Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-27 / 13. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST forgalom is csodálatosképen megélénkült, a pazarul berendezett kávéházak tömve, kocsik és automobilok sűrű egymásutánban robognak végigaz utcákon, a villamos vasúti kocsik mind telvék: egyszóval mindenütt pezsgő élet, eleven forgalom gyönyörű keretben. Ez már maga a világváros és bármennyit sopánkodjunk is a megélhetés nehézségén, a viszonyok sivárságán; bármennyit szidjuk is városunkat: Budapestnek külsőmegjelenése rácáfol a folytonos panaszokra. Bátran elmondható, hogy a tiz esztendővel ezelőtti Pesthez képest is szédítő nagy a főváros fejlődése. Hogy mennyi mindebből a fejlődés természetes következménye és mennyi írandó az emberek munkájának, a hatóságok tevékenységének javára: arról most vitatkozni felesleges. Nyilvánvaló, hogy a főváros intéző köreinek kifejlett érzéke és jóakarata nélkül a város képe egyszerre meg nem változhatott volna. Az elért eredmények babérain nyugodni azonban még korán volna. Sok itt a teendő, nagy munka vár mindenkire, és azoknak a boldog vezetőknek, akiket a sors kegye ily kedvező korszakban állított a főváros élére, súlyos kötelességük, hogy új Budapestet a haladás és fejlődés útján tovább vigyék előre. Városunk fellendülése a főváros pénzügyeit eddig meg nem rontotta. A megnövekedett adósságteherrel szemben lényegesen nagyobb vagyon áll. Ennek a gyarapítása és ápolása egyik legnagyobb feladata a székes- fővárosnak. Közel van az idő, amidőn a szomszédos községek bekapcsolásával megteremtjük Nagy-Budapestet. Ezt a feladatot talán még elvégezhetjük mi. Az utánunk következő nemzedékre már nagy, hatalmas világvárost fogunk hagyni és elmondhatjuk magunkról, hogy apáink örökét, a kis nyárspolgári Pestet, szépen megóvtuk és gyarapítottuk. Ernő dr., aki 18-szor szónokolt, és Havass Rezső dr., aki 15 beszédet tartott, szintén egyszersem szóltak közbe, és még tiszteletreméltóbb fegyelmezettségről tesz tanúságot Szabó József, akinek 27 beszédjére egy közbeszólás sem esik. Ezek után hadd állj on itt sorba a legtöbbet beszélők díszes számának megjelölésével listája felszólalásaik Bárczy István . . felszólalt 48-szor Baránszky Gyula dr. » 42-szer Feleki Béla dr. . 42-szer Platlhy György dr. 42-szer Vázsonyi Vilmos dr. 42-szer Szabó József . . » 27-szer Pető Sándor dr. *» 24-szer Reich féld Izor dr. 24-szer Füredi Mór dr. . . » 21-szer Hecht Ernő dr. . . ъ 18-szor Heltai Ferenc dr. . » 17-szer Preyer Hugó dr. . y> 16-szór Waigand József dr. 16-szor Földes Árpád dr. . » 15-ször Havass Rezső dr. . 7> 15-ször Herzog Péter báró . 14-szer Márkus József » 13-szor Márkus Miksa » 12-szer Gelléri Mór . . . 12-szer Polónyi Géza . . y> 12-szer Ä kórházkérdés. Hogy fővárosunkban szörnyű nagy a kórházhiány és az állapotok e téren tarlha- tatlanok, az ma már nem szorul bizonyításra. A hatóságok és az összes illetékes tényezők teljesen tisztában vannak azzal, hogy a főváros beruházási programmjában nincs sürgősebb teendő, mint e mizériák orvoslása. Már úgy látszott a dolog, hogy e kérdésben a végleges megállapodás megtörtént és hogy a bal parti kórházak érdemes vezetőjének, báró Dr. Müller Kálmán-nak előterjesztése egy nagy középponti kórház építésére vonatkozólag a közel jövőben valóra fog válni. E terv szerint tudvalevőleg 2000 beteg számára mintegy 20 millió költséggel egy nagy középponti kórház léttesíttetnék a modern orvos- tudomány követelményeinek megfelelőleg és emellett a hirtelen megbetegedések eseteire a főváros belterületén egy gvüjtőkórház állíttatnék fel, melynek céljaira a szegényházat szemelték ki. Most azonban — nem tudjuk mely okból — a főváros egy más megoldási mód tekintetében puhatolódzik, ami a sürgős megoldás újabbi elodázását jelentené. Arról van szó ugyanis, hogy a főváros ne középponti kórházat építsen, hanem több kisebb kórházat a főváros több kerületében. Mi a vitába orvosi szempontból bele nem szólhatunk, de annyit a laikus is tud és lát, hogy elsősorban az a fontos, hogy legyen kórház. Az elméleti vita most ismét elhúzza a már elhatározott kórházépítést