Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-12 / 6. szám
FÜGGETLEN BUDA PEST 3 kereskedőket elhelyezzék. A bódé elkészült, a kereskedők beköltöztek, de azért a Kis- Rókusban is megvan az üzlethelyiségük, mert ezt viszont még bontani sem kezdték. Ehrlich Glücklichmacher Gusztáv ur nem tudja a rossz kályháit hol elhelyezni, nosza gyorsan árubódét emelnek neki a zsinagóga tőszomszédságában. Igaz, hogy több boltos is van ott, de az inkább csak függelék. És igy tovább. Igazán tenni kellene már valamit ez ellen a nyavalya ellen. A legnagyobb baj tulajdon- képen az, hogy a hatóság túlságosan engedékeny és az ilyen bódék életét egyes kerületi nagyságok vagy magánemberek kedvéért állandóan meghosszabbítja. Csak egyszer maradna állhatatos és csak egyszer mondaná, hogv nem engedi: nem szaporodnának gombamódra ezek az épületek, amelyek csak elcsúfítják, elronditják a várost. Utovégre is ez a város nem Ehrlich G.-Gusztávé és nem X. Y. kerületi fővezéré, hanem édes mindnyájunké és mi megkövetelhetjük, hogy olyan legyen, amilyennek mi látni szeretjük. A Népszálló révén, amelyet e hét szombatján fognak átadni rendeltetésének, a főváros egy újabb és nagyjelentőségű szociális intézménynyel gazdagodik. A Népszálló, amint a neve is mutatja, humanitárius célt szolgál, lakást és ellátást nyújt azoknak, akik az intézménylfígénybevenni óhajtják. Olcsó pénzért jó kosztot és jó lakást, azonkívül gondoskodik arról is, hogy a lakóknak nemcsak testi, de szellemi táplálékuk is legyen s erre a célra nagy olvasóterem is áll rendelkezésre. A mai viszonyok közepette, amikor a drágaság már szinte elviselhetetlen, nagy jelentősége és hivatóttsága van a Népszálló intézményének, amelyet mi a legnagyobb lelkesedéssel üdvözlünk. Olyan intézményt alkotott a főváros, amelyre méltán büszke lehet ennek a városnak minden polgára. A községi kenyérgyár, amelyet eredetileg azért létesített a főváros, hogy a kenyérdrágulást ellensúlyozza és amely teljes mértékben meg is felelt ennek a hivatásának, ez év' eleje óta rátért a fehér sütemények gyártást r-a is. De nehogy megijedjenek a pékek, a kényt gyár nem konkurrencziát csinál nekik, haríem tisztán a kórházak fehérsüte- ményszükségletét látja el. Mindenesetre ez is már egy lépés előre. De ha már a községi kenyérgyár megtette az első lépést, mehetett volna tovább is. A közelmúlt keserves tapasztalás — amikor beteken át nem kaptunk a péksztrájk idején fehérsüteményt — indították a községi kenyérgyárat arra, hogy a fehér sütemény gyártására is berendezkedjék. Valóságos szégyene volt a fővárosnak, hogy amikor saját kenyérgyára van, nem tudja ellátni a kórházak betegeit a szinte nélkülözhetlen fehér sütemény nyel azért, mert a péksztrájk egész tartama alatt a fővárosnak szerződéses vállalkozója nem tudott kötelezettségének megfelelni. Ez a kaczagtató és bántó anomália most már meg fog szűnni és egy újabb pék- sztrájk a kórházak betegeit érinteni nem fogja. De törődhetett volna a kenyérgyár a lakossággal is, mely az élelmiszérdrágaság és élelmiszeruzsora egész vonalán a pékuzsora alatt is szenved. A halotthamvasztás kérdését tárgyalta legutóbb a főváros köztemetői bizottsága. A bizottsági ülésén megjelentek az összes papvárosatyák, akik tagjai a köztemetői bizottságnak. Megjelentek és élénken tiltakoztak a halollharnvasztás behozatala ellen; tiltakoztak ellene és vallási és közegészségügyi szempontból. Mondanunk sem kell és szégyelni kellene magunkat, ha másképen történt volna, hogy a bizottság az egyházi átokkal való fenyegctődzés dacára is, a halotthamvasztás behozatala mellett foglalt állást. Nem is erről akarunk szólani, hanem arra akarunk rámutatni, hogy egyes kérdések mint hozzák össze és egyesítik egy táborba azokat, akiket különben egy egész világ választ el egymástól és akikről mindent inkább el lehet mondani, mint azt, hogy egymásnak jó barátai. A katholikus és zsidó klérus és egyházak a halotthamvasztás kérdésében a legszorosabb fegyvertársak. Teljes erejükkel küzdenek a hamvasztás behozatala ellen, amelyet pogány, embertelen, kegyeletien dolognak mondanak, amelynek követőit a pápa egyházi átokkal sújtja és kiközösíti és megtagadja tőlük az utolsó egyházi tisztséget. Arról nem beszélünk, hogy a pápák, illetve az egyház, amely a középkorban az emberek ezreit elevenen juttatta a máglyára, a halott ember elhamvasztását stigmatizálja. Mi úgy gondoljuk, hogv ebben a kérdésben nem is a pietás kérdése az, ami ellentállásra bírja a katholikus és zsidó papokat egyaránt, mert a pietás szempontjából az elhamvasztás ezerszer szebb és nemesebb dolog. Azt hisszük, a dolognak üzleti háttere van inkább, mert a temetkezés az jó üzlet, jövedelmező üzlet. Olyan megoldást kell csak találni, amely és ez elsősorban a zsidó egyháznak szól — ezeket az érdekeket kielégíti és akkor alighanem minden rendbe menne. A kereskedő fantáziája Herczeg Ferenc nélkül, aki a lipótvárosi Casinonak legutóbbi matinéján a művészetnek és a kereskedelemnek szoros egymáshoz tartozásáról oly ékes' és messze hangzó beszédet mondott, ő nélküle nem igen mernénk most a kereskedő fantáziájáról beszélni; pedig mily nagyszerű alkalom kínálkozik a Párisi Nagy Áruházzal kapcsolatban ! Ez a minden izében modern Áruház még solia annyira meg nem mutatta, hogy van a kereskedőnek is művészi ösztöne, mint most, amikor a fehér hét elnevezése alatt csupa fehér árunak művészi csoportosításával a mesék országába való látványossággá avatta az Áruház hatalmas, hat emeletnyi magas világitó csarnokát. Ami fehér árut a világipar produkálhat, mind fel van halmozva itten; ezenfelül mindenből tömérdek sok van, hogy egyebet ne említsünk és 36000, mond harminezhatezer zsebkendő ; majdnem ugyanannyi a száma a többi hason- nemü áruknak. És mert sok van mindenből, és mert csak egy hétig tart az áruk kiárusítása, az árak még a szokottnál is olcsóbbak! Tehát ezen a héten a Párisi Nagy Áruházban nemcsak olcsón lehet bevásárolni, de ingyen egy pompás látványosságban is lehet része bárkinek, mert ismételjük, a világító- csarnok 36000 drb. zsebkendővel való díszítése, fehér zsebkendőkből készült Czepelin óriási léghajója, az égő vártorony, az élő hófehér otthon, tiszta fehér eleven nyuszikkal és galambokkal mind ez együttvéve a legszebb produktuma a kereskedő művészi fantáziájának. Közgazdaság, A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság közgyűlése. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság ma tartotta' meg Mámig Lajos nyug. miniszteri tanácsos elnöklete alatt XVI. rendes közgyűlését, melyen 29.200 részvény 11G8 szavazattál' volt képviselve. A társaság részvénytőkéjének múlt évi felemelése folytán abban a helyzetben volt, hogy működési körét a helyiérdekű és városi vasutiizlel terén szélesebb alapra, fektethette. A társaság helyiérdekű és városi vasutjai a lefolyt évben örvendetesen fejlődtek. A debreczen-nyirbátori helyiérdekű vasútnak hajdusámsom-nyirbátöri uj helyiérdekű vonala a közforgalomnak átadattak: ezenkívül megszerezte a társaság a lefolyt évben a dehreczen- hajdunánási vasút elsőbbségi részvényeit. A társaj ság ezt az üzletágat továbbra is fejleszteni szándé- ! kozik és az igazgatóság által ebből a célból tett azt i a javaslatot, mikép a társaság a XXX I: 1807. t.-c. alapján adómentes vasúti kötvényeket bocsáthasson ki, a közgyűlés elfogadta s az alapszabályokat mó- i dositolta. A különleges köcsibérüzlet körül a társaság intenzív tevékenységet fejtett ki és tartánykocsi- állományál több éves bérüzletek alapján megnagyobbította. A villanyvilágitási vállalatok az üzleti jelentés szerint a várakozásnak teljesen megfeleltek és ugyancsak állandó fejlődési mutatnak azok a külföldi alapítások is, amelyek a társaság érdekköréhez tartoznak. A felügyelőbizottsági jelentés felolvasása után az igazgatóságnak javaslatát, hogy az 1911. évre 13 százalékos : ‘26 korona osztalék fizettessék ki, a közgyűlés elfogadta. Az igazgatóságba dr. Szirmai Rikárd, a felügyelőbizotlságba pedig dr. Fábnj Sándor és dr. Okalicsángi Zoltán újból megválasztattak. Az osztalék Budapesten : a Wiener Bankverein magyar- országi fióktelepén (V., Nádor-utca 4.) és Wienben : a Wiener Bankverein nél (I„ Herrengasse 8.) folyó hó 12-től kezdve kerül kifizetésre. A közgyűlést követő igazgatósági ülésben az igazgatóság Erdélgi Vincze társulati főmérnököt igazgató-helyet lessé és Gergely Vilmos főmérnököt cégvezetővé nevezte ki. Magyar-Cseh Iparbank első üzletévé. Rö- j vid, alig féléves múltra tekint vissza a Magyar-Cseh Iparbank Részvénytársaság s már első csonka esztendeje is megfelelő üzleti eredményt produkált. A bank tegnap tartotta meg első évi rendes közgyü- j lését Novotny János, a Böhmische Industrial-Bank I Prag, igazgatójának elnöklete alatt. A közgyűlés az igazgatóságnak a mérlegre és nyereségre vonatkozó j előterjesztését elfogadta és eszerint a Magyar-Cseh Iparbank Részvénytársaság már első hét hónapos üzleti működése után 70.000 korona (3 és fel százalék) osztalékot fog fizetni és tartalékalapjára 50.000 koronát fog fordítani, 15.048 koronát 54 fillért pedig uj számlára vezet át. A közgyűlés úgy áz igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak Horváth Gyula részvényes elismerő és köszönő szavai után a felmentvényt megadta. Ezután a régi felügyelőbizottság tagjait újból megválasztották. ezüstárugyára c s. é s fcir. udv.és kamarai s z állító Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. .СK: . -V . ; v CLUBSPECIALITÉ r WVW-.vv Ny I <loboz Mzlvarkuhüvely. .. 70 flll^r 1 könyv papír, 70 lap .. IS fillér 1 könyv papír. 120 lop .. 20 Ullér Minden lapocskában és hüvelyen benne van a gyáros aláírása-. „MOOIANO“. • Kapható minden jobb tőzsdében. 'V • .4"-- • - 4 • ’ .■..\ ■ . .által biztosan meg fog győződni, jy Kísértet .тэт^ьь TV^bSVoWató I nyakböségü férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15.
