Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-06 / 6. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST a házi urnák támad neki, pedig nézetünk szerint ebben az esetben a házi urat nem illeti szemrehányás, mert csak természetes, hogv ha jön valaki, aki 6500 kor. helyett 17.500 koronát hajlandó fizetni a helyiségért, ugv a boltot odaadja ennek. Senki sem kívánhatja meg a házi úrtól, bármily gazdag legyen is ez, hogy 12.000 koronát nagylelkűségből kidobjon az ablakon. De egészen más elbírálás alá esik az a kereskedő, aki e mértéktelen ajánlatával kereskedőtársát üzlethelyiségéből kiüldözi. Az adott esetben oly kereskedőről van szó, aki a nagy házbért üzlete természeténél fogva elbírja, mert az ő czikke rengeteg hasznot biztosit neki. Ellenben az üzletéből kiszorított kereskedő 11.000 koronával nagyobb bért semmi szín alatt elviselni nem képes, mert talán egész évi üzleti haszna nem nagyobb ennél az összegnél. A kistájgeroló kereskedő feltétlenül inkorrektül jár el, amikor ezzel a kíméletlen fegyverrel tönkretesz egy tizen- nyolcz év óta fennálló tisztességes czéget. A háziúrnak ehhez semmi köze. A kereskedőben legyen annyi kollegiálitás és szolidaritás kartársa iránt, hogy ne csapjon fel a másik kereskedő hóhérává. Nincs üzleti érdek, amely tultehetné magát a tisztességérzet e követelményén. Ugyanez a kíméletlen] kereskedő egyébiránt sincs rászorulva arra, hogy drogériája azon a helyen fennmaradjon, mert hiszen nagy befolyása révén sikerült neki patikajogot is szereznie és gyógyszertára még ebben a hónapban a legforgalmasabb Rákóczi utón megnyílik. A belvárosi kereskedők körében nagy a megbotránkozás a magáról megfeledkezett kartársukkal szemben, aki a közéletben is bizonyos szerepet játszik és városatyai tisztséget tölt be. Jogilag az ilyen eljárás nem üldözhető, de feltétlenül beleütközik a kereskedői szolidaritás és kollegiálitás minden kereskedő által respektálandó szabályaiba, melyek megkövetelik azt, hogy egyik kereskedő sem teszi lehetetlenné a másik kereskedő exisztenciáját. Ennek a helyes álláspontnak a konzekvencziáit levonni nem apui dolgunk. A Belváros kereskedői meg fogják találni a módját annak, hogy létérdekeiben veszélyeztetett társuk védelmére minden lehetőt elkövessenek. Elvégre minden kereskedő feje fölött ott lóg a kistájgerolás Damokles- kardja. Ma nekem, holnap neked. Ez ellen csak úgy van segítség, ha egyöntetű eljárással minden kereskedőnek elveszik a kedvét attól, hogy efféle kistájgerolással próbáljanak maguknak üzlethelyiséget szerezni! ARANYOSSI ANDRÁS vadkereskedő Telefon SS. 94. IV. kér., Vámház-körut 2. szám. rKözponti Vásárcsarnok 57-58. sz. Mindennemű vad- és vadszárnyas, Alanitfatntf 1Q0R nemkülönben vágott baromfi kapható. 'oluil I0ÍJO. Kávéházak monopóliuma. Már hosszú idő óta kisért fővárosunkban az a lehetetlen gondolat, hogy a kávéházakra nézve numerus clausus állapíttassák meg. A kávésok ipartársulata állandóan napirenden tartja ezt a kérdést, ami elvégre a kávésok részéről érthető, mert hiszen nagy érdekük volna, hogy teljesen kizárják az újabb verseny lehetőségét. Most azonban ennek a teljesen jogosulatlan követelésnek egy kívülálló támogatója akadt, aki egy egészen uj szempontból sürgeti a numerus clausus megállapítását. A főváros pénzügyi bizottságának legutóbbi ülésén ugyanis egy bizottsági tag a tanács figyelmét felhívta a kávéházi numerus clausus kérdésének a tanulmányozására, mert szerinte a kávéházak elfoglalják a jobb üzlethelyiségeket úgy, hogy egyéb üzletnek alig jut hely. Ez az indokolása a numerus clausus követelésének, kissé furcsa. Mert hatósági utón korlátozni bizonyos szakmabeli üzleteket azért, hogy más szakmabeliek inkább juthassanak helyiséghez: teljességgel exotikus gondolat. Eltekintünk attól a nagyon közelfekvő feltevéstől, hogy a numerus clausus e legújabb barátja és szószólója bizonyos be nem vallott czélzatokat rejteget: tekintettel a kávéházak nagy számára és a kávésok megnyerése érdekében; lévén az indítvány- szónak régi erőssége, hogy polgártársait anyagi érdekeltségüknél fogva tudja magának hálára kötelezni. De érdemben szembe kell szállani a kávésok bármely létszám megállapításának, egyszerűen azért, mert ez beleütközik a jogba, mert nem