és ha most több kerületben még csak telkeket akarnak kiszemelmi a kórházak céljára, úgy nyilvánvaló, hogy e hórházak lésitése sokkal hosszabb időt fog igénybe venni, mint a középponti kórház megépítése, amelynek számára már meg van a teljesen megfelelő fővárosi telek, ügy látszik, itt ismét valamely személyes antagonizmus játszik közre, és az elvi nézeteltérések okait valahol a kulisszák mögött kell keresni. így ezt a sürgős dolgot kezelni nem szabad, mert már eljutottunk ahhoz az ázsiai állapothoz, hogy a kórházhiány miatt a betegek az Glücksthal Samu dr. » 11-szer Palotay Rezső . . » 10-szer Szalay Mihály . . » 9-szer Eulenberg Salamon » 8-szor Kasics Péter . . . » 8-szor Schiffer Miksa . . » 8-szor Szekula Gyula . . » 8-szor Földvár у Imre . . » 7-szer Rácz Dezső . . . » 7-szer Springer Ferenc » 7-szer Steinhardt Antal . » 7-szer Szilágyi Károly y> 6-szor Vértes Emil . . . » 6-szor Ezekkel a nevekkel körülbelül ki is van merítve a közgyűlés szónokainak a listája. E szorgalmas városatyák azok, akiknek szava, akiknek hangja a közgyűlési teremben leggyakrabban felcsendül. Az a több száz városatya pedig, aki nincs megnevezve, rendszerint hallgatással tündököl, avagy teljesen távol van. Egészben véve örömmel konstatálható, hogy a közgyűlés tárgyalásainak színvonala higgadtabb és nyugodtabb lett. A viharos ülések elritkultak és a szenvedélyek többé- kevésbbé elnémultak. A szónokstatisztikának ez a tanúsága örvendetes és rácáfol azokra, akik azt tartják, hogy semmiféle statisztikának nincs értéke. utcán halnak meg és nap-nap után megismétlődik az a szégyenteljes látvány, hogy halálos betegek heteken át eredménytelenül vándorolnak kórházról-kórházra. Ily helyzetben minden egyebet félre kell tenni. Lakásépítés, városrendezés, világítás: minden minden várhat, de a betegek az ápolásra és az orvosi kezelésre nem várhatnak, mert e nélkül elpusztulnak. A székesfőváros most készül ismét nagyobb beruházási kölcsönt felvenni. Ebből a kölcsönből legelső sorban a kórházat vagy a kórházakat kell megépíteni A közérdek szempontjából egészen mindegy hogy egy nagy vagy több kisebb kórházat építenek-e, a fődolog az, hogy legyen elég kórház. fíárczy István polgármester már több ízben megmutatta, hogy erős akarattal és gyors elhatározással nagy akadályokat tud leküzdeni és fontos alkotásokat tud keresztülvinni. Hozzá fordulunk ezúttal is a főváros beteg, szenvedő polgárai nevében: vegye kezébe ezt az ügyet. Vessen véget a vitának, a tanulmányozásnak, az előkészítésnek. Ha a közgyűlés nagy részének ellenkezésével szemben győzelemre tudta vinni lakásépítési akcióját és két éven belül ezrekre menő lakást tudott elővarázsolni az egészségeseknek úgy bizonyára meg tudja csinálni azt a csodá is, hogy 2—3 esztendőn belül 2000 beteg számára való hajlékot létesít. Egyszerűen mondja ki, hogy a felveendő kölcsönbe azonnal megcsináljuk az új kórházat avagy az új kórházakat. A kórház építése amúgy is bennfoglaltatott a közgyűlés által elfogadott beruházási programmban, és kétségtelen, hogy a közgyűlés nagy lelkesedéssel járulna hozzá a kórházügy végleges megoldásához. A belügyminiszter jóváhagyása is minden kétségen felül áll és ha Bárczy István akarja, az építéshez még a nyár folyamán hozzá lehetne fogni. Az anyagi eszközök a városnak rendelkezésére fognak állani. Ebben a dologban meg kell szűnnie minden nézet- eltérésnek, mert nem vitatkozhatunk és elmélkedhetünk tovább, amikor büszke palotáink árnyékában holtravált betegek epednek egy- egy kórházi ágy után. Itt mutassa meg Bárczy, hogy tud akarni és tud cselekedni. A hétről. Az élelmiszerhamisitás elharapozásá- nak egyik magyarázata az, hogy a hatóságok nem lépnek fel kellő eréllyel. E lanyhaság- nak egyik motívumáról egy felháborító eset kapcsán most hullott le a lepel. Egy élelmiszerhamisitás gyanúja alatt álló kereskedőcég ugyanis azzal a panasszal fordult a rendőrséghez egy vásárfelügyelő ellen, hogy ez az ellene megindított kihágási eljárás eltusso- lásáért nagyobb összeget akart tőle zsarolni. A meggyanúsított vásárfelügyelő azzal védekezik, hogy az illető cég kérte őt fel az ügy
