Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-19 / 7. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST mondott a forgalom. A közúti vaspálya társaság, amely eddigelé olyan szörnyű suly- lyal nehezedett a fővárosra, megmutatta hogyan lehet csúffá tenni mindent, ami a jó és az olcsó közlekedést jelenti. És ennél a vasútnál mutatkozó rettenetes és szégyenletes bajokon semmit sem — csak vagy alig- alig valamit — javított az a rendszerváltozás, amely a régi vezérigazgatót, aki évtizedeken át legalább tapasztalt és tanult valamit e téren, állásától megfosztotta és olyan egyént állított a helyére, aki igen tiszteletreméltó szándékokkal eltelve vette át ugyan a vezetést, de a közúti közlekedéshez annyit sem ért, mint a hajdú a harangöntéshez. Ez pedig — ugyebár — édes-kevés Ennek a sajnálatos körülménynek illusztrálására kiragadunk a sok közül egy az uj rendszer szülte kiváló visszásságot. Ezennel felhívunk bárkit, aki a közúti vasút közlekedését figyelemmel kiséri, sőt felhívjuk magát Sándor Pál urat, menjen el a Calvin-térre. Ezt a teret, meg Vámház-körutat — sub titulo „forgalom javítás“ — most felsővezetékkel látták el, hogy a F’erenc József-hidnál mutatkozó torlódásokat elkerüljék. Hát tessék azt a forgalmat megnézni! A változás a múlttal szemben csak annyi, hogy most nemcsak a hídfőnél áll kocsi-kocsi hátán, hanem a Cal- vin-téren is, ahol most a vezetékcsere történik. Ezt és ehhez hasonlókat látva, valóban bűnnek kellene minősítenünk, ha ez a társaság csak egy méternyi uj vonalat kapna a fővárostól. De térjünk vissza a tárgyhoz. A városi villamos vasút egy igazán nagyszabású közlekedési programmot dolgozott ki. Ez a proggramm mindenki előtt ismeretes. A programm keresztülvitelével kapcsolatos kérdések tárgyalására egy negy- ventagu bizottság delegálását határozta el a közgyűlés körülbelül egy hónappal ezelőtt. Csodálatosképpen a tanács, amely máskor oly gyorsan szokott intézkedni, még mindig nem alakította meg ezt a bizottságot. Pedig a kérdés fontos és nem tűr halasztást. A főváros lakossága már éppen eleget várt, elég türelemről tett tanúságot és megérdemelné, hogy végre tisztességes közlekedéshez jusson. Ugyancsak küszöbön áll az omnibuszvállalat megváltásának a kérdése is. Úgy tudjuk, hogy az erre vonatkozó ügyosztályi előterjesztés már ki is van nyomatva, de ennek a kérdésnek a tárgyalása kapcsolatban van az autótaxi kérdésével. Ha jól vagyunk értesülve, az omnibusz-ügyet is о1уал forRIÓIKUL ÉS FINOM BŐRÁRU gyári árban \ PÄPEK JÓZSEF ! császári és kir. udv. szállító börárugyártónál, : ] Budapest, VIII., Rákóczi-ut 11 és 15 ---------- Telefon 65 — 39. ■■— mában kívánják megoldani, mint a városi villamos vasút ügyét; hogy tudniillik a részvények 51%-át, s ezzel döntő befolyást szerezne a társaskocsi közlekedésre. A gondolatot jónak tartjuk, itt nem ártana egy kis sietség. Végül itt van még az autótaxi kérdés és a fogaskerekű vasút ügye. Mindkettő olyan, amelynek jó és közmegnyugvást keltő megoldása igen sokban járulna hozzá a közlekedés konszolidálásához. Amint tehát látható, a közlekedés terén feladat van még bőven. Csak legyen is any" nyi akarat, energia és lelkiösmeretesség azokban, akikre e kérdéseknek megoldása vár, amennyi ezeknek sikeres megoldásához megkivántatik. Mi azt hisszük, ebben sem lesz hiány és nem sok idő múltán olyan közlekedésünk lesz, amely sokszorosan kárpótol a múlt és jelen szenvedéseiért. A hétről. Ä közbiztonsági állapotok a fővárosban — dacára a közönség és a sajtó állandó feljajdulásának — egyre vadabbá és veszedelmesebbé válnak. Ezt az elszomorító és megdöbbentő tényt nem a rendőrség ellen szegezzük, hanem a kormányhatóság bünéül rójuk fel, amelynél a rendőrlegénysóg mulhat- lanul szükséges, sokszor kért szaporítása mindmáig süket fülekre talált. Ma már ott tartunk, hogy valósággal az életével játszik, aki az éjjeli órákban a főváros utcáin megy végig és a hírhedt Thaisz korszak idején sem voltak olyan gyakoriak az útonállási és rablási esetek, mint ma. A belső részeken még hagyján, de mihelyt letérünk az ivlámpák fényében úszó jobb utcák soráról, a leglehetetlenebb és legtarthatatlanabb balkáni állapotokat találjuk. Óriási területeket járha tunk be: (akinek van bátorsága és töltött Browningja) de rendőrőrszemre nem