igazságos, és mert egy iparágat egészen jogosulatlan előnyhöz kíván juttatni. Mindenekelőtt megállapítandó, hogy a közérdeknek semmi köze a kávé házak nagy vagv kis számához. A közerkölcsiség egyáltalán nem követeli, hogy kevés kávéház legyen, és tessék akármelyik kávést megkérdezni, hogy mesterségét erkölcsbe ütközőnek tartja-e? Ezzel az érvvel mindenki jöhet, csak a kávésok nem. Miféle egyéb közérdeket sérthet a sok kávéház? Semmilyent. A numerus clausus ezzel egyszerűen oda redukálódik, hogy a meglévő kávéházak anyagi érdeke az, hogy újabb kávéházak ne létesülhessenek. A numerus clausus tehát egyszerűen jogosulatlan privilégiumot jelentene a kávésok részére, akiknek üzlete ezzel rengeteget nőne értékben, minthogy minden további verseny ki volna zárva. Mily alapon mernek a kávésok ily ajándékra reflektálni a főváros részéről? Patikajog, közlekedési vállalat, szinházengedély és minden más egyéb oly vállalat, amely bármely irányban hatósági ellenőrzésre szorul, igen helyesen van hatósági engedélyhez kötve. De kávéházat hatósági privilégiummal felruházni épen olyan abszurdum, mintha a szabók vagv suszterek jönnének azzal a követeléssel, hogy tessék a javukra numerus clausust megállapítani. Mert a kávésoknak és mért nem a susztereknek? Miért kezdjük meg az iparszabadság nagy elvének meg nyirbálását éppen a kávéházaknál, holott a kávéház éppen nem közveszélyes üzem ? A kávésok legújabb mentora tehát hiába áll elő újabb átlátszó ürügygyei a numerus clauzus érdekében. A kávéházak privilégiuma semmiféle szempontból sem indokolt és a jogtalan követelést a bolthelyiségek hiányával sem lehet elfogadahatóva tenni. Hagvja- nak fel végre a kávésok ezzel a hiábavaló kísérletezéssel, mert egyetlen okos ember sem fog nekik lépre menni. A hétről. Az uj adókivető-bizotíságok. A pénzügyminiszter most neve te ki az adókivelő bizottságok elnökeit, helyettes elnökeit és általa kinevezendő tagjait. A kinevezettek névsora mutatja, hogy a pénzügyminiszter teljesen a kerületi klikkek szája ize szerint állapította meg a bizottságokat. Három évvel ezelőtt a kormány valamennyi kerületben szaporította eggyel a bizottságok számát és az újonnan megalakított bizottságot a klikkeken kívül álló polgárokból nevezte ki. Az uj bizottságokat megtartotta a mostani pénzügyminiszter is, ellenben kigyomálta belőlük mindazokat a tagokat, akik |nem feltétlen, hívei a mindenható törzsfőnököknek és klikkeknek. Némely kerületben irmagnak még megtartottak egy-egy nem telivér férfiút, de а VII. kerületben teljes tabula-rasat csináltak és id most már a bizottságok teljesen Ehrlich G. Gusztáv ur részére alkottattak meg. Az újonnan alakított és annakidején függetlenségi párti férfiakkal betöltött, negyedik bizottságba elnöknek Ehrlich G. Gusztáv a vejét, eg}7 általános ismeretlenségnek örvendő fiatal fiskálist neveztetett ki Lukács Lászlóval, aki bizonyára még soha életében nem hallotta a Junker Pál dr. nevét. Mi sem ismerjük ezt az urat. Szívesen kon- czedálják, hogy szorgalmas, törekvő, komoly, tisztességes fiatal ember, jó férj engedelmes vő: szóval minden, ami egy férfit a magánéletben kitűnő embernek koalifikál. Csak azt az egyet nem ismerjük el, hogy a fiatal fiskális a kerület közéletében oly szerepet játszik, amely képesítené őt arra, hogy alaposan ismerje a kerületi polgárság viszonyait és hogy oly tapasztalatokat szerezhetett volna a polgárok körében, amelyek alapján az adókivetés nehéz feladatát megnyugtatóan végezni tudná. Eljutottunk tehát ismét oda, hogy az adókivetőbizottság fegyver és kortes eszköz a klikkek kezében. Rettegj hát Chicágo ! Ehrlich G. Gusztáv megint nagyobb adót sóz a nyakadba, ha ellene mersz szavazni. Lehetetlen, hogy a pénzügyminiszternek sejtelme legyen arról a pártoskodásról, amellyel ' a kerületi klikkek az adókivető hatalmat gyakorolják, mert különben az uj bizottságokat nem igy állította volna össze. Természetes Első magyar borotva-köszörűidé ! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész. jótállás mellett, haj- is szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztíts Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár és föüzlet: Budapest, VÉL, Szöyetség-utcza ;$7. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58 45.
