Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-13 / 2. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST gondol a közgyűlés — tekintettel lenni, mert itt a főváros súlyos megkárosításáról van szó, amelyet nem lehet a jótékonyság örve alatt elleplezni. A jótékony egyesületek ellenőrzése a főváros hatáskörébe tartozik s már ennél a jogánál és kötelességénél fogva is meg kell a közgyűlésnek ezt a dolgot vizsgálnia. Ezt az élősködést, ezt a rosszhiszeműséget nem lehet már tűrni. Ehrlich bukása. A legképtelenebb kísérletek folynak, hogy az Ehrlich-bank gyászos bukását valamiképen elleplezzék. Az eltussolás nagyban folyik, ámde a valóság oly megdöbbentő, hogy minden leplezési kísérlet hiábavaló. Az <iErzsébetvárosi bank» menthetetlenül elpusztult. Elveszett nemcsak a teljes alaptőke, hanem a nagyobb hitelezők és betevők is pénzük egy részét elveszítik, és rengeteg veszteség éri azokat a sajnálatra méltó, derék polgárokat, akiket az erzsébetvárosi Napoleon óriási anyagi érdekeltségbe tudott belevinni a maga politikai hatalmának financirozása végett. A legpozitivebb formában jelenthetjük, hogy az Ehrlich-bank fenntartásáról szó sem lehet. Pénzügyi körökben, ahol teljesen ismerik a bank züllött állapotát, tisztában vannak vele, hogy legjobb eset: az óriási veszteségekkel járó likvidáció. Mentség Ehrlich G. Gusztáv bankvezéri bűneire nincs és nem lehet. A szakértelem teljes hiánya, hihetetlen nagyzási mánia, vétkes gondatlanság: olyan üzletekbe vitte bele a bankot, amelyeket még tízszer oly nagy alaptőke mellett sem lett volna szabad kockáztatni. Ehrlich G. Gusztáv azt hitte, hogy a maga törzsfőnöki nagyhatalma egyúttal a bankvilágban is érvényesülhet és kellő tőke nélkül óriási vállalatokba ment bele, amelyekhez sem 6, sem emberei nem értettek. Persze, ezek a vállalkozások Ehrlichnek a kommunális hatalom érdekében kellettek. Csinált egy vaskereskedelmi társaságot, egy zománcedény-gyárat, amelyek a hitel járszallagán fogva tartották a kereskedőket; finanszírozta az üvegkartellt, amely a hitelezési viszony révén ismét sok száz gyárost és kereskedőt vont az Ehrlich érdekkörébe. És alapított kávés-bankot, amely kávésok és a kávéházi érdekeltség nagy körét ismét csak neki kötötte le. Váltóhitelt adott kipróbált híveknek és megpuhitandó ellenfeleknek, amelyeken a bank sok százezer koronát vészit. Hallatlan gazdálkodás folyt az Erzsébetvárosi Banknál, amely a vétkes bukás minden ismérvét magában foglalja s mindenütt a világon az üggészség beavatkozását vonná maga után. Ne beszéljenek itt a rossz pénzviszonyokról, a hitelmegvonásokról! Ehrlich bankja lelett a legjobb pénzviszonyok mellett is megszólalt volna a lélekharang. Mert egy bank, amely alaptőkéjének két ötödrészét a törvény világos tilalma ellenére az árfolyamtartás végett visszavásárolja és amely a hátralévő egész alaptőkét hazárd üzleteken elveszíti: semmi viszonyok között sem tarthatja magát fenn. A Nemezisnek el kellett jönnie a leg- hotrányosabb Krach formájában, Ehrlich G. Gusztávnak a bank csak eszköz volt hatalmi céljainak a szolgálatában. A maga közéleti hatalma alapozására és fenntartására elharácsolta és elhazárdirozta a polgárok milliókra menő vagyonát. És az ilyen ember, aki a I bankvezéri tevékenységében a legmegbiz- hatatlanabbnak, a legkönnyelmübbnek, egyenesen vétkesnek bizonyult : nem viselhet továbbra is olyan funkciót, mely a közbizalomra van alapítva. Az anyagi tönk örvényében elsiilyedt rossz bankvezető nem lehet továbbra közéleti tényező. Pusztuljon a legsürgősebben a közélet mezejéről. Mondjon le városatyai és eggéb tisztségeiről, amelyeket csak bizalmat érdemlő polgár tölthet be. Meddig akar még várni a bukott bankdirektor? Mért nem siet búcsút mondani a közéletnek ? Azt hiszi talán, hogy csökönyös ragaszkodással megmentheti még teljesen elveszett pozícióját, és arra vár, hogy a megkárosított polgárság, a ' pénzüket elveszített választók haragja elsöpörje a közélet porondjáról? Lemondani, sietve távozni: ez az egyetlen kötelesség, amely még Ehrlich G. Gusztávra vár! Azokat a bűnöket, amelyeket az iránta bizalmat tápláló polgárok ellen elkövetett, amugysem fogja tudni expiálni sohasem ! A HÉTRŐL. Magyar aszfalt, vagy idegen aszfalt ? A pénzügyi bizottság budget tárgyalásán érdekes történetet hallottunk arról, hogy mért nincsenek rendezve a nyílt piacok. Föl volt véve már esztendőkkel ezelőtt 600.000 korona a költségvetésbe, hogy ezt az összeget vala- hára a nyílt piacok rendezésére fordítsák, de a közélelmezési ügyosztály nem tudta magát elhatározni arra, hogy egv utóbb felmerült