Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-04 / 48. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST galmi centralizációjával. Ez a centrális Jelentősége a fővárosnak forgalmi tekintetből nem merül ki abban, bogy a zónák beosztása a fővárosnak mint gócpontnak alapulvételével történt, hanem kiegészülést nyert abban az igen fontos körülményben, hogy a menetrend az egész vonalon Budapestnek mint kezdő — vagy mint végső utazási pontnak figyelembe vételével állapíttatott meg. Hiába érvelnek ezzel szemben mindazok, akik mesterséges ellenszenvet akarnak kelteni az ország fővárosával szemben, hogy ez elv következetes keresztülvitele folytánazulazás gyakran hosszabb, mint volna akkor, ha az utazásnak nem a fővároson át kellene megtörténnie. Hiszen a vasutak államosításának éppen az a célja, hogy a vasút egy üdvös közgazdasági politika szolgálatába állíttassák be. Már pedig tagadhatatlan, hogy a főváros fejlesztése, nagygyátétele nemcsak elsőrendű közgazda- sági” érdek, hanem az egész országnak egyetemes érdeke, mert hiszen mindenütt a főváros az, amely az országnak tekintélyt és presztízst szerez és amelynek értékelése nagy befolyást gyakorol az egész országról táplált vélemény megalkotásában. Valóban rossz szolgálatot tesz tehát a magyarságnak és az országnak, aki a székes- fővárost — mint központot — ki akarja kapcsolni a személv forgalomból. Nagy nemzeti és közgazdasági érdekek vezérelték Baross Gábort a zónatarifa megalkotásában és az epi- gonok nem az 6 emlékének ártanak csak, amikor merész kézzel el akarják törölni ezt a nagy alkotást. Persze arra nem igen számíthatunk, hogy a képviselőház, — amely hosszabb idő óta mindig szembehelyezkedik a fővárossal és szinte nemzeti virtust lát abban, ha Buda pesten egyet üthet — a zónatarifa ezirányú megváltoztatása ellen síkra fog szállani. A mai kormány, mely az egész vasúti politikát tisztára fiskális szempontokból kezeli, aligha fog ettől a szerencsétlen tervétől elállani, hacsak a főváros a legerélyesebben fel nem zúdul e káros és veszedelmes tarifareform ellen. Ha van ügy, amely megérdemli, hogy ennek a fővárosnak az egész polgársága a sarkára álljon és népgyüléseken protestáljon a kormány oktalan szándéka ellen : úgy ez a dolog bizonyára az. Ebben a kérdésben a leghangosabb, a legszenvedélyesebb agitációnak kell megindulnia, és nagy mulasztás terheli a székes- főváros vezető köreit akkor, ha közönyösen veszik ezt a merényletet. Ez már nem a politikai bizalom vagy bizalmatlanság kérdése, itt nem arról van szó, vájjon szimpatikus-e a kereskedelemügyi miniszter egyénisége vagy sem, sem arról, hogy ennek az országnak közterhekkel agyonnyomoritott lakossága az utazás megdrágításával újabb adót vegyen a nyakába: nem, itt már a legjogosabb önvédelmi harcnak kell megindulnia a székes- főváros legvitálisabb érdekeiért, amelyeket a kormány a „vasúti díjszabási politika“ ártatlan elnevezése alatt lábbal akar tiporni. Nem ismerünk fontosabb és sürgősebb kommunális kötelességet, mint ennek a tervnek megdöntését. Meg kell konditani a vészharangot, szerte kell hordani a véres kardot és fel kell rázni ezt a mi a közönyig agyonnyomoritott fővárosi polgárságunkat egy oly hatalmas tiltakozásra, amely a kormány e botor szándékát a csirájában agyonfojtsa. Ebben a dologban tanakodni, késlekedni nem lehet. Mert ha nem sietünk: a kormány, amely a tarifaügyét egyszerű rendelet alakjában szabályozza, holnap már megvalósítja ezt a közveszélyes, sötét tervét. A hétről. A városi építkezések körül folyó gazdálkodásra igen rossz világot vet az a kavarodás, amely mostanában támadt a székes- fővárosi munkásházak tetőzete körül. Az alig egy-két évvel ezelőtt elkészült épületeken ugvanis oly nagymérvű tatarozási és átalakítási munkálatok váltak szükségesekké, amelyek mintegy 350 ezer koronát vennének igénybe. A szociálpolitikai ügyosztály hamarosan cáfolatot tett közzé, amely azonban nem hogy mentené, hanem ellenkezőleg vádolja azokat, akiknek hivatása volt az építkezések dolgát intézni. Azt mondja ugyanis a mosakodó cáfolat, hogy az átalakítás azért vált szükségessé, mert kiderült, hogy a kátrány-háztetőzetet ki kell cserélni eternit és cserép-tetőzettel. Hát kérdjük tisztelettel: miért nem csinálták, meg-e házakat mindjárt eredetileg ilyen tetőzettel? Nem tudta-e a mérnöki hivatal és az illetékes ügyosztály, hogy sem „esztétikai" szempontból, sem a tartóságra való tekintetből nem szabad kátrány-fedélzetet csinálni. Ehhez a bölcsességhez az kellett, hogy előbb a saját kárán okuljon a főváros? Az ilyenféle mentege- tődzéssel ugyan senkit sem lehet fehérre mosni és a főváros gazdálkodása valóban rettenetes színben tűnik fel, amikor az uj épületekbe, amelyek építése nehéz milliókba került, a legrövidebb idő alatt ismét százezreket kell befektetni. Ha ez a beruházások egész vonalán igy fog menni — és ki garantálja, hogy nem igy lesz — akkor a 400 millióból sokkal több lesz, mire az összes beruházások elkészülnek. Ezzel a patriarkális szisztémával