Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-07 / 1. szám
Nyolcadik évfolyam 1913. január 7. 1. szám. dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek ЕЕ X "XT' J*l. ®37 Ев О JS Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ................ -............... 10 korona Fé l évre ... ... ............................... 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek é&. előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendőki V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—38 ozmunkak Irta: Dr- Bódy Tivadar alpolgármester. Nehéz időkben, egy általános európai i konílagráció kitörésére való kilátással kellett ezúttal a tanácsnak a főváros jövő évi háztartása tekintetében megállapodásra jutnia. Mindazokból az előzményekből és mellékkörülményekből, amelyek a végső eszköz igénybevételét kisérni szokták, bőven kijutott a főváros lakosságának is, a város háztartására pedig reáborult egy uj állami ad órendszer köde, bizonytalanná és elmosódottá tévén annak megszokott éles körvonalait. Ennyi kedvezőtlen tényezőnek rövid pár hét alatt való összetorlódását alig látta nemzedékünk, de ha jövő évi költségvetési előirányzatunkat kézbevesszük, az elmondottak nyomasztó álomnak tűnnek tel csupán, ismét verőfénybe jutottunk és újabb hatalmas lépéssel közeledünk a százmilliós budgethez. Ezzel azután el is hagyom háztartásunk széles körútját és annak csupán egyik forgalmas szakaszán, a közmunka- 1 ügyi igazgatásán kívánok rövidke időt eltölteni. Ennek a háborús veszedelmekkel fenyegető 1913. évnek, igaz, még békésebb időkben készült költségvetési tervezete a közmunkákat a rendes bevételek 51’30%-kal javadalmazta, tehát 1‘30%-kal több, mint amennyit a törvény megkíván. Hogy ennek az aránynak meg- tartbatása nem a rendes bevételek kedvező alakulásának köszönhető, hanem hogy azt csak az 1911. évi háztartásnak az fi 913. évi budgetben rendkívüli kiadásként felvett feleslege biztosítja, egyik szervi hibája háztartásunknak, amelyen csak egy alapos műtét segíthet majd, amire azonban ezúttal kiterjeszkedni nem kívánok. Egyelőre örülhetünk annak,hogy egy évre ismét megkapja a termelő munka a maga terét, amelyen érvényesülhet, “zután pedig a körülmények esetleges rendkívüli alakulása meg fogja hozni a rendkívüli eszközök megszerzését is. A nemzetközi politikai helyzet bizonytalanságának legközvetetlenebb következése az általános pénztelenség, a munkát éltető töke teljes visszavonulása. Ezt annál inkább fájlalhatjuk, mert állapotaink távolról sem mutatják a telítettség képét, sok és sokféle tennivaló van még hátra, hogy a munka megszorítása megokolttá váljék. Ez év második negyedében az üresen álló lakások száma csak 895 volt (ebből egyszobás 199!), kétszobás 343, háromszobás 191, nagyobb 162, a boltoké 158!). Ezeket az adatokat egy 910.558 lelket számláló városra vonatkoztatva, minden bővebb bizonyitgatás nélkül áll előttünk a lakásalkalmatosságok szaporításának szüksége, amit elég tág keretben még a 30 évi. adópientes- ség kedvezése is hathatósan éiészfy , És még sem történhetik mégha kedvező helyzet kiaknázása^ mert ;p/ bizalmatlanná vált teke ki tudja mikor tartja az időt elérkezettnek arra, hogy tartózkodásából kilépjen/ . addig pedig óriási értékek mennek' /, .yég^epdőbe, teljesen fenakad a termelés, elszéled a munkásság és az egész vonalon lefokozódik az élet. Ilyen körülmények között a közigazgatásra bárul az a bizonyára nem könnyű és nem hálás feladat, hogy a kereső rétegeket még áldozatok árán is munkához juttassa, élessze az elalvó félben lévő lángot, amig egy kedvező fuvallat ismét erőre kapatja. Ha már most abból a szempontból nézzük jövő évi költségvetésünket, hogy mekkora munkamennyiségre nyújt az kilátást, úgy megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a fenforgó kedvezőtlen körülmények között is a kölcsönpénzekből 41.4 millió, a 'biVdgöt ‘ keretében 10’4 millió, a 20 millió koronás burkoló kölcsönből pedig 0 7 millió, tehát együtt 52-5 millió a közmunkákra eső javadalmazás. A kölcsönpénzeket legnagyobb részben magasépítésekre, de jelentős részben mélyépítésekre, belső felszerelésekre, gépezett berendezésekre is fordítják, tehát a legkülönbözőbb munkanemek megtalálják érvényesülésük terét. A budgetszerü szükségletek már inkább egyoldalúak, mivel azokból 4-3 millió az útépítésre, 07 millió a csatornaépítésre, 0-3 millió a magasépitkezésre, 0’2 millió a parkozásra, 0-2 millió vegyesekre esik. A meglévő létesítmények fentartására 4*7 millió áll rendelkezésre, amiből 3‘2 millió az utakra, 0-8 millió a parkokra, 0-3 millió a csatornákra, (h3 millió az épületekre és 0-1 millió egyebekre esik. Noha ezek a számok — ismétlem, az adott viszonyok között — nem szorulnak kommentárra, kétségtelen, hogy minden jogos érdek ki nem elégíthető, de ezek száma akkora, az azokhoz szükséges költségösszeg oly jelentékeny, hogy annak egy normális évi budgettel való kapcsolatbahozatala szóba sem jöhet. Egyébként nem lehet elhallgatni azt a körülményt sem, hogy például a jövő utépitőprogramm arányai oly méretűek, hogy az anyagbeszerzésnek lehetősége biztosítottnak sem tekinthető, ami ismét azt a kívánságot váltja ki belőlünk, vajba kevesebbre, de állandóan tarthatnánk számot.
