Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-20 / 8. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 Közélelmezési monopólium. Sokféle zsíros üzletet kapartak ki maguknak mái Budapesten élelmes vállalatok a fővárostól és a főváros rovására spekulálók száma még mindig nem merül ki. Most egy részvény- társaság egyenesen monopóliumot kér a fővárostól arra, hogy az egész közélelmezést a saját kezébe kaparinthassa. A zseniális ötlet szerzője a »Magyar élelmiszer szállító részvénytársaság«, amelynek a fővárosban van egy gyenge üzletnek bizonyult hűtőháza. Ez a dividendára éhes vállalat most egy beadványában azt a luminózus ideát^ fejti ki, hogy a hűtőházának és a közelfekvő telkeknek felhasználásával az egész élelmiszer- piacot centralizálja. Volna ott hús-,^ tojás-, baromfivásár, szóval minden, ami ehető, vadat, halat s mi jó falat: egyesegvedül Küszler úréklól — így hívják az élelmes élelmiszerszállító részvénytársaság vezérigazgatóját — legyen kénytelen vásárolni a íőváros éhes gyomra. Hogy a furcsa beadványt maguk a szerzők sem vették komolyan, azt illusztrálja az, hogy sem magyarázatot, sem költség- vetést beadványához a társaság nem csatolt. A főváros illetékes fóruma, a közélelmezési ügyosztály egyszerűen ad acta teszi a fenomenális ajánlatot, mert sürgősebb dolga van, minthogy a monopóliumokra vágyó üzleti érdekek fészkelódésével bíbelődjék. Küszler úrék még várhatnak néhány esztendeig, amíg ők lesznek a főváros monopolizált köz- élelmezői. Nagyarányú városrendezési akció terve foglalkoztatja most Bárczy István polgármestert. Ez a terv kapcsolatba hozza a központi városháza uj palotáját az Andrássy-út torkolatának kérdésével és szervesen oldaná meg a főváros gócpontjának művészi kiképzését. A központi városháza mai épülete, a régi Károly-kaszárnya teljesen lebontatnék és helyén a telkek értékesítése után nagy bérházak épülnének. Az a két nagy telektömb, amely a Deák-tértől a Bazilikáig a Váci-körút és Nagykorona-utca között terjed: expropriáltatnék és meghagyatnék hatalmas térségnek. Az új központi városháza pedig a mai Erzsébet-téren épülne az Andrássy-út tengelyében mint impozáns monumentális palota. A Bazilika ezáltal egyik oldalán egészen szabad térségre kerülne. Ezt a tervet az építészek és mérnökök hónapok óta már igen élénken diszkutálják és most a polgármester, aki mindenben a radikális megoldások barátja, e radikális tervet magáévá tette. Pénzügyi oldaláról tekintve a tervet, a punktum saliens az, hogy a kisajátítandó két nagy épülettömb ára kikerül-e a régi Károly-kaszárnya telkének értékesítéséből, ami — tekintettel arra, hogy a Károly- kaszárnya telke jóval nagyobb — több mint bizonyos. Az új központi városháza felépítésére fordítandó összeg egy része pedig megtérülne azáltal, hogy a városházában üzlet- helyiségek volnának. A nagyszabású terv bizonyára még heves vitákra fog alkalmat szolgáltatni és nem fog egyhamar megvalósulni. Közben pedig vígan körülépítik palotákkal az Erzsébet-tér és a Deák-tér környékét, úgy, hogy a Károly-kaszárnya és Erzsébet-tér közötti rész fogja útját állani az egységes rendezésnek. A Deák-téri templom és iskola az egységes rendezés nagy akadályaként ékelődik közbe és ezt a telektömböt mindenesetre bele kellene vonni a rendezés tervébe. A Deák-tér, Sütő-utca és Kígyóutca közötti részen máris épülnek új hatalmas bérpaloták, amelyek útjában fognak állani az egységes rendezésnek. A terv ellen máris jelentkezik oppozició azzal’ az indokolással, hogy inkább építsenek bérházakat, mint fényes városházát. Ez az álláspont egészen helytelen, mert elvégre impozáns városháza oly nagy városban mint Budapest nem felesleges és mert a főváros nem feledkezett meg arról a kötelességéről sem, hogy hatalmas központi kórházat is létesítsen. A sorrend kérdése nem lehet vitás, ügy a városháza, mint a központi kórház épitése benfoglaltatnak a nagy beruházási programúiban és az, hogy a 25 millió korona befektetéssel létesítendő központi kórház nagyon sürgős, ma már egyáltalán nem vitás. Mi is azt a magunk részéről előbbre valónak és sürgősebbnek tartjuk a kórház létesítését, ez azonban még nem teszi feleslegessé azt, hogy a városháza kérdésének a megoldásával foglalkozzunk. Mi sem hisszük, hogy az uj központi városházát a most felveendő 100 milliós kölcsönből fogják felépíteni, viszont sajnál ttal látjuk, hogy az ebből fedezendő beruházásokból az úi központi kórház tényleg hiányzik. Példás szigorral büntettek meg egy tejhamisítót. Eddig az volt szokásban, hogy az ilyen méregkeverők néhány korona pénz- büntetéssel menekültek, amivel nem is törődtek, mert hiszen a tej hamisítás nagyon jövedelmező üzletág és a pénzbírságokat egyszerűen hozzácsapták az üzleti költségekhez. Nekünk már régtől fogva az az álláspontunk, hogy a létező törvény módot nyújt a legszigorúbb büntetésre és most ez beigazolódik. Egy tejhamisítót, aki a tejszükség idején hihetetlen mennyiségben keverte vízzel tejszállítmányait, az illetékes elöljáróság elítélt k5 napi elzárásra és 1800 korona pénz- büntetésre. Az élelmiszerhamisítási judikatu- rában ez az ítélet kétségtelenül új korszak hajnalhasadását jelenti. Ily büntetésekkel szemben a hamisítás rizikója oly nagy, hogy a pancsolók és méregkeverők alaposan meg fogják gondolni, vájjon érdemes e még tovább is folytatni gyalázatos mesterségüket. Ha az elöljáróságok e precedens alapján minden elébük kerülő esetet ily szigorral bírálnának el, a főváros közélelmezése rövid idő múlva lényegesen megjavulna. Szolgáljon tehát ez az ítélet követendő például és a közönség is ne átalja minden esetben, amelyben tudomására jut egy-egy hamisítás, a feljelentést kíméletlenül megtenni. A főváros közélelmezésének ügye ma egy ügyosztályban intéztetik, amelynek hatáskörében nem csupán a közelemezés, hanem az összes közgazdasági ügyek is tartoznak. Amikor 25 esztendővel ezelőtt megállapították ennek az ügyosztálynak a hatáskörét, akkoriban képes is volt a reá rótt feladatnak megfelelni, azóta azonban a fővárosra a közélelmezés terén fontos hivatás és oly nagy munkakör hárult, hogy a közélelmezés intézése egymagában roppant szövevényes, nagy gondot igénylő feladattá vált. Egyenesen anomália tehát, hogy egy ügyosztályra ilyen rengeteg munkakör súlya nehezedik. A közgazdasági bizottság legutóbbi ülésén ezt az anomáliát Gerlei Lajos főv. biz. tag szóvá is tette és azt indítványozta, hogy a bizottság kérje a tanácstól az ügyosztály keltéválasztását akként, hogy külön ügyosztálya legyen úgy a közélelmezésé, mint a közgazdasági ügyeknek. Az indítvány helyességét illusztrálja az a véletlen körülmény, hogy ugyanaz a hivatalnoki apparátus, amely a közélelmezés ügyét, s vásárcsarnokok, a vágóhidak, a piacok adminisztrációjának ezerféle dolgát intézi, kénytelen volt óriási tanulmányokat folytatni a telefondíjak leszállítása érdekében, amelynek eredménye egy hatalmas munkálatban fekszik előttünk. Teljesen igaza van tehát az indítványozónak, amikor az ügyosztály túlterhelésének véget akar vettetni, mert bármily nagy munkaerő álljon is az ügyosztály élén, és bármily kiváló tisztviselők legyenek is a vezető tanácsnok munkatársai, fizikai lehetőség határt szab az egyéni szorgalomnak és teljesítőképességnek. Úgy véljük azonban, hogy ez az átszervezés nem kiszakítva, hanem szervesen az ügyosztályok egészen új beosztásával kapcsolatban viendő keresztül, amire vonatkozólag a polgármesternek már meg van a programmja. Az új lóversenytér tárgyában készül a megegyezés a főváros és a lovaregylet között. A polgármester egy bizalmas értekezleten — amely néhány laptársunknak szemet is szúrt — a lovaregylet vezető férfiaival megállapította azokat a feltételeket, amelyek mellett a főváros az új lóversenytér területét átengedi. A megegyezés pontozatairól semmiféle hivatalos közlés nem történt, annyi azonban kiszivárgott, hogy a lovaregvtet a fővárosnak a használat fejében az első évtizedben mintegy 170.000; a második évtizedben 210.000’ a harmadik évtizedben mintegy 252.000 kor. bért fog fizetni. A 60 filléres helyen totalizator nem lesz. Amennyiben a főváros feltételeit a lovaregylet elfogadja, a főváros hajlandó a mostani versenypályát 