gyökeresen szakítani kell. Hol egy számítási hiba, hol egv-egy elnézés vagy tévedés százezrekkel megduzzasztja az előirányzatot, amit rendes gazdálkodás mellett eltűrni nem lehet. A mulasztásoknak és tévedéseknek kell, hogy felelős gazdája legyen. Az eféle joviális utólagos beismerés nem mentheti az elkövetett hibát. Több lelkiismeretességet és nagyobb felelősségérzetet követelünk azoktól, akikre számtalan milliókat bízunk. Politikát, még pedig felekezeti politikát akarnak a főváros közgyűlési termébe plántálni a főváros bizonyos köreinek outsiderjei. A Katholikus Népszövetség égisze alatt úgynevezett értekezlet volt, amelyen Báráriszky Gvula képviselte egymagában a városatyai minémüséget, egyébként csakis néppárti politikusok és nem választó polgártársak voltak jelen. Az elhangzott beszédekből kitünőleg a jelenlévők katholikus felekezeti községi politikát akarnak inaugurálni. E törekvésükben senki sem fogja őket zavarni. Tiszteljük mindenkinek a meggyőződését, de az talán mégsem lehet egy községi programm alapja, hogy katholikus színezetű legyen. Ebben a fővárosban nem lehet ugyan a zsidók elnyomásáról beszélni, de talán arról sem lehet szólni, hogy a katholikus polgárság üldözésnek van kitéve. Minek hát a felekezeti alapon való szervezkedés ? Nyilvánvaló, hogy e lobogó alatt olyanok akarnak a községi életben szerephez jutni, akik eddigelé sehol sem tudtak érvényesülni. Tiszteljük az urak ambícióját, de méltóztassék a felekezeti tömörülést egyebütt megkísérlem ! A Párisi Nagy Áruház I. emeleti Lotz termében megnyílt a karácsonyi játékvásár. A villamos vasutak forgalma a folyó esztendőben rendkívül nagy mértékben megnövekedett, amint ez a lefolyt 11 hónapról megjelent kimutatásból kitűnik. A Közúti vasuttársaság jövedelme 1,184 000 koronával; a városi villamos vasúté pedig 1,154.000 koronával volt nagyobb mint a múlt év megfelelő időszakában. Az emelkedés tehát mindkét vállalatnál jóval meghaladta az eddigi esztendők megszokott mértékét, mert amióta a két vállalat fennáll, sem az abszolút, sem a percentuális emelkedés akkora még nem volt. Különösen szembeszökő a bevételek emelkedése a Városi villamos vasútnál, amelynél a szaporulat — dacára annak, hogy a vállalat összbevétele csak körülbelül félannyi mint a Közúti vasúté — abszolút mértékben is csaknem ugyanannyi, mint a Közúti vasút bevételének emelkedése. Ez az eredmény csakis úgy állhatott elő, hogy a Városi villamos vasút forgalma aránytalanul megnövekedett az olcsó munkásjegyek meghonosítása folytán. A két társaságnak együtt két és fél millióval nagyobb jövedelme következtében a székes fővárosnak haszonrészesedése is lényegesen meg fog növekedni, amint- hogy a jövő évi költségvetésbe ezen a címen néhány 100.000 koronával nagyobb bevétel van beállítva. A Közúti vasút folyamatban levő reorganizációjának befejezése után — amely a vállalat teljesítő- és üzemképességét igen nagy mértékben fokozni fogja — ennél a társaságnál előreláthatólag oly óriási szaporodása fog jelentkezni az üzembevételeknek, amely a jövő évben el fogja érni a másfél millió koronát. A Közúti vasútnál beállott uj rezsim üdvös működése máris kezd jelentkezni abban, hogy a személyzet anyagi ellátására nézve az eddiginél bőkezűbb felfogás érvényesül, ami ennek az elcsigázott és agyondolgoztatott személyzetnek a munka- képességét kétségtelenül lényegesen fokozni fogja. A Közútinál fönnálló bajoknak nem utolsó oka az alkalmazottak elégedetlenséKereskedők és Iparosok Bankja R. T. Budapest, VII., Károly-körut 7. Pénzszűke dacára olcsó kamat és kuláns feltételek melleit hitelt nyujt : ) kor.-tói 25.000 kor.-ig. 1 kor,-tói 30.000 kor.-ig. ad házakra és telkekre Buda- s környékén is. экга, olyanokra is, amelyek a tőzs- tz igazgatóság megbízásából Hohn Gabor elnök. Személyhitelt 50 Tárczahitelt IOOC Jelzálogkölcsönt pesten 6 Elől egret ad értékpapír dén nem jegyeztetnek, t SOLTÉSZ IGNACZ senrógvártása Hu<Ia|>est, V., Váczl-liörnt 36. szám.----- M. kir. Postatakarék cheque-számla 18479. szám. — Fo lyószámla a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnál. Az összes állati szőrök, melyek műhelyemben feldolgozásra kerülnek, mosva, főzve é? fertőtlenítve lesznek. r=l Valódi franczia fogkefék, legjobb minőségű fésűk, szivacs és szarvasbör, raktáron az összes háztartási tisztítószerek.- — Olcsó szabott árak. — Csak Jó minőségű áruk r=n Vidékre képes kefeárjegyzék ingyen. Alapittatott: 1899. Telefon 171—46 ■ ............... . ' PffV IHcÓrlot által biztosan meg fog győződni, j tljjf IUjKI Iwl hogy legjobb a szabályozható | nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén ■ Budapest, Muzeum-körut 15. I SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben SALAMON JAKAB esi SA BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉft 5. SZÁM. = Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. KOVALD fest,tisztit; Gytijtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37, Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Teleíon 5S—45,
