Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-13 / 45. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST juttatni. A gvémánt-butonos, kócsagtollas ka lapu hölgy bizonyára érdemes szegénynek a szájából vitte el a falatot, amikor elég’gé sze­mérmetlen volt az elöljáróságtól hónapokon át pénzbeli segélyt elfogadni. Ez most remélhetőleg másként lesz. Rendnek, pontosságnak és lelkiismeretesség­nek kell bevonulnia az elöljáróságokra es a fővárosnak e célra megszavazott pénzeket a jövőben tényleg az arra reászorulók között fogják kiosztani. És ebben egy csekélyke érdemet magunknak vindikálunk. Ezéit az eredményért szívesen elviseltük a közvádló királyi ügvész urnák azt a szemrehányását, hogy pellengérre állítottunk egy 34 év óta közmegelégedésre működő tisztviselőt. Ami­kor az intézmények tisztaságáról, a közérdek kiszolgálásáról van szó: a személy egészen mellékes és nem érdekel, hogy haszon vagy kár háramlik e reá a nyilvános kritika foly­tán. A szegénysegélyezés gyökeres megjaví­tása megérte azt, hogy egy fővárosi elöljáró néhány kellemetlen órát szenvedjen el. Itt nem személyről, hanem egy jelentőségteljes közüg}rről volt szó és a felmentő Ítélettel kezünkben sem diadalmi, sem halotti tort nem ülünk. Egyszerűen konstatáljuk, hogy a mi igazságunk kiderült és hogy ez igazság ereje folytán egy régi anomália meg fog szűnni. Szebb sikert a nyilvánosság munkása nem is kívánhat magának, minthogy kriti­kája nyomában a közállapotok megjavítása fakadjon. Az uj Közúti. A Budapesti Közúti Vasut-társaságnál drámai gyorsasággal ment végbe az a személy­változás, amely egyúttal mélyreható rendszer- változásnak a kifejezője. A Jelűnek család tagjai visszaléptek az aktív működés teréről, és csak Jelűnek Henrik, a „Közútiénak négy évtizeden át korlátlan, teljhatalmú ura tartja meg az elnöki tisztet — hatáskör nélkül. Az ügyek vezetését teljesen az a nagyrész­vényes-csoport ragadta magához, amelyik három évvel ezelőtt utat tört magának a Közúti igazgatóságába. Ehhez a csoporthoz csatlakozott a „Kereskedelmi Bank“ is, úgy, hogy most már a nagyrészvényesek óriási kontingense: a mágnáscsoport, a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank állott a Jellinek családdal szemben. Jellinek Henrik, aki addig korlát­lanul intézte az ügyeket, a változott erőviszo­nyokból levonta a konzekvenciákat és helyét átengedte a győztes nagyrészvényeseknek. Ezek egy végrehajtóbizottságot küldöttek ki, amely a vezérigazgatói teendők ellátásával Sándor Pál országgyűlési képviselőt bízta meg, aki máris bevonult a Közúti hivatalába és ott a jövő közgyűlésig ideiglenesen vezeti az ügyeket, dija 'ás nélkül : nobile officiumként. A „Közútinál beállott e változásnak kommunális szempontból is óriási jelentősége van. Egybehangzóan azt vallják Jellinek bukása főokául, hogy ellene szegült azoknak a ter­veknek, amelyek a Közútit a fővárossal szoros kapcsolatba akarták hozni. Már akkor, amikor a székesfőváros megvásárolta a Városi villa­mosvasút részvényeinek többségét, nyilván­való volt, hogy ez a tranzakció csak kiinduló pontja egy nagy, hatalmas projektumnak, amely az egész közlekedést a főváros kezében összpontosítani kívánta. Jellinek volt fegfőbb kerékkötője e nagyszabású terv keresztül­vitelének, és most, hogy félreállott, a főváros e korszakos közlekedési programmja előre­láthatólag gyors menetben fog megvalósulni. Természetes, hogy az uj rezsim legelső feladatának tekinti a számos mizériák mentül sürgősebb orvoslását és ezért a munkálatok gőzerővel fognak folyni, ugv hogy nehány hónap múlva a Közúti vasút üzemberendezése megfelel majd a roppant nagy forgalom igényeinek. Már ez is óriási munkát ró az uj vezetőségre, amelynek határozott szándéka mindazokat az üdvösnek bizonyult szociális reformokat, amelyek nemrég a Városi villa­mosvasútnál léptettek életbe, a Közútinál is bevezetni. Ezenkívül gyors elhatározással uj vonalak építése fog megindulni olyan kül­területekre, amely a nagy városfejlesztési és városrendezési programúiba beleesnek, kimondott célja lévén az uj vezetőségnek, hogy a Közúti vasút hálózatát a várospolitika szolgálatába állítsa, sőt, hogy az egész városrendezést a maga közlekedési politiká­jával erősen befolyásolja és irányítsa. És hogy a Közúti vasúttársaság meg­felelhessen mindazoknak az igényeknek és kivánalmaknak, amelyek egy jó közlekedési politikához fűződnek, a vállalatot meg kell szabadítani attól a sok ballaszttól, amely valódi hivatásának teljesítésében