Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-03 / 14. szám
VI. évfolyam __________________________________1911. április 4._________________________________________lé, szám. Bu dapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS L.AFJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre .............................- — Ю korona. Fé l évre ... ................. — 5 , Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119— A tavaszi vásár. Szombaton nyílt meg a városligeti ipar- csarnokban a tavaszi vásár. Ez az intézmény néhány esztendei fennállása óta igen életrevalónak, hasznosnak és fejlódésképesnek bizonyult. A tavaszi vásár persze szűk keretek közt pendant-ja a világhírű lipcsei «Messe»-knek, amelyek a világ kereskedőit nehány napra a szász városba gyűjtik össze. A mi tavaszi vásárunk jelentősége abban rejlik, hogy fővárosunk kedvező földrajzi helvzeténél fogva ezen a vásáron adnak egymásnak találkozót a Kelet és a N\ ugat kereskedői, és ezáltal székesfővárosunk idővel igazi kereskedelmi gócponttá nőheti ki magát. A vásár ezen internacionális jellege érdekében szakítottak az eddigi szűk iparfejlesztési szemponttal és oly idegen származású cikkeket is beengedtek a vásárra, amelyek nálunk nem gyártatnak. «Messe» — a szó nemzetközi vásári értelmében — csakis úgy fejlődhetik majd a tavaszi vásárból, ha a rajta eladásra kerülő gyártmányok provenienciájának vizsgálata nélkül mindazt a cikket piacra engedjük, amelynek forgalmára számítani lehet. Ezzel adva van a tavaszi vásár karakteristikuma. Nem lehet kizárólag iparfejlesztési tényező, hanem elsősorban kereskedői intézmény, amivel persze nem az van mondva, hogy a tavaszi vásár a hazai iparnak óriási szolgálatot nem tesz, mert hiszen az idegen kereskedőnek itt nyílik alkalma megismerkedni a hazai ipar termékeivel. Eltekintve a közgazdasági vonatkozásoktól, a tavaszi vásárnak igen nagy a jelentősége, speciálisan a főváros szempontjából is. Legyünk tisztában végre azzal, hogy itt igazi, nagy idegen forgalmat egyébként, mint üzleti mozgalom és összeköttetés révén, nem lehet várni. Az olyan természetű idegenforgalomra, aminő például Olaszországban, Svájcban avagy Párisban bonyolódik le és amely a szórakozást és időtöltést kereső utasok áradatát indítaná felénk — minálunk számítani nem lehet; egyszerűen annál az oknál fogva, mert földrajzilag kívül esünk a nagy európai utazási vonalokon. Ellenben, ha valamiképen fel tudjuk kelteni a külföld anyagi érdekeltségét és az üzleti élet terén ide tudjuk vonzani a külföldi kereskedőket, úgy fővárosunk idegenforgalma nagy mértékben fellendülne. Mi ennek az intézménynek az egészséges csíráját látjuk a tavaszi vásárban, amelyet épen ezért a legmesszebbmenő kormánytámogatással és a főváros részéről tanúsítandó áldozatkészséggel fejleszteni kell. Egész iparpolitikánk azon az alapelven sarkal, hogy erős kiviteli piacot kell biztosítanunk magunknak a keleti országokba. Eöldrajzi fekvésünk egymagában versenyképességet biztosít nekünk a Balkán ; országaiba a nyugati iparral szemben. Ha a i tavaszi vásár kellő mértékben kifejlesztetnék és állandó intézménnyé tétetvén, a keleti országok érdeklődését iránta megfelelően felhívni tudnánk: úgy a békés gazdasági fejlődés útján teljesíthetnénk azt a missziót, amelyet a történelem tanúsága szerint a Gondviselés reánk ruházott, hogy Magyarország a Kelet kapuja, amelyen keresztülhatol a Nyugat kultúrája a napkeleti országokba. Mindezeknél fogva habozás nélkül elmondhatjuk, hogy ebben a