Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-04 / 48. szám

FÜGGETLEN BUDAPEST galmi centralizációjával. Ez a centrális Jelen­tősége a fővárosnak forgalmi tekintetből nem merül ki abban, bogy a zónák beosztása a fővárosnak mint gócpontnak alapulvételével történt, hanem kiegészülést nyert abban az igen fontos körülményben, hogy a menet­rend az egész vonalon Budapestnek mint kezdő — vagy mint végső utazási pont­nak figyelembe vételével állapíttatott meg. Hiába érvelnek ezzel szemben mindazok, akik mesterséges ellenszenvet akarnak kelteni az ország fővárosával szemben, hogy ez elv követ­kezetes keresztülvitele folytánazulazás gyakran hosszabb, mint volna akkor, ha az utazásnak nem a fővároson át kellene megtörténnie. Hiszen a vasutak államosításának éppen az a célja, hogy a vasút egy üdvös közgazdasági politika szolgálatába állíttassák be. Már pedig tagadhatatlan, hogy a főváros fejlesztése, nagygyátétele nemcsak elsőrendű közgazda- sági” érdek, hanem az egész országnak egye­temes érdeke, mert hiszen mindenütt a fő­város az, amely az országnak tekintélyt és presztízst szerez és amelynek értékelése nagy befolyást gyakorol az egész országról táplált vélemény megalkotásában. Valóban rossz szolgálatot tesz tehát a magyarságnak és az országnak, aki a székes- fővárost — mint központot — ki akarja kap­csolni a személv forgalomból. Nagy nemzeti és közgazdasági érdekek vezérelték Baross Gábort a zónatarifa megalkotásában és az epi- gonok nem az 6 emlékének ártanak csak, amikor merész kézzel el akarják törölni ezt a nagy alkotást. Persze arra nem igen számít­hatunk, hogy a képviselőház, — amely hosszabb idő óta mindig szembehelyezkedik a fővárossal és szinte nemzeti virtust lát abban, ha Buda pesten egyet üthet — a zónatarifa ezirányú megváltoztatása ellen síkra fog szállani. A mai kormány, mely az egész vasúti politikát tisz­tára fiskális szempontokból kezeli, aligha fog ettől a szerencsétlen tervétől elállani, hacsak a főváros a legerélyesebben fel nem zúdul e káros és veszedelmes tarifareform ellen. Ha van ügy, amely megérdemli, hogy ennek a fővárosnak az egész polgársága a sarkára álljon és népgyüléseken protestáljon a kor­mány oktalan szándéka ellen : úgy ez a dolog bizonyára az. Ebben a kérdésben a leghangosabb, a legszenvedélyesebb agitációnak kell megin­dulnia, és nagy mulasztás terheli a székes- főváros vezető köreit akkor, ha közönyösen veszik ezt a merényletet. Ez már nem a politikai bizalom vagy bizalmatlanság kér­dése, itt nem arról van szó, vájjon szimpa­tikus-e a kereskedelemügyi miniszter egyéni­sége vagy sem, sem arról, hogy ennek az országnak közterhekkel agyonnyomoritott la­kossága az utazás megdrágításával újabb adót vegyen a nyakába: nem, itt már a legjogosabb önvédelmi harcnak kell megindulnia a székes- főváros legvitálisabb érdekeiért, amelyeket a kormány a „vasúti díjszabási politika“ ártat­lan elnevezése alatt lábbal akar tiporni. Nem ismerünk fontosabb és sürgősebb kommunális kötelességet, mint ennek a tervnek megdön­tését. Meg kell konditani a vészharangot, szerte kell hordani a véres kardot és fel kell rázni ezt a mi a közönyig agyonnyomo­ritott fővárosi polgárságunkat egy oly hatalmas tiltakozásra, amely a kormány e botor szán­dékát a csirájában agyonfojtsa. Ebben a dologban tanakodni, késlekedni nem lehet. Mert ha nem sietünk: a kormány, amely a tarifaügyét egyszerű rendelet alak­jában szabályozza, holnap már megvalósítja ezt a közveszélyes, sötét tervét. A hétről. A városi építkezések körül folyó gaz­dálkodásra igen rossz világot vet az a kava­rodás, amely mostanában támadt a székes- fővárosi munkásházak tetőzete körül. Az alig egy-két évvel ezelőtt elkészült épületeken ugvanis oly nagymérvű tatarozási és átala­kítási munkálatok váltak szükségesekké, amelyek mintegy 350 ezer koronát vennének igénybe. A szociálpolitikai ügyosztály hama­rosan cáfolatot tett közzé, amely azonban nem hogy mentené, hanem ellenkezőleg vádolja azokat, akiknek hivatása volt az épít­kezések dolgát intézni. Azt mondja ugyanis a mosakodó cáfolat, hogy az átalakítás azért vált szükségessé, mert kiderült, hogy a kát­rány-háztetőzetet ki kell cserélni eternit és cserép-tetőzettel. Hát kérdjük tisztelettel: miért nem csinálták, meg-e házakat mindjárt eredetileg ilyen tetőzettel? Nem tudta-e a mérnöki hivatal és az illetékes ügyosztály, hogy sem „esztétikai" szempontból, sem a tartóságra való tekintetből nem szabad kát­rány-fedélzetet csinálni. Ehhez a bölcses­séghez az kellett, hogy előbb a saját kárán okuljon a főváros? Az ilyenféle mentege- tődzéssel ugyan senkit sem lehet fehérre mosni és a főváros gazdálkodása valóban rettenetes színben tűnik fel, amikor az uj épületekbe, amelyek építése nehéz milliókba került, a legrövidebb idő alatt ismét száz­ezreket kell befektetni. Ha ez a beruházások egész vonalán igy fog menni — és ki garan­tálja, hogy nem igy lesz — akkor a 400 millióból sokkal több lesz, mire az összes beruházások elkészülnek. Ezzel a patriar­kális szisztémával gyökeresen szakítani kell. Hol egy számítási hiba, hol egv-egy elnézés vagy tévedés százezrekkel megduzzasztja az előirányzatot, amit rendes gazdálkodás mellett eltűrni nem lehet. A mulasztásoknak és tévedéseknek kell, hogy felelős gazdája legyen. Az eféle joviális utólagos beismerés nem mentheti az elkövetett hibát. Több lelkiisme­retességet és nagyobb felelősségérzetet köve­telünk azoktól, akikre számtalan milliókat bízunk. Politikát, még pedig felekezeti politikát akarnak a főváros közgyűlési termébe plán­tálni a főváros bizonyos köreinek outsiderjei. A Katholikus Népszövetség égisze alatt úgy­nevezett értekezlet volt, amelyen Báráriszky Gvula képviselte egymagában a városatyai minémüséget, egyébként csakis néppárti poli­tikusok és nem választó polgártársak voltak jelen. Az elhangzott beszédekből kitünőleg a jelenlévők katholikus felekezeti községi poli­tikát akarnak inaugurálni. E törekvésükben senki sem fogja őket zavarni. Tiszteljük min­denkinek a meggyőződését, de az talán még­sem lehet egy községi programm alapja, hogy katholikus színezetű legyen. Ebben a főváros­ban nem lehet ugyan a zsidók elnyomásáról beszélni, de talán arról sem lehet szólni, hogy a katholikus polgárság üldözésnek van kitéve. Minek hát a felekezeti alapon való szervezkedés ? Nyilvánvaló, hogy e lobogó alatt olyanok akarnak a községi életben sze­rephez jutni, akik eddigelé sehol sem tudtak érvényesülni. Tiszteljük az urak ambícióját, de méltóztassék a felekezeti tömörülést egye­bütt megkísérlem ! A Párisi Nagy Áruház I. emeleti Lotz ter­mében megnyílt a karácsonyi játékvásár. A villamos vasutak forgalma a folyó esztendőben rendkívül nagy mértékben meg­növekedett, amint ez a lefolyt 11 hónapról megjelent kimutatásból kitűnik. A Közúti vasuttársaság jövedelme 1,184 000 koronával; a városi villamos vasúté pedig 1,154.000 ko­ronával volt nagyobb mint a múlt év meg­felelő időszakában. Az emelkedés tehát mind­két vállalatnál jóval meghaladta az eddigi esztendők megszokott mértékét, mert amióta a két vállalat fennáll, sem az abszolút, sem a percentuális emelkedés akkora még nem volt. Különösen szembeszökő a bevételek emelkedése a Városi villamos vasútnál, amelynél a szaporulat — dacára annak, hogy a vállalat összbevétele csak körülbelül fél­annyi mint a Közúti vasúté — abszolút mér­tékben is csaknem ugyanannyi, mint a Köz­úti vasút bevételének emelkedése. Ez az eredmény csakis úgy állhatott elő, hogy a Városi villamos vasút forgalma aránytalanul megnövekedett az olcsó munkásjegyek meg­honosítása folytán. A két társaságnak együtt két és fél millióval nagyobb jövedelme követ­keztében a székes fővárosnak haszonrészese­dése is lényegesen meg fog növekedni, amint- hogy a jövő évi költségvetésbe ezen a címen néhány 100.000 koronával nagyobb bevétel van beállítva. A Közúti vasút folyamatban levő reorganizációjának befejezése után — amely a vállalat teljesítő- és üzemképességét igen nagy mértékben fokozni fogja — ennél a társaságnál előreláthatólag oly óriási sza­porodása fog jelentkezni az üzembevételek­nek, amely a jövő évben el fogja érni a másfél millió koronát. A Közúti vasútnál be­állott uj rezsim üdvös működése máris kezd jelentkezni abban, hogy a személyzet anyagi ellátására nézve az eddiginél bőkezűbb fel­fogás érvényesül, ami ennek az elcsigázott és agyondolgoztatott személyzetnek a munka- képességét kétségtelenül lényegesen fokozni fogja. A Közútinál fönnálló bajoknak nem utolsó oka az alkalmazottak elégedetlensé­Kereskedők és Iparosok Bankja R. T. Budapest, VII., Károly-körut 7. Pénzszűke dacára olcsó kamat és kuláns felté­telek melleit hitelt nyujt : ) kor.-tói 25.000 kor.-ig. 1 kor,-tói 30.000 kor.-ig. ad házakra és telkekre Buda- s környékén is. экга, olyanokra is, amelyek a tőzs- tz igazgatóság megbízásából Hohn Gabor elnök. Személyhitelt 50 Tárczahitelt IOOC Jelzálogkölcsönt pesten 6 Elől egret ad értékpapír dén nem jegyeztetnek, t SOLTÉSZ IGNACZ senrógvártása Hu<Ia|>est, V., Váczl-liörnt 36. szám.----- M. kir. Postatakarék cheque-számla 18479. szám. — Fo lyószámla a Magyar Kereskedelmi részvénytársaságnál. Az összes állati szőrök, melyek műhelyemben feldolgozásra kerülnek, mosva, főzve é? fertőtlenítve lesznek. r=l Valódi franczia fog­kefék, legjobb minőségű fésűk, szivacs és szarvasbör, raktáron az összes háztartási tisztítószerek.- — Olcsó szabott árak. — Csak Jó minőségű áruk r=n Vidékre képes kefeárjegyzék ingyen. Alapittatott: 1899. Telefon 171—46 ■ ............... . ' PffV IHcÓrlot által biztosan meg fog győződni, j tljjf IUjKI Iwl hogy legjobb a szabályozható | nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén ■ Budapest, Muzeum-körut 15. I SZÉN, KOKSZ nagyban és kicsinyben SALAMON JAKAB esi SA BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉft 5. SZÁM. = Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. KOVALD fest,tisztit; Gytijtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37, Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Teleíon 5S—45,

Next

/
Oldalképek
Tartalom