Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-15 / 15. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST A hétről. Nagy botrány lesz még a bódék dolgá­ban. Hiába igyekeznek eltussolni azokat a szabálytalanságokat, amelyek az ideiglenes árubódék helyiségeinek bérbeadása körül történtek, ilt olyan csúfos és szégyenletes manipulációkról" van szó, amelyeket már nem lehet sokáig titokban tartani, kereskedő­körökben olyan dolgokat beszélnek, amelyek végül is okvetlenül a nagy nyilvánosság elé fognak kerülni s az az eljárás, amelyet a tanács s a közmunkák tanácsa követ, csak tápot ad a széliében elterjedt híreszteléseknek. A tanács most a közmunkák tanácsával egyetértőén újra bérbeadta a Iíigyó-téri bódét, amelynek májusi lerombolását éppen a köz­munkatanács rendelte el egy szigorú átiratá­ban. S most nem helyiségéből kiszorult szegény kereskedő kapta meg a bódét, ha­nem egy szabócég, amelynek módjában volna, hogy akár a Haris-bazárban, akár a Belvárosi takarékpénztár palotájában béreljen magának helyiséget. Mind a két helyen van elég üres helyiség s a cégnek még az a kifogása sem lehet, hogy messze van mostani helyiségétől, mert mind a két palota sokkal közelebb van hozzá, mint a Kigyólér. De a cég ötvenezer koronát kapott azért, hogy mostani helyisé­géből kimenjen: mért ne tartsa meg hát magának ezt az összeget, amikor a főváros könyörületes a szegény, kiszorult kereske­dőkkel szemben? Nem ártana, ha a Iválvin- téri bódé ügyével kapcsolatban, amelyet szerdán fog tárgyalni a közgyűlés, általában szóban kerülne a bódék dolga. Micsoda jogon akarják még esztendőkig ott tartani a Kálvin- téren a Báthory-kávéházat ? Клк azok, akik állandóan azon dolgoznak, hogy a fővárost elcsúfítsák ezekkel az ideiglenes bódékkal? Vizsgálatot kell indítani a bódék dolgában, mert a helviségeket nem kiszomlt kereskedők kapják meg, valakik tehát rutul visszaéltek a főváros méltányosságával. Valóban a tanács­nak nem lehet módja rá minden egyes eset­ről személyesen meggyőződni, de kötelessége, hogy a drága béreket fizető kereskedőket megóvja olyan konkurrenciától, amelynek visszaélés az alapja. Okosabb volna a szigorú vizsgálat most, mint a szégyenletes botrány később ezt be kellene látnia a tanácsnak és a közgyűlésnek is, éppen a saját érdekükben. Meglepően kitűnő eredményt terjesz tett elő Heltai Ferenc a városi gázgyár első esztendejéről. Négy és fél millió korona a gázgyár első esztendei tiszta haszna, s ez olyan eredmény, amely már most igazolja azokat, akik következetesen és hajlíthatat­lanul a gázgyár megváltása mellett foglaltak állást. Azok, akik a gázgyár megváltását, illetőleg várositását sürgették és propagálták, előre látták ezt a kitűnő eredményt, amely egyedüli módja annak, hogy Budapest meg­szabaduljon az adóemelés rémétől. Pedig ezt semmi körülmények között nem lehetett volna elkerülni. Akkor, mikor a gázgyár megváltásáért folyt a harc,egy uj,egy modern rendszer harcolt a régi, elavult kommunális politikával, amely a főváros jövedelmi forrását főképpen az adókban látta. Azok semmikép­pen sem akarták belátni, hogy a régi, patriar­kális kor már elmúlt, s egy modern, kitünően funkcionáló közigazgatásnak sokkal több és sokkal nagyobb a szükséglete, semhogy azt a rendes adójövedelmekből el lehetne látni. Az adójövedelmet a lakosság túlságos meg­terhelése nélkül nem lehet fokozni, már pedig a közigazgatásra pénz kell, éppen a közönség szempontjából. A modern város- politika ezért tért rá közüzemek községesi- tésére s Budapestnek, ha fejlődni akart, ha mindenben lépést akart tartani az európai паёУ városokkal, okvetlenül ilyen irányban kellett haladnia. Szerencsére, a fejlődést nem lehetett útjában megállítani. Ebben a városban sokkal