Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-27 / 21. szám

VII. évfolyam 1912. május 28. 21. szám. Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is Előfizetési ára : Egész évre ... ... .......................... 10 korona. Fé l évre ........... ................... ........... 5 , Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő; B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V„ Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V.. Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169 — 38 A főváros kölcsöne. Mint előre látható volt, a székes- főváros beruházási munkálatainak foly­tatása végett kölcsönmüvelethez volt kénytelen folyamodni. Sajátságos, hogy e kényszerűségét olyanok, akik előtt a főváros pénzügyi állapota teljesen isme­retlen, oda magyarázták, mintha most már Budapest az anyagi tönk szélére jutott volna és rajta most már csak adósságcsinálással lehetne segíteni. Pedig a puszta tény az, hogy a francia kölcsön pénzkészletei a prog- rammonkivüli beruházások folytán fel­emésztettek és ennek következtében az előirányzott beruházások folytatásához újabb pénzre van szükség. Nevetséges tájékozatlanság avagy szándékos rossz­akarat magyarázhatja csak a tényt a főváros pénzügyi gazdálkodásának hát­rányára. Hiszen az a 36 millió korona, amelyet a főváros programmon kivül elköltött a Városi Villamos részvényei­nek megszerzésére, az Angyalföldi tel­kek és a Károly-köruti ház vásárlására, nem veszett el, hanem egyszerűen be­fektetést nyert megfelel elő anyagi érté­kekben. Hagyjanak fel már végre azzal a sommás és felületes bírálattal, mely a hozzáértés és objektivitás leplébe bur­kolózva, üres nagyképűsködéssel a fő­város anyagi csődjéről rebesget oktalan dajkameséket. A főváros kölcsönszükséglete a pol­gármester nyilatkozata szerint 30 millió korona volna, de a kölcsön 50 millió­koronára fog terjedni, ami két szem­pontból feltétlenül helyeslendő. Először is a fővárosi pénzügyi érdek szempontja javasolja, hogyha a mai elég súlyos pénzügyi viszonyok közt a főváros hozzá- j”'hat elég kedvező kölcsönhöz — ami máris egészen kétségtelen — úgy ra­gadja meg ezt az alkalmat és biztosít­son magának a pillanatnyi szükségen felül bizonyos pénzkészletet, mert hiszen nincsen kizárva, hogy a pénzviszonyok a közel belátható jövőben még jobban meg íognak romlani. A másik szempont pedig, amely a polgármestert a szükség­leten felül, tehát a kelleténél nagyobb összegű kölcsön beszerzésére indíthatta, az, hogy a kölcsön összegét addig is, amig a közvetlen felhasználás szüksége beáll, a szorult pénzpiac rendelkezésére bocsáthatja és ezáltal fontos közgazda- sági missziót teljesíthet. Nem kicsiny- lendö tehát annak a ténynek a jelentő­sége, hogy a szükséges 30 millió helyett a főváros most 50 milliót vesz fel. A nagyobb pénzkészlet tartalékban meg­létele a fővárost megkíméli minden to­vábbi kényszerhelyzettől arra az időre, amikor majd a beruházási kampány további folytatása ismét újabb kölcsön felvételét fogja szükségessé tenni. A tranzakció keresztülvitelének módja teljesen megfelel az adott helyzetben az észszerüségnek és a pénzügyi érdek követelményeinek. Már a kölcsön terve felmerülésekor kifejtettük azt a meg­győződésünket, hogy a mostani viszonyok között — egészen el is tekintve a múlt évi kibocsátás alkalmával vállalt zárolási kötelezettségtől — kötvénykölcsön-müve- letet keresztülvinni nem lehet, mert a főváros nem állandósíthatja a jelenlegi súlyos feltételek mellett kapható kölcsönt. Előre is adva volt az első pillanattól fogva, hogy ezúttal csakis függő adós­ságról lehet szó, amely majdan a viszo­nyok jobbrafordultával tényleges köl­csönné lesz átalakítható. Ez a nézetünk teljesen beigazolódott és a főváros tényleg függő kölcsön utján fedezi szükségletét. i Hogy ezúttal nem a közönséges folyószámla-kölcsön formájához, hanem pénztárjegyek kibocsátásához folyamodik a polgármester, az magyarázatát abban a körülményben leli, hogy a felveendő kölcsön nagysága a fővárost a külföldi pénzpiacra utalja, ott pedig elfogadható feltételek mellett, még függő kölcsönt is csak úgy lehet kapni, ha a pénzforrás a kölcsön összegét nem immobilizálja, vagyis ha oly címleteket kap a köl­csönért, melyeket hamarosan ismét pénzzé tehet. A pénztárjegyek kibocsátásának ötlete éppen ezért nagyon szerencséd gondolatnak mondható, mert ezáltal a mostani függö-kölcsön egyesiti a köt- vény-kölcsönök előnyét a íiiggő-kölcsön rövid lejáratával. Azaz a kölcsön nem lesz olyan exorbitánsul drága, mint a folyószámla-kölcsönök szoktak lenni, amelyeknek kamatoztatása, tapasztalat szerint, 1 százalékkal haladja meg a jegybank kamatlábát, tehát a mai bank­kamathoz viszonyítva 6 százalékos köl­csön volna, holott a pénztárjegyek ki­bocsátása által lehetővé válik, hogy a főváros az 5 százalékos pénztárjegyeket teljes névértékkel helyezze el és ezen az 5% folyó kamaton télül legfeljebb V4—Va% költséget viseljen, úgy, hogy az 50 milliós függő kölcsön előrelát­hatólag 0V2 százalékkal olcsóbb lesz, ami a mai pénzviszonyok mellett, midőn az orosz állami kötvények kamatozása Párisban jegyzett árfolyamukhoz képest jórészt meghaladja az 57г százalékot, igen előnyösnek mondható. És még igy is módjában áll a fővárosnak, hogy a kincstári jegyekre rövid idő múlva, ha a pénzviszonyok alakulása meg fogja engedni a kötvény-kölcsön keresztül­vitelét, bevonja és végleges kölcsönné átalakíthassa. /ЛТЛ Q rw TTT7" T a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Iurl\.X Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! — Megrendelhető : A magvar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Terez-körut 22. / ' ' • '

Next

/
Oldalképek
Tartalom