méreteiben kicsiny tavaszi vásárban óriási horderejű, nagy jövőjű intézmény kezdetét látjuk. Lelki szemeink . előtt lebeg a nisny-nowgorodi világhírű vásárok mozgalmas képe, ahol a Kelet ölelkezik a Nyugattal és nehány nap alatt száz milliókra menő árú kerül forgalomba, ilyen vásárrá nőheti ki magát a mai kis pár napos budapesti tavaszi vásár, amelyet nehány lelkes kereskedő csinálí meg pár évvel ezelőtt és a közönnyel és nemtörődömséggel szembe- szállva már ma is odáig fejlesztette, hogy a külföldön is tudomást vettek róla. Sajnos, az intézmény csak időszaki életet él és nem tud — anyagi eszközök hiján — kellőképpen nőni és terjeszkedni. Itt volna igazán helye a hatósági gondoskodásnak, mert ebből a kis cserjéből hatalmas faóriás fejlődhetik, ha megfelelően gondozzuk és ápoljuk. Ma még a városligeti Iparcsarnok nyújt vendégszerető hajlékot a tavaszi vásárnak, de ha a fejlődés az eddigi méretekben tart tovább, belátható időn belül a vásár nagyarányú méretei szét fogják repeszteni ezt a szűk keretet és Budapest nemzetközi üzleti gócponttá fog válni Hogy ezt az óhajtott célt elérjünk, keljünk versenyre a tavaszi vásár támogatásával és fellendítésével! Döntés a fővárosi kölcsön ügyében. A főváros kölcsöne tárgyában eldőlt a kocka. A pénzügyi bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy a Credit Lyonnais vezetésével alakult francia bankok ajánlatát fogadja el. Eszerint a főváros 100 millió korona névértékű 4%-os kölcsönt xesz fel a francia csoporttól 90'5625% árfolyamon. A kötvények frankra, márkára, hollandi forintra és font sterlingre szólnak aranyfizetési kötelezettséggel. A francia ajánlaton kívül még két ajánlat feküdt a bizottság előtt: a budapesti pénzintézetek konzorciumának továbbá a «Magyar Bank»-nak egy svájci és egy német pénzintézettel együttesen beadott ajánlatai. Mindkét ajánlat 472% os kötvényekre szólott. A pénzügyi bizottság döntésében az a szempont volt az irányadó, hogy a francia ajánlat mellett megmaradhattunk a 4%-os típusnál, amelyre az 1902. évi konverzió alkalmával tértünk át. Ennek a jelentőségét nem szabad lekicsinyleni, mert természetes, hogy a 472%-os típusra való áttéréssel egyúttal hosszabb időre ki kellett volna zárni a konverziót, úgy hogy a főváros a pénzviszonyok kedvező alakulása esetén éveken át lett volna kénytelen a magas kamatot viselni, holott a kötvények árfolyama ez esetben lényegesen emelkednék, amiből azonban csakis a kötvény-tulajdonosoknak volna hasznuk. Ezzel szemben hiába érvelnek azzal, hogy a magyar kormány is 472%~os kincstári jegyeket bocsájtott ki, mert ez csak függő kölcsön volt, melynek magas kamatlábát a pillanatnyi szükség indokolta, és amely bármikor át volt változtatható 4%-°s járadék- kölcsönre, arni azóta meg is történt. A fővárosra nézve kétségtelenül döntő jelentőségűnek kellett lennie, hogy nem volt kénytelen a magasabb kamatozású típusra visszatérni és éppen ezért a francia ajánlat elfogadása feltétlenül helyes még az esetben is, ha ezen ajánlat elfogadásával az évi kamatteher nehány ezer koronával nagyobb is. De eltekintve a kötvények kamattípusától roppant nagy jelentősége van annak, hogy a székesfőváros előtt megnyílott a világ leghatalmasabb pénzforrása: a francia piac, a Credit Lyonnais, a világ legnagyobb pénzintézete. Társai a fővárosi kölcsönüzletben: a «Banque de Paris et de Pays Bas» és a „MARS” Ivándi keseriiviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek = és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest, Teiefon 162-84. I