többazerő, sokkal több a fejlő­dési képesség, semhogy mesterségesen meg­lehetett volna akadályozni abban, hogy világ­város módjára fejlődjék. S a főváros veze­tőinek előrelátó okosságát dicséri ez a kitűnő gázgyári jelentés. Bizonyos, hogy ha az első eszdendő várakozáson felül jól sikerült, még kitünőbbek lesznek a következők : erre csak­ugyan megvan a garancia a gázgyár mai vezetőségében. A lipótvárosi telkeket tehát megveszi a kormány. Hat millió és százezer koronát ad értük, szóval négyszögölenként hétszáz­ötven koronát, amely a telkek kikiáltási ára volt akkor, amikor a főváros árverés utján akart túladni rajtuk. Nem mondhatjuk, hogy a kormány megvásárlása jó üzletet jelent a fővárosnak, mert ha nagyon szigorúan szá­mítunk, bizonyos, hogy az interkaláris kama­tokkal együtt többjébe van a városnak a telkek négyszögöle hétszázölven koronánál. De ez ellen az üzlet ellen mégsem tehetett egyetlen argumentumot sem felhozni. Ha a kormány csak négyszáz koronát akart volna adni a telek öléért, annyiért is kénytelenek lettek volna odaadni neki. De most már nem ez a fontos. A kormány rövid idő alatt be fogja építeni ezeket a telkeket, oda építi a kereskedelmi, a pénzügyi s a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumot, meg a központi járásbíróság palotáit. Szóval rengeteg hiva­talnok fog lakást keresni a környéken, mert ha csak azt vesszük számításba, hogy a hivatal nokok ötven százaléka fog a környéken keresni lakást, már akkor is olyan nagy számot kapunk, amelyet semmiképpen sem fog tudni kielégíteni a környék. Úgy tudjuk, hogy a városgazdasági ügyosztályban már készen van az üres és nem megfelelően be­épített telkek megadóztatásáról szoló javaslat, szükséges és nagy fontosságú volna tehát, ha ezt a javaslatot mielőtt a közgyűlés elé terjesztenék. Akkorra, amikorra a minisztéri­umok palotái fölépülnek, el kell tünniök azoknak a beépítetlen telkeknek, amelyek különösen nagy számban vannak ott a Lipót város közelében. Az építési, tevékenység amugyis jelentékenyen megcsappant, a fő­Mosható Színtartó Kérjen ingyen és bérmentve árjegyzéket :: GUTMANN J. és ÜB BUDAPEST, VII., Rákóczi-ut 16/F. szám. városnak pedig nagy érdekében áll, hogy a neki indult magánépitkezési tevékenység ne lanyhuljon el. Az üres lakások száma még mindig roppant kevés, a lakásbérek még egyáltalán nem csökkentek s valóságos szé­gyen, hogy a városnak legbelsőbb részeiben annyi földszintes kis viskó állhat. Ezt a javas­latot, amely az üres telkek megadóztatását célozza, már régen el kellet volna fogadni s most már ott tartunk, hogy mindennapi késés jelentékeny károkat jelent a tőváros polgár­ságára nézve. BACHRUCH A. ezüstárugyára cs.es k;ir. u d V. é s kamarai s z állító Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. APOLLÓ PROJECTOGRAPH R.-T, József főherceg úr Ö császári és királyi Fensége udvari szállítója. Budapest, Vili., Nepszinház-utcza 1—5. Pénztári telefon 08 39. Igazg. telefon 80—19. Három szenzáció! Veszélyes játék Dán társadalmi dráma 2 felvonásban A vasárnapi német-magyar fooíball-mérkőzés Az erénycsősz Szenzációs dán Immoreszk. Azonkívül a műsornak minden egyes száma elsőrangú. Az előadások 6 órakor kezdődik. Rendes helyárak. ÁLTALÁNOS '^/ЖМ/J BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG udapest, V., Károiy-körut 2. szám, a Kossuth Lajus-utca sarkán. Részvénytőke: 6.000,000 K. Elnök : Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztositás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak ! Modernfeltételek ! Karte lien kívül ! KOVALD fest,tisztit! Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VH., Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telelőn 58—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom