Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-20 / 20. szám
VII. évfolyam 1912. május 20. 20. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára: Egész évre ... ... .......................... 10 koronaFé l évre................................................. 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Visegrádi-utcza 40. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők V., Visegrádi-utcza 40. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 169—3§ Főváros és vidéki városok. — A városok kongresszusához. — Magyarország városainak vezérférfiai gyűltek össze mostanában kongresszusra, hogy a magyar városok közös bajait és óhajait megbeszéljék és a városok igényeinek érvényt szerezzenek. A városok kongresszusának intézménye nem régi keletű ugyan, de máris szép eredményeket tud felmutatni. Szerencsés gondolat volt, állandó szervet létesíteni a városi lakosság és a városi közigazgatás érdekeinek hathatós képviseletére és tagadhatatlan, hogy nagy erkölcsi erő és tekintély disziti a magyar városok vezérkarának e parlamentjét. De kulturális szempontból sem szabad kicsinyleni a városok kongresszusának jelentőségét. Feltétlenül nagy haszna van belőle az országnak, ha a vidéki kisebb városok vezetői személyes érintkezésben megismerik a nagy városok haladásának eszközeit, kulturális fellendülésük útjait és tényezőit és általában véve közvetlen hatása alá kerülnek a nagyobb, finomultabb, tökéletesebb városi lét exponenseinek. A kongresszus látható gyümölcse máris jelentkezett abban a hatalmas statisztikai munkában, amelyet Thirring Gusztáv mostanában bocsáj- tott közzé a magyar városok statisztikájáról és amely a magyarországi városi politika egyik legszámottevőbb forrásmüve lesz a jövőben. Ha a városok kongresszusa hivatását ily komolyan fogja teljesíteni ezután is, még az ország sok üdvös eredményt várhat tőle és a magyarországi községi politika egészséges iránya és fejlődése általa biztosítottnak lesz mondható. Az a feltétlen elismerés, amelylyei a közvélemény a városok e szervezkedésének adózik, kellőképpen dokumentálja, hogy a magyar társadalom teljesen tudatában van annak, mit jelent az országra nézve a városok jövője és fejlődése. Hogy a városok parlamentjében a legnagyobb szerep és a vezetés Budapest székes- fővárosnak jut, az csak természetes. Az ország fővárosa van arra predesztinálva, hogv mintául szolgáljon a vidéki városoknak. Iskolaügy, közmüvek, közgazdaságfejlesztő tevékenység, szociális politika a fővárosban fejlődtek ki legnagyobb mértékben és ha a magyar városok példát keresnek arra, hogyan csináljanak csatornázást, vízvezetéket, közvilágítást, közlekedést, iskolát, kórházat, szegényvédelmet : ugv természetszerűleg megtalálják azt Budapesten. Es mindazonáltal mégsem lehet azt állítani, hogy a magyar vidéki városok fejlődése teljesen budapesti minta szerint történik és hogy fejlődésüknek megvannak .az alapjai és létfeltételei, mint a fővárosnak. A vidéki városok polgársága sok helyütt teljesen elüt a fővárosi polgárságtól. Mások az életviszonyai, az igényei, a kereseti alkalmatosságai és enez képest a felfogása, a gondolatköre. Sok magyal- város lakosságában még ma is többséget alkot a földmives elem, amelynek közismert konzervativizmusa minden haladásnak kerékkötője. Ilyen városokban a vezetőknek ugyancsak kemény harcot kell folytatniok minden talpalatlnyi földért, melyen a haladás a lábát megvetheti. Hallottuk a kongresszuson egy polgármestertől, hogy a képviselő- testületben egy öreg paraszt azzal érvelt a városi fürdő létesítése ellen, hogy a fürdés felesleges, mert ő utoljára akkor fürdött, amikor a bába születésekor vízbe mártotta, mégis 70 esztendős lett. Az ilyen ósdi szellemtől áthatott városi képviselők mindig arra szoktak hivatkozni, hogy a mi jó volt az apáinknak és nagyapáinknak, az nekünk is és az ivadékainknak is jó lesz. Kövezés, csatornázás, vízvezeték a lakosság e rétegének nem jelenti a haladást és az élet megjavítását, hanem pusztán és kizárólag uj adó fizetésének kötelességét és ezért minden haladásnak esküdt ellenségei. Nem csoda hát, ha az ilyen polgárokkal és képviselőtestületi tagokkal megáldott polgármesterek a városok kongresszusán erélyesen síkra szállottak ama felmerült eszme ellen, hogy a készülő városi törvény törölje el teljesen a virilizmus intézményét. Az indítványozó nem kisebb tekintély volt, mint Vúzsonyi Vilmos, de még az 6 hatalmas szavának és érvelésének sem sikerült a polgár- mesterek többségét meggyőznie. Kétségtelen, hogy a fővárosban a virilizmus elavult, igazságtalan intézmény és hogy itten éppen a nagy vagyonuk alapján bizottsági tagságot élvező városatyák a konzervatív elem, amely a szociális községi politikának uton-utfélen akadályokat gördít a lába elé. De vidéken, ahol a bonoráciorok adójának kettős számítása alapján sok ügyvéd, orvos, diplomás ember jut be a képviselőtestületbe és ahol éppen ez az intelligensebb elem alkotja a haladás, a fejlődés, a tökéletesebb városi exisztencia híveinek táborát, olt nagy szükség- vau a virilizmusra, mint amely a maradi parasztság konzervatív nemtörődömségének egyetlen ellensúlyozója. A gazdag paraszt virilizmus nélkül is képviseleti tag lesz, mert a vagyon osztályostársai sorában mindig tekintélyt jelent. Ellenben a kettős adószámítás alapján virilistává lett honoráciorok jelenléte megfelelő számban akárhány városban csakis a virilizmus révén tekinthető biztosítottnak. És ez az igazság oly elementáris erővel érvényesült a kongresszuson, hogy a nagy többség a virilizmus fenntartása mellett foglalt állást. Lehet-e azonban ebből arra következtetni hogy a virilizmusra a fővárosban sincs szükség? Semmiesetre sem. A fővárosi klikkuralom megszűnése egyedül csak a virilizmus í eltörlésétől várható. A virilisták túlnyomó része két táborból rekrutálódik, vagy a finánc- arisztokráciából, vagy a gazdag nyárspolgárokból. Mindkét ellen tapasztalat szerint ellene van a város szociális fejlesztésének. A kom- munalizálási elv diadalra juttatását a virilisták hátráltatták legcsökönyösebben, és még jelenleg is ők a kerékkötői az egészséges, igazi szociális politikának. De ettől el is tekintve: lehetetlen, hogy oly modern városban, ahol a polgárság a kultúra magas fokát érte el — hiába szidjuk a pesti közönséget: intelligencia dolgában nem marad el egyéb nagy városok nagy néptömegei mögött — még mindig a háziurak diktálják a városnak a politikát. A nagy vagyoni cenzus kétségtelenül kellemes az illetőre, és lehet, hogy a mai virilisták között akad sok olyan, aki polgártársai bizalmára teljesen méltó : de azért magában véve mégsem az egyéni kiválóság és rátermettség bizonyítéka. Mig a vidéken a virilista a haladás előmozdítója, addig Budapesten ellenkezőleg a virilista a város modern fejlődésének kerékkötője és ezért bármily szükség legyen és a vidéki városban a virilizmusra: a fővárosban a vagyoni előjogon alapuló város- atyaság eltörlendő. íme tipikus példája annak, hogy minden együttérzés és összetartás mellett is a főváros érdekei és igényei néha mást kívánnak, mint a vidéki városok érdekei De a városi kongresszusnak e különbségek feltárása nem hibája és gvengéje, hanem eppen erénye és erőssége. Van annyi pont, ahol a vidéki városok érdeke a fővároséval találkozik: ezeknek az érdekközösségeknek a felismerése és közös érvényesítése a városok kongresszusának nagy és fontos hivatása. Uj községi pártalakulás. Nagy ribilliót keltett a klikkek berkeiben nehány újságnak azahiradása, hogy a főváros hetedik kerületében egy kereskedőkből és iparosokból álló községi párt van alakulóban, amely a harcot Ehrlichék ellen fel akarja venni és amelynek élén Szterényi József áll. Nosza hamarosan megindult a terrorizálási kampány és Szterényit megrohanták, hogy tulajdonképen mit akar. A hetedik kerületi klikk valóságos istensértést látott abban, hogy valaki merészkedik ellene fellépni és sietett ügyesen úgy beállítani a dolgot, mintha az uj alakulás Vázsonyi ellen irányulna. A taktika igen átlátszó. Ha Vázsonyit megtámadottként lehet szerepeltetni, ugv az 6 nagy erejét BORSZÉKI a természetes szénsavdus ásványvizek királya! Elsőrendű gyógy- és üditőviz ! — Megrendelhető: A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Teréz-körut 22. / ~V — ' ... .-V-, ..............-........... . ... ......... /
