értették. Valaki végre is megszólalt. — Dehogy is, hiszen a fővárosnak már több automobilja van! És milyen régen! — Úgy? — kérdezte a bizottsági tag. Nem tudtam, mert én ugyan nagyon régen tagja vagyok a pénzügyi bizottságnak, de ez az első automobil, amelynek a költségét megszavaztam . . . Kórházi mizériák. Bégen szó van arról, hogv a régi János-kórházat véglegesen meg­szüntetik, mert tűrhetetlenek azok az állapo­tok, amelyek ebben az ódon kórházban ural­kodnak. A kórházakban azonban olyan kevés a hely, hogy a János-kórházat még mindig' kénytelenek fentartani, annak ellenére, hogy a budapesti botrányos kórházi állapotok épen itt a legbotrányosabbak. Lássuk csak mit mond a régi János-kórházról egy szemtanú: »A régi Jánős-kórház a szenny és a bűz tanyája, olyan hely, ahol még az egészséges ember is megbetegednék, nemhogy a beteg meggyógyulna. Ahogy belépünk a kapun, valósággal megcsapja az embert a fojtogató, kellemetlen levegő: szinte probléma, hogy ezen a tiszta levegőjű budai tájon hogy lehe­tett ennyi bűzt összegyűjteni. Az udvaron piszkos kötések hevernek szanaszét, olyanok, amelyek tegnap még valamelyik szerencsét­len betegnek a sebét takarták. A lépcsőház följáratánál százával hevernek a léiig telt orvosságos üvegek és a jégszekrényből — amely ugyanott nyert elhelyezést — foly­ton csuiog ki a viz és valóságos tó képződött, amely helyenként pocsolyává alakult. A kór­termek előtt lévő vízvezeték olyan undorí­tóan piszkos állapotban van, hogy úgy tűnik föl, mintha a szerencsétlen betegek nem is vizet, hanem egyenesen bacillusokat csapol­nának ki a szennyes csövekből. A kórtermek és a betegszobák is hasonlóan szégyenletes állapotban vannak. Amerre nézünk, mindenütt piszok. A tüdővészes osztályban szorosan egy­más mellett vannak az ágyak, úgy, hogv a szerencsétlen betegek akár egymásra is köp­ködhetnek. A tüdővészes osztályon egyébként nemcsak tüdőbetegek feküsznek, hanem más­fajta betegek is, akiket nyilván épen azért helyeztek ide, mert másféle betegségük már van, de tüdővészük még nincs. Itt hamarosan azt is megkaphatják.“ Elrémitő, ami ebben a néhány sorban el van mondva. Ha csak a századrésze volna igaz, menten követelni kellene, hogy rögtön csukják be a régi János- kórházat. Hiszen ez a kórház nem gyógyítja, hanem terjeszti a betegségeket! Azonnal vizs­gálatot kell követelni ebben az ügyben. WÖRNER J, ÉS TÁR$A| GÉPGYÁRA, BUDAPEST. Könyvnyomdái Я Könyvnyomdái gyorssajtók két- és m m gyorssajtók vasúti négypályás kény- rendszerű menettel szermozgású aj Könyvkötészeti görgőjárattal íl==fil gépek Kromotipiai gyorssajtók rövidített ív-kiveze­téssel gyűrűs dob segélyével. Kétfordulatú gyorssajtók elölkirakóval. Kőnyomdai gyors­sajtók görgő pályával. Kőnyomdai kézisajtók. Körforgó nyomógépek újság- és illusztráció- nyomásra meghatározott és változtatható iv- ===== nagyság számára. ===== 11! л Kizárólag elsőrangú készitményü Vadászfegyverek, Revolverek, Flóbertek kényelmes havi részletfizetésre kaphatók Elek es Társa R.-T. Irodák : V.,Bálvány-u. 18. Ü zlet: VMndrássy-utl. Szíveskedjék tX fegyverárjegyzékiin­ket kérni­HIRMANN FERENCZ rézműárugyár, Budapest, VII., Csányi-utca 7. sz. Gyár: VI. kér., Váczi-ut 119. sz. Készít vízvezeték-, légszesz- és gázvezetéki szerelvényeket, pinczegazdászati czikket, egészségügyi szerelvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom