Független Budapest, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-08 / 1. szám
я FÜGGETLEN BUDAPEST történt, ami a közúti vasútnál uralkodó tarthatatlan állapotokon javítani volna hivatott. Az uj vezérigazgató, aki az ó' „erős öklével“ (és nem szaktudással akar a vállalatnál rendet teremteni, ismételten az alsóvezetéket okolta a folytonosan meg-megújuló forgalmi zavarokért. És nem jutott neki egyszer sem eszébe, hogy a városi vasút, amely nagyrészben ugyancsak alsóvezetékes, minden fennakadás nélkül, gyorsan és a menetrend pontos betartásával bonyolítja le a forgalmat. Nem a vezetékben, hanem a vezetésben van a baj gyökere. És ilyen körülmények között nem is csodálkozunk azon, hogy a törvényhatósági bizottság egyik tagja a legközelebbi közgyűlésen azt akarja indítványozni, hogy a főváros szerződésakta jogánál fogva a közútit százezer korona birsággal sújtsa, egy másik bizottsági tag pedig interpelláció alakjában fogja szóvátenni a közúti vasút számtalan baját. A másik megjegyzésünk a város urait érinti, akik évek hosszú során, majd mástél évtizeden át, tétlenül nézték azt a gazdálkodást. amely a közúti vasútnál folyt. A legkisebb előrelátás mellett meg kellett és meglehetett volna állapítani, hogy a közúti vasúti közlekedés csődje rohamosan közéig és a legkisebb szigor alkalmazása mellett el lehetett volna kerülni azt a szégyent, amit nálunk közúti vasúti közlekedésnek neveznek. A közüli vasút soha nem gondozta vonalait, soha a j kocsipark szaporítására nem gór dőlt, soha nem törődött a közönséggel, amelynek türelmén c-s pénzén gazdagodott; a közúti vasút telekpolitikát folytatott a múltban és — mint igen jó forrásból tudjuk — osztalékpolitikát szándékozik folytatni a jövőben. Ilyen körülmények között a közönség semmi jót és üdvösét a közútitól nem várhat. A dolgok ilyetén állása melleti tenné szetesen a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel kell fogadnunk azt a szép programmot, amelyet a városi villamos vasút tett közzé és amely — minthogy a főváros itt a főrészvényes — minden bizonynyal a főváros közönségének és tetszésével fog találkozni. Ebben a feltevésünkben még az a hir sem ingat meg, amely arról számol be, hogy állítólag a közúti vasút tizenöt milliós pert akaszt a főváros nyakába, ha a városi villamosnak a programmban felsorolt uj vonalak építését megengedi. Ez csak amolyan ijesz- tésre szánt fenyegetés, amelynek semmiféle reális alapja nincsen. A városi villamos vasul program injának legkiemelkedőbb és mindenesetre legfontosabb pontja az, amely a városi vasútnak Budára való átvezetését helyezi kilátásba. Hogy ez a budai forgalom szempontjából mit jelent, erre nézve elég ha rámutatunk arra a tényre, hogy a jobbparti városrészek közúti forgalmát eddigelé a Közúti társaság monopolizálta, -s olt azt tett, amit akart, azt épített, amit akart s ha egy tervezett vonalat nem talált elég jövedelmezőnek, úgy egyszerűen megtagadta a vonalnak a megépítését, vagy — amennyiben arra szerződésileg kötelezve volt — elhuzta-halasztotla időtlenidőkig. De a többi pont is, amelyet itt részletezni nem kívánunk, mind olyan, amely igen alkalmas arra, hogy a mai borzalmas és szégyenletes forgalmi állapotokon segítsen. A fővárosnak, amely sok millió árán döntő befolyáshoz jutott a városi villamosnál, egyenesen kötelessége, hogy a vasúttársaságot programmja végrehajtásában minden eszközzel támogassa és megvédje. Ä napisajtó a „Független Budapestéről. A főváros érdekeinek szolgálatában immár hat év óta tevékenyen buzgólkodik a „Független Budapest“, és jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy ezalatt az idő alait a városi ügyek hathatós szószólójává küzdötte fel magát. Segítségünkre volt ebben elsősorban a főváros közéleti kitűnőségeinek abbeli támogatása, hogy értékes és érdekes cikkeikkel lapunkat gyakorta felkeresték, és ennek a támogatásnak köszönhetjük azt is, hogy legutóbbi karácsonyi számunk oly kitűnő és gazdag tartalommal jelenhetett meg, amely a napisajtó egyértelmű dicséretét váltotta ki részünkre. Az elismerésnek e koszorújával nem kérkedünk, de buzdításul fognak szolgálni a jövőre. A napisajtó a „Független Budapest“ karácsonyi számáról igy emlékezik meg: Az Újság: A B. Virágh Géza kollégánk szerkesztésében megjelenő kitűnő várospolitikai újság, a Független Budapest gazdag, tartalmas és értékes karácsonyi számában a főváros csaknem minden vezető egyéniségének nevét ott találjuk egyik-másik érdekes közlemény alatt. A gazdag tartalomból kiemeljük Az egészséges várositás határai cirnü cikksorozatot, amely Bárczy István polgármester, Baránszky Gyula dr., Eulenberg Salamon dr., Feleki Béla, Gelléri Mór, Hennyey Vilmos dr., Hűvös Iván, Mangold Ármin dr., Simonovics Béla, Szterényi József és Vá- zsonyi Vilmos dr. nyilatkozatait tartalmazza, továbbá Márkus Jenő dívnak a főváros jövő évi költségvetéséről irt cikkét, Glücksthal Samu dr. tanulmányát és Rózsa Károly, Szebeny Antal dr., Vita Emil dr. és Vikár Béla cikkeit. Ezeken kivid a szokásos bő és aktuális tartalom egésziti ki ,e kitünően szerkesztett kommunális újságnak ünnepi számát Budapesti Hírlap : A Függellen Budapest cimü várospolitikai újság karácsonyi száma gazdag tartalommal jelent meg Igen fontos aktuális városfejlődési programmról nyilatkoznak benne a hatóság és a közgyűlés vezető emberei, igy például az üzemek várositásának határáról Bárczy István dr. polgármester, Gelléri Mór, Hűvös Iván, Szterényi József, Vázsonyi Vilmos stb. Budapest 1912-iki költségvetéséről figyelemreméltó cikkelye van Márkus Jenő dr. tanácsosnak. A kommunális üzemi politikáról ir külön cikket Glücksthal Soma. Azonkívül az érdekes rovatok egész seregét találjuk az újság e számában. Budapester Presse: Az egészséges várositás halárai. E kérdésről a B. Virágh Géza által rendkivül ügyesen szerkesztett „független Budapest“ várospolitikai lap karácsonyi száma érdekes nyilatkozatokat tartalmaz Bárczy István polgármestertől, Szterényi Józseftől, Vázsonyi Vilmostól, dr. Gliickslhal Samutól és a városi élet sok más vezető személyiségétől. A gazdag ünnepi szám ezenkívül dr. Márkus Jenő tanácsnok, dr. Vita Emil és dr. Szebeny Antal országgyűlési képviselő cikkeit tartalmazza. Egyetértés : A B. Virágh Géza kollégánk szerkesztésében megjelenő kitűnő várospolitikai újság, a Független Budapest gazdag, tartalmas és értékes karácsonyi számában a főváros csaknem minden vezető egyéniségének érdekes cikkét tartalmazza. „Az egészséges várositás határai“ című körkérdésre Bárczy István polgármester, Feleld Béla, Ilennyey Vilmos, Gelléri Mór, Hűvös Iván, Szterényi József, Vázsonyi Vilmos és még sok más városatya nyilatkozott. Dr. Glücksthal Samu pedig hosszabb értekezést irt erről a nagyfontosságu kérdésről. Dr. Márkus Jenő tanácsnok a jövő évi költségvetésről irt érdekes cikket, Rózsa Károly a fö záros beruházásairól, Szebeny Antal a Lágymányos rendezéséről értekezik. Vita Emil tanácsnok a „Független Budapest“ e számában fejti ki ügyosztályának jövő progrannnját, majd Vikár Béla főv. biz. tag a szociális iparpolitikáról fejti ki nézeteit. Ezenkívül a szokásos, bő aktuális tartalom egésziti ki a „Független Budapest" ünnepi számát. Neues Pester Journal: Ankét a várositásról. A B. Virágh Géza által szerkesztett „Független Budapest" várospolitikai lap legutóbbi száma Bárczy István polgármesternek és a törvényhatósági bizottság legkiválóbb tagjai egész sorozatainak nyilatkozatait közli a várositás kérdéséről. A nyilatkozatok megvilágítják ezt a fontos és állandóan időszerű kérdést minden oldaláról és bizo- nyára felkeltik a szélesebb körök érdeklődését. Pester Lloyd : А В. Virágh Géza szerkesztésében megjelenő Független Budapest várospolitikai hetilap karácsonyi száma njdlatkozatokat tartalmaz arra a körkérdésre: „melyek az egészséges várositás határai?" Bárczy István polgármesternek valamint a főváros kerületi vezetőinek érdekes okfejtései abban az alapelvben domborodnak ki, amelyet a polgármester ekként állapit meg : „A főváros csak addig mehet el a kom- munalizálás terén, amíg avval a város lakosságának jelentős érdekei olyan módon nyerhetnek kielégítést, hogy azáltal egyes osztályoknak méltányos életérdekei érdemeden és súlyos sérelmet nem szenvednek“. Világ : Függellen Budapest. Most fejezi be hatodik évfolyamát a „Független Budapest“, ez a par excellence Budapest lapja. Az évfolyamot lezáró szám „Az egészséges várositás határai" cimen ankétet rendez arról a kérdésről, meddig mehet el a főváros a kommunali- zálás terén. Bárczy István polgármester, dr. Baránski Gyula, Feleki Béla, Gelléri Mór, dr. Glücksthal Samun dr. Hennyey Vilmos, Hűvös Iván, dr. Mangold Ármin Simonovics Béla, Szterényi József és Vázsonyi Vilmos szólnak hozzá a kérdéshez. A lap továbbá cikkel közöl dr. Márkus Jenő fővárosi tanácsnoktól, Rózsa Károlyiéi, Szebeny Antal országgyűlési képviselőtől, dr. Vita Emil fővárosi tanácsnoktól és Vikár Béla fővárosi bizottsági tagtól. Friss, színes, eleven az egész szám és itt is, ott is bevilágít a fejlődő főváros leikébe, szervezetébe. A hétről. A kerületek szétosztása. Úgy halljuk és minden okunk megvan reá, hogy hitelt adjunk a hallomásnak, hogy Bárczy István dr. polgármester komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a főváros négy kerületét kettéosszák. A szétosztandó kerületek volnának az I., V., VI. és VII. kerület, amelyek területileg a főváros legnagyobb kerületei és így kel léosztásuk közigazgatási szempontból igen kívánatos volna. A terv, akár igaz, akár nem, — mindenesetre életrevaló és akinek agyában megszületett, tagadhatlauul olyan X SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben SALAMON JAKAB ésF BUDAPEST, V„ ERZSÉBET-TÉft 5. SZÁM, leleten számok: 73-96,73-97,73-98,73-99, FEST,TISZTIT! Gyűjlőtelepck a székesfőváros minden részében В mia uest, Képviseletek a vidék nagyobb Gyár es íöüzlet: VII., Szövetség-uteza 3? városaiban. Telefon öS—45,
