Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-27 / 9. szám
9 FÜGGETLEN ВUDAPEST Ä kissármási földgáz Budapesten.* Irta: Forbáth Imre dr., mérnök, műegyetemi m. tanár. A kormány néhány évvel ezelőtt a kolozs- megyei Kissármás környékén káliumsókra furaton. Fúrás közben kb. 300 m. mélységben hatalmas földgázforrásra akadtak. A ki- ömlő földgáz ereje oly nagy volt, hogy a fúrásnál alkalmazott nehéz vasdarabokat nagy nagy távolságokra elvetette. A kormány méréseket eszközöltetett a kiömlő földgáz mennyiségének megállapítása céljából. Kitűnt, hogy a gáz 170—190 m. közötti sebességgel hagyja el a 264 mm.átmrőjüfurócsövet, aminaponként 900.000 kbm. gáznak felel meg. Az ország különböző részeiben már régóta ismerünk földgázforrásokat, sőt több helyen a föld mélyéből feltörő gáz már hosszabb idő óta alkalmaztatik kisebb világitó telepek táplálására és motorok hajtására. Ilyen kisebb földgázhasznosításokat létesítettek, pl. Püspök- Ladányon, Mezőhegyesen, Arad környékén stb. Oly bő forrásokat azonban, mint amilyen a kissármási, eddigcsak Amerikában ismertünk, de az amerikai kutak között is csak egy van, melynek bősége a kissármási forrásét túlhaladja. Ha meggondoljuk, hogy a kissármási forrásból naponként kiömlő gázmennyiségben rejlő hőmennyiség P24 vaggon jó minőségű, 5000 kaloriás barnaszénnek felel meg és hogy megfelelő motorokban felhasználva ez a gázmennyiség 86 000 lóerő kifejtésére elegendő, úgy természetesnek kell találnunk, hogy a forrás felbukkanása után azonnal tanulmány tárgyává tették, hogy ezt a nagy- értékű természeti kincset mily módon lehetne a legalkalmasabban kihasználni. A legkülönbözőbb tervek merültek fel, melyek eleinte főleg azt a célt akarták szolgálni, hogy a gázforrás által képviselt energiát az erdélvi részek iparának fejlesztésére kellene kihasználni annál inkább, mert a gáz úgyszólván teljesen tiszta állapotban tör ki a földből és így előnyösen volna használható nemcsak motorok hajtására, hanem ipari célokra is a vas-, üveg-, cement- stb. gyártásnál. Ámde szembetűnő, hogy egy oly nagy erőmennyiség elhelyezése, mint amennyit a kissármási forrás képvisel, az erdélyi ipar eddigi aránylag csekély volta mellett csak hosszú évek leforgása után volna lehetséges és ezért érthető, hogy a feltárt gázmennyiség értékesítése céljából arra kezdtek gondolni, hogy ezt a gázt távvezeték útján elvezetik nagyobb városi központjainkba, első sorban pedig Budapestre, hogy itt a már létező gáz* A kérdést székesfővárosunkra nézve oly fontosnak tartjuk, hogy szükségesnek véltük dr. Forbáth Imre műegyetemi magántanárnak, e kiváló szakembernek véleményét kikérni a földgáz kérdéséről Az illusztris szerző kérésünknek szives készséggel tett eleget és érdekes fejtegetéseit, melyek az ügyet minden oldali-ól alaposan megvilágítják, örömmel csőhálózaton keresztül a fogyasztó közönség 1 rendelkezésére bocsássák. Időközben a kormány kiküldte szakíér- l'iait Amerikába, hogy az ottani földgázforrásokat és a nyert földgáz értékesítését tanulmányozzák A hivatalos statisztikai adatok szerint az északamerikai ki). 20.000 km- kiterjedésű gázdús területen az ottlévő sok ezer gázkutból az 1908. évben kerek 11.000 millió kbm. földgázt aknáztak ki, melynek eladási értéke összesen ‘273 millió korona volt. Az amerikai földgáz elvezetésére és elosztásúi a oly nagv csőhálózatok szolgálnak, melyeknek hossza sokszorosan felülmúlja a Kissármás- Budapest közötti kerek 450 kilométernyi távolságot. A távvezetés tehát ma már megoldott és a gyakorlatban kipróbált problémának tekinthető. Az amerikai földgáznak kb. V3 része j szolgál házi fűtési és világítási célokra, 2/з I része pedig ipari célokra. A házi célokra fogyasztott gáz ára azonban átlagban kbm.-ként majdnem háromszor annyi, mint az ipari célokra eladott gázé, aminek következménye, hogy dacára annak, hogy kétszer annyi ipari, mint házi célokra szánt gázt adtak el, az utóbbi után nyert bevétel mégis az egész bevételnek közel 61%-át teszi ki. Ebből magyarázható, hogy a gázt értékesítő amerikai társulatok mindinkább a házi célokra használt gáz mennyiségének fokozására törekszenek, mely fokozás évről-évre ki is mutatható. Ha ez így van Észak-Amerika legfejlettebb ipari államaiban, hol az ipari gáz megvételére hatalmas gyártelepek állnak rendelkezésre a források közvetlen kezeiében, mennyivel inkább kell a házi célokra való értékesítést alkalmasnak találnunk minálunk, ahol az ipari fogyasztáshoz szükséges ipari telepeket még csak meg kellene teremtenünk, holott a házi célokra való felhasználáshoz szükséges szervezet, elosztó hálózat és fogyasztóközönség nagyobb városainkban, különösen pedig Budapesten készen található. Az, hogy a gázforrás a fővárostól 450 km.-nyi távolságban fekszik, sem műszaki, sem mint látni fogjuk gazdasági akadályt nem képez. Az egyetlen körülmény, amely tisztázandó, mielőtt a kérdést teljes megnyugvással eldönteni lehetne, az, vájjon a kissármási forrás által feltárt földalatti gázmedence elég bő és elég tartós forrás-e arra, hogy oly nagy vállalkozás alapjául szolgáljon, mint amilyen a gáznak Budapestre való elvezetése kétségkívül volna. Erre vonatkozólag azok a szakférfiak, kik ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoztak, a helyszíni viszonyok kedvező alakulása alapján megnyugtató választ véltek kilátásba helyezhetni. A mezőségi gázmedence, melyhez a a kissármási forrás is tartozik, kb. 160 km. hosszú és 95 km. széles. E medence gáz- tartatmát régóta ismerik. A sármási új fúrólyuktól kb. 70 kilométernyire délre van az úgynevezett »zúgó«, melyet már 200 éve ismernek. Úgyszintén a közel ien van az ugyancsak már régebben ismeretes »báznai« gázkiömlés. A kissármási új forrás már közel két éve ontja a gázt anélkül, hogy a kiömlő gázmennyiségnek apadása volna észlelhető. A megejtett számítások szerint a legnagyobb óvatosság mellett is számíthatunk a szóban forgó területen évente minimum 300 millió kbm. földgázra, de nagyon valószínű, hogy a kitermelhető gázmennyiség ennek kétszeresére is fel fog menni. Ezek a számítások azonban mégis inkább elméleti jellegűek, és csak természetes, hogy ilyen nagy horderejű vállalkozásba belemenni nem szabad, mielőtt az elméleti számítások eredményét a helyszínén végzett több új fúrás segítségével nem ellenőrizzük. Tudjuk, hogy a kormány ezeket az újabb fúrásokat már elhatározta és így nemsokára teljesen tisztán fogunk látni a sármási földgázmedence bőségét illetőleg. A vezeték Kissármásról Budapestre további bizonytalanságokra okot nem ad. A gáztcom- pressorok segítségével aránylag kis, 300—350 m/m. átmérőjű csővezetékben lehetne Budapestre szállítani. A szállítás költségeit lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy mennyi gázt lehet majd Budapesten elhelyezni. A jelenlegi gázfogyasztás Budapesten kb. évi 65 millió köbmétert tesz ki, vagyis fejenként évente kb. 74 kbmt. Ezt a gázfogyasztást olcsó gáz szolgáltatása mellett kétségtelenül lényegesen fokozni lehetne. Angliában, de különösen Amerikában ennek a gázfogvasz- tásnak sokszorosával találkozunk egves városokban, melyekben a fejenkénti és évi gázfogyasztás felmegy 1000 kbm.-nél nagyobb mennyiségre is. Ma Budapesten a világító gáz ára kbm.-ként 20 fillér. Az ipari célokra szolgáló gázé pedig 16 fillér A megejtett számítások szerint 160 millió kbm. évi gáz- fogyasztás mellett 1 kbm. földgáz a tőke 8%-os törlesztésén és 4'5%-os kamatoztatásán felül a fővárosi légszeszgyáraknak helyt Budapest kbm.-ként 2*5 fillérért volna rendelkezésre bocsátható, Tekintve, hogy a kissármási földgáz köbmétere 7800 kalóriával bir, míg a budapesti légszesz 5500 kaloriás, ez az egységár az itteni világító gázra átszámítva kbm.-ként 1*77 fillérnek felelne meg. Ha a gáz nevezett önköltségi árához hozzáadjuk a székesfővárosi gázgyárak kezelési kölségeit, valamint az elosztás költségét, úgyszintén a gázgyárak nyereségét, a gázt még mindig a mai árak felénél jóval olcsóbban lehetne árusítani. Elképzelhető, hogy ilyen olcsó egységárak mellett a gázfogyasztás milyen fellendülésnek indulna és kétségtelen, hogy ilyen egységárak mellett a számításba vett 160 millió kbm. évi fogvasztást rövid időn belül nemcsak elérni, de túlhaladni is lehetne. Minden tehát attól függ, hogy milyen eredménynyel fognak járni az újabb fúrások bocsájtjuk olvasóink rendelkezésére. Első magyar borotva-kfiszörülde ! kész, jót- kertészeti Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K„ használatra alias mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztíts Gyár es toíizlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3? Gyujtotelepek a szekesfovaros minden részében — Képviseletek a v*dék nagyobb városaiban. Telefon 58—45