bukkanunk. Megtámadhatnak, leüthetnek,kirabolhatnak embereket: és csak a reggeli járó-kelők veszik észre a főváros utcai csendéletének ezt a rettenetes elfajulását. Ma nemcsak az uton- állóktól kell félni, de azoktól is, akik az utonállók esetleges merényletei ellen védekeznek és mihelyt egy alakot fedeznek fel ütjük mentén: természetes és érthető önvédelemből megdurrogtatják Browningjukat. Csak a minap történt meg a Váci-ut és a Csanádi-utca sarkán, hogy egy a színházból hazafelé tartó házaspár orra előtt süvített el egy Browning-golyó, amelyet egy félő és védekező úriember lőtt ki, attól tartván, hogy utonállók közelednek feléje. Főkapitány ur, ennek már a fele sem tréfa! Ezt a balkáni állapotot — a főváros szégyenére — továbbra fenntartani nem lehet! A főváros közgyűlése már felirt a belügyi kormányhoz és a visszás állapotok megszüntetése érdekében kérte a rendőrlegénység szaporítását. A főkapitány úr maga is jól tudja, hogy a főváros lakosságának a közbiztonsága ezt sürgősen megköveteli. Mért nem történik ez irányban semmiféle intézkedés? A fentemlitett eset — melynek felháborító részleteivel is szívesen szolgálunk a főkapitány urnák — legyen újabb memento, hogy a rendőrlegénység szaporítása a legakutabb és legsürgősebb teendő, mely további huzást-halaszlást nem szenvedhet! Megnyílt az első budapesti népszálló, egy újabb világvárosi szociális intézmény, melyet — joggal — büszkén fogunk mutogathatni a Budapestre vetődő idegeneknek. Eddigelé, sajnos, ha idegeneknek bemutattuk a fővárost, csaknem kizárólag arra szorítkozhattunk, hogy megismertessük velük a „gyönyörű várost“, mely természeti fekvésénél és szépségeinél fogva ritkítja párját az egész világon. És mi nem szégyeltük, amit azonban minden idegen észrevett, hogy teljességgel lemaradtunk azoknak az intézményeknek megvalósításában, amelyeket egy fejlődő világváros a kultúrájának, a haladásnak és a modern szociális gondolkodásnak köszönhet. Örömmel jegyezzük fel, hogy olyan korszakot élünk, amely az évtizedes mulasztásokat fokozott energiával igyekszik pótolni- Egyre-másra gazdagodik a főváros olyan újabb intézményekkel, a melyek büszkeségünkre szolgálnak és dicsőségére válnak annak a rendszernek, melyet a főváros mai urai inauguráltak. Ma a nagyszerű népszálló, tegnap a városi kislakások, holnap az uj; pompás és gyönyörűséges Állatkert: mind olyan alkotások, amelyeket büszkén fogunk mutogathatni az idegeneknek — a vágóhíd meg a hűtőház helyett. Ezen a nyomon tovább haladva Budapest nemsokára helyet követel magának azoknak a világvárosoknak a sorában, amelyek pozitív alkotásokkal dokumentálják a város kultúráját, haladását és modern fejlődését. Az óbudai temető víz alatt áll — ez a budaiak legújabb és szomorú szenzációja. Az enyhe időjárás következtében beállott hóolvadás a temetőt környékező hegyekről nagy víztömeget sodort le, amelyek annyira elárasztották a temetőt, hogy benne a temetkezést mindeddig hatóságilag fel kellett függeszteni, arnig a vizet ki nem szivarozzák. Minthogy azonban az óbudai halottakat is el kell temetni, intézkedés történt, hogy ezeket egyelőre a farkasréti temetőben helyezzék örök nyugalomra. Ez a temető, amely különben mindössze csak néhány esztendős, egy nagy és amint a következmények mutatják, úgyszólván végzetes tévedésnek vagy makacskodásnak köszönheti Téte- zését. Hogy ez lesz a sorsa, azt már 1906-ban megjövendölte a törvényhatósági bizottság egyik agilis tagja, Szabó József. Ekkor történt ugyanis, hogy a főváros — dacára Szabó tiltakozásának, — elhatározta, hogy az óbudai temető céljaira a Törökkő dűlőben 85.000 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁ6 Budapest, V., Károíy-körut 2. szám, a Kossuth Lajos-utoa sarkán. Részvénytőke: 6.000,000 K. Elnök : Gróf Károlyi Imre Igazgatósági kiküldött: Báró Fejérváry Imre Tűz-, baleset-, szavatossági, élet- és népbiztösitás, betörés-, jég-, üveg- és állatbiztosítás Olcsó díjak! Modernfeltételek ! Kartellen kívüli X SZÉN, KOKSZ nagyban és SALAMON JAKAB tsT SA BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉR 5. SZÁM. Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99, FEST,TISZTIT! Gyár os föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza *TE Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—45.
