Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-09 / 2. szám
t \ 1. évfolyam 11)11. január 1). 2. szára. \ Cü» Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek hivatalos Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ................ ................. 10 korona. Fé l évre ... ... ... ......................... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő : B. VIRAGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenblller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—85. Drágább lesz a vasút. A kereskedelemügyi tárca tárgyalása alkalmával a képviselőház pénzügyi bizottságában Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter szóvá tette a magyar királyi államvasutak pénzügyi helyzetét és reámutatott annak a szükségére, hogy úgy a személy, valamint az árudijszahás megdrágitlassék. Az utazás és a vasúti szállítás megdrágulása mindenesetre népszerűtlen, de el kell ismerni, hogy a mi viszonyaink közt a díjszabási reform többé el nem kerülhető. A zónarendszer behozatala óta az államvasutak forgalma hihetetlen arányban megnövekedett. Húsz esztendő alatt a személy- forgalom megtízszereződött. Ellenben a személyszállításból húzott bevéíel csak hatszorosára emelkedett. Az állam a rengeteg forgalom lebonyolítása érdekében óriási beruházásokra volt kénytelen, úgy hogy a magyar királyi államvasutakba belefektetet tőke már közel jár vagy talán meg is haladta a három milliárdot. Ennek a tőkének a kamatszolgálata évente legalább 150 millió koronát vesz igénybe, holott a Máv. üzemfeleslege legfeljebb 80 millió koronát tesz ki, úgy hogy évente mintegy 70 millió deficitet eredményez a magyar állam legnagyobb üzeme. De ettől eltekintve a zónatarifa életbelépése óta az összes anyagok és forgalmi eszközök ára roppantul megnövekedett. Főként pedig a személyzet fizetésének felemelése okozott évente 20 millió koronát meghaladó többlet- kiadást. Lehetetlen tehát továbbra is fenntartani a mai nagyon alacsony díjszabást, amelyhez fogható' olcsó egész Európában nincs. Ausztriában 30%, Németországban 40%, Franciaországban még több százalékkal drágább az utazás mint nálunk, pedig ezek ar országok sokkal gazdagabbak. A magyar állam nem képes tovább is évente rengeteg összeget ráfizetni a vasutakra, és a díjszabások reformja valóban nemcsak az államvasutak, hanem az állam pénzügyi helyzete érdekében is nagyon sürgős. Természetes, hogy a díjszabások felemelésénél tekintetbe kell venni az ország közgazdasági érdekeit, ne hogy a forgalom, a termelés, az ipar és kereskedelem elviselhetetlen újabb teherrel sujtassék. A zóna- díjszabás tervezett reformja ezt a szempontot nem fogja figyelmen kivül hagyni. A máv. igazgatósága által elkészítettésa kereskedelemügyi minisztériumban tanulmányozás alatt álló tervezet — már amennyire annak részleteiről eddig meg nem cáfolt értesülések mutatják — figyelemmel van a közönségnek arra az érdekére, hogy a vasúti utazás túlságosan meg ne drágittassék. Igen helyesen és egészséges szociális gondolkodásra valló módon a drágulás túlnyomó részét a vagyonosabb utazó közönségre hárítja a tervezet. Az egyes kocsiosztályok között ma fennálló csekély különbözetet lényegesen megnagyobbítja, úgy hogy a menetdij a rtiásodosztályon kétszerese, az elsőosztályon háromszorosa lesz aharmadosztályu dijnak. Ezenkívül lényegesen meg fog drágulni az utazás a gyorsvonaton. Ma az utazóközönség a nagyobb távolságokra alig használja a személyvonatot. Ezeknek első és második kocsiosztálya csaknem mindig üres, mig a gyorsvonatok első és második kocsiosztályai állandóan túlzsúfoltak. Ezt az anomáliát van hivatva megszüntetni s gyors- vonati menetdijak drágítása. De leglényegesebb változtatása az uj díjszabásnak az lesz, hogy a k00 kilométeren felül való mai ingyenes utazás megszűnik. Ma a 16-ik zónán túl — tehát 400 kilométeren túl — bármely távolságra ugyanaz a menetdij; ezzel szemben a jövőben további uj zónák lesznek a a 400 kilométeren túl is. Nagy anomália, hogy jelenleg például Kolozsvárra — mely Budapesttől 400 kilométernyire fekszik — ugyanannyiért utazik az ember, mint a 760 kilométernyire fekvő Predeálig. Ennek az az eredménye, hogy az országunkon átutazó idegenek roppant olcsón száguldanak át Magyarországon, úgy hogy a nagy távolságokra szóló mérhetlenül olcsó utazást többnyire csak a gazdag küldiek élvezik. A középtávolságokon — amely a belföldi utazások zömét teszi — a drágítás csak csekély lesz, sőt a zónák uj beosztása folytán akárhány helyre olcsóbb lesz az utazás az alsó kocsiosztályokon mint ma. Megmarad a zónarendszernek az az alapelve, hogy minden távolabbi zóna nagyobb és nagyobb lesz, úgy hogy a nagy távolságra való utazás a reform után is aránylag olcsóbb is. Változatlanul fenntartatik az, hogy az ország forgalmi gócponlja Budapest maradjon, amelytől és amelyhez számíttatnak a zónák. A díjszabási reform léhát Budapest székesfővárosra nézve változást a mai állapottal szemben nem jelent. Nem kell attól tartani, hogy az utazás megdrágulása csappantam fogja az ország közönségének Budapest felé való özönléséf. Az igen nagy távolságokra való utazás megdrágulása pedig előreláthatólag megnöveli Budapest külföldi idegen- forgalmát, mert a Bécsbe utazó román bojárok, akik eddig potom áron utaztak Predeáltól Marcheggig, a jövőben inkább ki fognak szállni Budapesten ahová való utazásért az eddiginek talán kétszeresét vagy még nagyobb összeget kell majd fizetniük. A mai olcsó menetdijak mellett Budapest gócponti jellege a Nyugatról Keletre vagy megfordítva utazó idegenek szemében teljesen elenyészett. A sokkal drágább utazás fővárosunk metropolis jellegét jobban ki fogja előttük domborítani. Az árudijszabás reformjának az lesz a főjellemvonása, hogy a tömegáruk szállítási dija csak enyhén emeltetik és a drágítás inkább csak azokat a drágább iparcikkeket fogja érinteni, melyeknél a feldolgozás az anyag értékét nagyban emelte, úgy hogy azok a magasabb szállítási dijat könnyebben elviselik. Ezeknél a czikkeknél a szállítási dijak mintegy 25%-kal fognak felemeltetni, ami a forgalom nagyságát egyáltalán nem befolyásolja, mert a drágább áruknál legfeljebb védővám hatásával lesz a drágább szállítás épen azokban a czikkekben, amelyekre nézve a fővárosi ipar elég fejlett. Úgy hogy Budapestnek az áruszállítás e megdrágulásából sem lesz kára, sőt ellenkezőleg, némi ipar- fejlesztő hatás várható attól, hogy a nyersanyag olcsón, a kész iparcikk pedig drágán szállittatik a vasúton Budapestre. Mindezekből kitűnik, hogy a díjszabás felemelésétől a fővárosnak nincs mit tartania, sőt ellenkezőleg, a Máv. nagyarányú fejlesztésének reménye nyilik meg a nagyobb jövedelmezőséggel, már pedig a vasút tökéletesítéséből az ipari és kereskedelmi góczpont- nak, aminő hazánkban a főváros, mindig nagy haszna és előnye szokott lenni. Éppen ezért a főváros a díjszabási reformnak nyugodtan nézhet elébe. Aruház a fővárosban. A berlini Wolf Werlheim cég, mely a világ egyik legnagyobb áruház-vállalkozója, Budapesten áruházat akar létesíteni. E célból több telektömböt szemelt ki amelyek megszerzése iránt a tárgyalások folyamatban vannak. Budapest nagyvárosi jellegét egy óriási áruház mindenesetre nagy mértékben növelné, mindamellett a Wertheim-féle áruháznak fővárosunk kereskedelme érdekében létrejönnie nem szabad. A főváros kereskedői tudvalevőleg igen súlyos harcot vívnak a létért. A rengeteg lakbérek, a drágaság folytán egyre szaporodó személyzeti kiadások, valamint a túlságos nagy verseny, a drága hitel és főként az osztrák konkurrencia roppantul megnehezítik az exisztenciájukat Nagy, hatalmas üzletek keletkeztek egyes szakmákban, amelyek tőkeerejükkel és üzletük nagy méreteivel a kisebb boltok megélhetését nehezítik. Mindehhez most még egy óriási külföldi áruház jöjjön mely milliókat fektet bele üzletébe. Az áruházak világszerte elpusztítják a detail- kereskedőket. Üzemük nagysága folytán sokkal olcsóbban tudják az árat beszerezni, rengeteg forgalmuk mellett csekély haszonnal dolgozhatnak, úgy hogy a gyengébb üzletek nem képesek e gyilkos verseny mellett megállani. Ugyanígy volna Budapesten is, Egy Wertheim- féle áruház legalább is 4—500 kisebb kereskedő forgalmát vonná el, és legkevésbbé ennyi volna a közvetlen áldozatok száma. Még pedig a gyilkos verseny valamennyi „ItHARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek------és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és I literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84. j