probléma fölött döntsön. Ez a probléma pedig az volt, hogy magyar aszfalttal vagy külföldi aszfalttal burkolják-e a nyílt piacokat? A dolog látszólag igen könnyű, hiszen arról van szó, hogy a piacok burkolva legyenek. A tisztaság szempontjából csakugyan mindegy,hogy kicsinálta az aszfaltot, de ki tudja, hogy micsoda szempontok vezették azt, aki hivatva volt a probléma fölött dönteni? A probléma szerfelett nehéz volt a köz- élelmezési ügyosztálynak s a közigazgatási Hamletek addig-addig töprengtek, mig végre szerencsésen másra költötték az előirányzott 600.000 koronát. A mostani budget tárgyaláson megint sürgetik a nyílt piacok rendezését s e sürgetés történetét igy adta elő az egyik bizottsági tag. Valószínű is, hogy igy történt. És ennek csak egy tanulsága van : szervezzen a főváros leg- : közelebb egv probléma-eldöntő ügyosztályt is... a bevásárlásnál a saját érdekükben kérjenek határozottan: Valódi „Franck“-ot a kávédarálóval. Nagyon tanácsos mindjárt meggyőződni arról, hogy az adott ládika vagy csomag a „kávédaráló“- val, a „Valódi“ minőség kezességével van-e ellátva. Gyár: Kassán. A kedves felekezetek. Kicsi az eset, de roppantul jellemző. Az egész országot fellármázlák, hogy a költségvetésben három milliós deficit van, hogy rettenetesen kell takarékoskodni s még igy sem egészen bizonyos, hogy elkerülhelik-e a pótadó emelését és akkor — megszavaznak segélyfölemeléseket a felekezeteknek. Kiabálnak és lármáznak, hogy túlontúl költekezik a főváros és esztendők óta fogadkoznak, hogy beszüntetnek minden felekezeti segélyt s amikor egy felekezet kér valamit, akkor hétrét görnyednek előtte. Mi ez ? Kabaré folyik a főváros tanácstermében ? Nagy szónoklatok, hatalmas el- borongások után egyszerre megváltozott az urak véleménye? Hogy lehet az, hogy az egyik nap megállapítják, hogy egyetlen fillér uj kiadást sem szabad felvenniük, sőt a felvettek is fölöslegesek, amiért is szigorúan át kell vizsgálni minden pontot s a másik nap még megtoldják jó néhány ezer koronával? Nagyon nevetséges már ez a dolog. Mintha a bíróság egy sikkasztó felett ítélkeznék, akire kétségtelenül rábizonyult a sikkasztás bűne s a biró kimondaná: — Sikkasztott, nagy bűnt követett el, tehát — fölmentem . . . Mit akartak a pékek? Néhány nappal ezelőtt furcsa kis hir jelent meg a napilapokban. Arról volt szó, hogy a pékek szövetsége ajánlatot tett a fővárosnak, hogy a kenyérgyárat alakitsa át részvénytársasággá s a részvények felét engedje át a pékmestereknek. Ennek ellenében a pékek beszüntetik a kenyérgyár ellen folytatott „harcot“ s együttesen — már mint a főváros és a pékek — keresztülviszik a „szükséges emeléseket“. Ennél perfidebb és merészebb kísérletet régen nem tett senki Budapesten. Az első pillantásra nyilvánvaló volt, hogy a pékek kísérleteznek: hátha sikerül a fővárost beugratni ebbe a lehetetlen tervbe s akkor megszabadulnak a kenyérgyártól, amely mostani uj kibővítésével talán komoly konkurrense lesz a pékeknek. Most kiderült, hogy a pékek hiába kísérletezlek s bár a sugalmazott kommüniké el nem feledte kijelenteni, hogy a főváros vezető köreiben tetszéssel fogadták a tervet, mégis a leghatározottabb visszautasításban kellett részesülniük. S már csak azt szeretnénk most tudni, vájjon, ki volt az a „vezető kör“, aki tetszéssel és rokonszenvvel fogadta a pékek perfid ajánlatát? Vájjon ki lehetett az, aki erre a merényletre nem gorombás- kodott a pékekkel? Ki lehetett az aki ennyire meg hagyta sérteni a főváros publikumát? Színház az áruházban. A pesti publikumnak egy uj és kellemes szórakozásban van része, ha az Andrássy-uton levő Párisi Nagy Áruházat meglátogatja. Az áruház ugyanis szerződtetett egy I „Berlini Fantoches“ (báb) színházat, teljes fényes műsorával és naponta délelőtt és délután az első , emeleti Lotzteremben az áruház látogatói részére előadásokat tartat. A müvészbábok zenekiséret mellett teljes színdarabokat játszanak, mozdulataik és produkcióik bámulatba ejtenek mindenkit, aki látja. Hetenként uj műsor. ÍER2 ARUfHü FIAI Budapest, IX., Soroksári>út 76. sz. Magyar és olasz szalámigyár. Aki igazán jtí és Ízletes SZALÁMIT akar venni, az kérjen HERZ szalámit! Ezen legjobb hírnévnek örvendő magyar szalámi a legtisztább kezelés mellett kizárólag elsőrendű búsból készül. Csak az a valódi HERZ léié szalámi, melynek rudja ólompecséttel mint a felvágott állapotvan ellátva, melyen a ban való bevásárlásnál gyár védjegye látható, a ^llü . ügyeljünk. — Kapható mire úgy a rudakban, majdnem minden jobb ____csemege-, fűszer- és hentesüzletben.:....................._________