1915 május 12-ig meghagyni. A feltételeknek ezen utolsó pontja ellen bizonyára nagy oppozició fog támadni, mert semmi értelme sincs annak, hogy a mai lóversenytér még további négy esztendeig fentartassék. A lovaregylet mindenesetre elkészíthetné új pályáját hamarabb, az építkezés és a pálya berendezése semmi esetre sem vesz négy esztendőt igénybe, igen nagy hiba volna tehát, ha a mai lóversenytér még négy évig állná útját a főváros fejlődésének. Közgazdaság. Az Általános bank részvénytársaság Fülöp Károly dr. társasági elnök elnöklésével, 39 részvényes jelenlétében, kik 2851 részvényt képviseltek, tartotta XVI. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentéseit tudomásul vette és elhatározta, hogy a 306.605 korona 58 fillérnyi nyereségből az alapszabályszerü levonások után 50.000 korona a tartalékalap javára, 180.000 korona 6%-os osztalékra (részvényenkint 12 K), 5000 korona a hivatalnoki segitőalapra fordittassék és a fenmaradó 18.578 korona 24 fillér uj számlára iras- sék elő. A felmentvény megadása után az alapszabályok 29. §-a módosíttatott és a felügyelőbizottság tagjai újból megválasztattak. Végül 30 választmányi tagot választottak és elhatározták, hogy a szelvények február 5-től kezdve váltatnak be. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szombaton délután tartotta LXVIII. közgyűlését az intézet dísztermében, Lánczy Leó főrendiházi tag elnöklésével. A közgyűlést Lánczy Leó elnök nyitotta meg és üdvözölte a megjelent részvényeseket. Ezután az igazgatóság jelentése került bemutatásra. Az igazgatóság megelégedéssel állapítja meg, hogy a múlt évben kifejtett megfeszített munkássága az idei rekord-mérleg eredményeiben megtalálja jutalmát. Ez az eredmény és annak részletes elemzése bátorítja fel az igazgatóságot arra a javaslatra, hogy a négy éven át fentartott 16 százaléknyi osztalékot 17 százalékra emelje lel. Az igazgatósági jelentés végül közli, hogy az intézet mérlege 10,052.691 kor. 08 fillér tiszta nyereséggel zárul, ami az abban részesülő részvénytőke 23.93 százalékos kamatozásának felel meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette. A jelentés kapcsán Yciss Lajos dr. részvényes tolmácsolta a részvényesek köszönetét. Lánczy Leó elnök hálás köszönetét mondott a megemlékezésért. A nagy lelkesedéssel és zajos tapssal fogadott beszéd után Öszterreicher Samu dr részvényes szólalt fel. Húsz évvel ezelőtt a részvények kurzusa 1012 forint volt és 11 százalékot jövedelmezett, a részvények ma 4000 koronán felül állanak és 17 százalékot jövedelmeznek. Az esedékes részvényszelvényeket már mától kezdve beváltják a bank központi és fiók- intézeteiben. A Magyar Bank és Kereskedelmi Rész- vénytásaság szombaton tartotta huszadik évi rendes közgyűlését Herzog Péter báró elnöklésével. A közgyűlésen előterjesztett igazgatósági jelentés mindenekelőtt utal arra, hogy az elmúlt esztendő köz- gazdasági viszonyainak általánosan kedvező alakulása a társaság sokoldalú tevékenységére is érvényesítette előnyös hatását. Az üzletek oly fejlődés irányába terelődtek, hogy szükségesnek mutatkozott a részvénytőkének újabb felemelése 25 millió koronáról 40 millió koronára. A banküzlet forgalma az összes ágazatokban lényeges gyarapodást mutat. A betétek az előző évi 23 millió koronáról 33 millió koronára emelkedtek. A társaság az elmúlt esztendőben megfelelő arányban résztvett a különféle nagyobb belföldi és külföldi közkölcsönműveletekben. A Buda- pest-székesfővárossal régebben kötött 20 milliós folyószámlakölcsönmiivelet lebonyolítást nyert. A jelentéssel kapcsolatos zárószámadások szerint a mérleg 3,665.203 korona tiszta nyereséggel zárul. A közgyűlés az igazgatóság előterjesztései alapján határozatilag kimondta, hogy a tiszta nyereségből a tavalyi 36 koronával szemben osztalékul részvényenként 38 korona fizettessék ki február 20-tól kezdve, a tartalékalaphoz 482.803 korona csatoltassék ’s a fenmaradó 591.242 korona az uj üzletév számlájára vitessék át. A közgyűlés a társaság igazgatóságának uj tagjául megválasztotta Károlyt Imre gróf nagy- birtokost.