feszélyezi. A Közúti vasút mindeddig nemcsak közleke­dési vállalat volt, hanem telekspekulácziós házépítő és értékpapirbank, sőt az eddigi vezetőség gondját ez utóbbi „üzletágak“ jobban lefoglalták, mint a közlekedés javításának nagy kérdései, aminek tulajdonítandó első­sorban a Közúti teljesítőképességének nagy­mérvű csökkenése. Az idők folyamán a vál­lalat vezetősége óriási tőkéket halmozott fel, úgy hogy ma mintegy 50 millió értékű idegen értékpapír és 12 millióval beállított, de való­jában kétszer annyit érő ingatlan szerepel a társaság mérlegében. Természetes, hogy az összesen mintegy 150 millió értékű vagyon, —- amelyből az üzemi berendezések legfel­jebb 60—70 millióra rúgnak — minden várositási törekvésnek útjában áll, mert hiszen a székesfőváros esetleg átveheti a vasutat, de semmi szüksége sincs az érték­papírokra és az ingatlanokra. Ez érlelte meg azt a gondolatot, hogy a Közúti vasúttársaság vagyonából a vasutat kihasítva, a székes- főváros csakis ezt szerzi meg — akár meg­váltás, akár részvényvásárlás utján — az ingatlan- és értékpapírvagyon pedig külön részvénytársaság tárgyává tétetnék és meg­maradnak a részvényesek vagyonául. Ennek a szétválasztási tranzakcziónak a részletei még nincsenek megállapítva, de magától értetődő, hogy a fővárossal való alku sokkal simábban fog menni, ha nem lesz egyébről szó, mint csupán a vasút átadásáról A nagy, hatalmas, piaczunkon domináló szerepet játszó Közúti vasút részvénytársaság napjai meg vannak számlálva. A kolosszust mai alakjában nem tartják fenn. Tüneményes megnöveke lésében, és mai nagyságában híven visszatükrözi ennek a városnak gyors fejlő­dését és a távozó vezér büszke öntudattal nézhet alkotására, amelyet apja hagyott reá. Jellinek Henrik átveti egy pár rozoga lóva­súti kocsit és nehány istállóra való lovat és ime: utódainak átad egy óriási hálózattal biró százmilliós vállalatot. És ha ma már azok az elvek, amelyek szerint Jellinek vezette a vállalatot, nem felelnek meg a kor köve­telményeinek, ismerjük el, hogy a Közúti mai nagysága e kivételes férfiú óriási munkájának, igen nagy tudásának és ritka tehetségének köszönhető. Hosszú időkre az ő nevével forrott össze a főváros közlekedése. Ezt elismerni — abban a pillanatban, amikor a jogart leteszi a kezéből — az igazságnak tartozik a közvélemény. A hétről. A gázmüvek jövedelmezősége. Az a költségvetés, amelyet Heltai Ferencz vezér- igazgató most terjesztett elő a községi gáz­müvek jövő esztendei üzletévéről, a gázüzlet jövedelmezőségéről tesz tanúságot a főváros kezelésében is. A székesfőváros készpénzben és szolgáltatásokban 4 millió koronánál na­gyobb értéket keres a gázmüveken, és a pénzbeli tiszta nyereség is oly tekintélyes, hogy a főváros bevételei között számot tesz. A gázfogyasztás várható fejlődése mellett már most a házi kezelés első esztendejének tapasztalatai után egészen bizonyosra vehető, hogy a községi gázmüvek a főváros háztar­tásának egyik legbiztosabb alapja lesz. A községi üzem hívei a gázgyárak e nagy sike­rében elveik diadalát láthatják. Ez a siker bizonyára állandó társául szegődik a gáz­művek kiváló vezetőinek Heltai vezér- igazgatónak és munkatársának: Dr. Ripka Ferencznek. A főváros és a rendőrség. Néhány hónap előtt a főváros panasszal fordult a rendőrség ellen a belügyminiszterhez, mely­ben az nehézménveztetett, hogy a főkapitány­ság a nyomozások és az előzetes letartózta­tások dolgában nagy túlbuzgósággal jár el. A belügyminiszternek e felterjesztésre adott válaszát most tárgyalta a közigazgatási bizott­ság, amely időközben revideálta véleményét a rendőrségről és most már mindent rendben lévőnek talált, azzal az indokolással, hogy a panasz emelése óta a rendőrség megjavult és most jól viseli magát. Nem tudjuk, hogy mely személyes okok játszanak közre a bi­zottság véleményének megváltoztatásában, de biztosra vehető, hogy nagyon sok ügyvéd van a fővárosban, a ki a rendőrség felpana­szolt praxisával ma sincs megelégedve. A valóság az, hogy a mi rendőrségünk néhány törekvő tagja túlságosan szereli a reklámot és a nvivánosság előtt való szereplési visz- ketegségében néha-néha vét a köteles és tör­vényben előirt diszkréció ellen. Ez a baj ma is megvan éppen úgy, mint hat és tizenkét Я SZÉN, KOKSZ m SALAMON JAKAB ésT SA BUDAPEST, V„ ERZSÉBET-TÉR 5. SZÁM, Telefon számok: 73-96,73-97,73-98,73-99. Я KQVALD fest,tisztit: Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37, Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom