Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-06 / 44. szám
VI. évfolyam 1911. november (>. 44. szám. FUBBEILEN BUDAPEST Budapest székesfőváros egyetemes erdekeit felölelő varos-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Et'ész évre ... ... !0 korona, él évre ... .......................................... 5 » Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest. VII., Wesselényi-utcza 41. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 88—98 Ä községi takarékpénztár. A kormány a székesfőváros legfontosabb ügyeit nagy késlekedéssel intézi el és a jóváhagyás végett felterjesztett közgyűlési határozatok közül igen sok ügy hónapok óta hever a belügyminisztériumban. Valamennyi elintézésre váró probléma között azonban a községi takarékpénztár ügye részesül a legmostohább elbánásban. Ennek a fontos városi intézménynek az alapszabályai már két és fél esztendővel ezelőtt, még a koalíciós kormány idején terjesztettek fel jóváhagyás végett és azóta sem jobbra, sem balra semmiféle intézkedés ez ügyben nem történt. Tudjuk, hogy a takarék- pénztár létesítése ellen a pénzügyminisztériumnak vannak aggályai, amely — úgy látszik — a hatalmas pénzintézetek óhajára tartja vissza a belügyminisztériumot az alapszabályok jóváhagyásától. A pénzintézetek szempontjából érthető az az idegenkedés, amellyel a községi takarékpénztár tervét fogadták. Elvégre tény, hogy egy városi takarék- pénztár, amely egyrészt a tőke elhelyezésére akar kedvező alkalmat nyújtani,' másrészt a kisembereket akarja előnyös hitelhez juttatni : feltétlenül nagy kon- kurrenciát jelent a fennálló pénzintézeteknek és ha ezek az uj versenytárs születését meg akarják akadályozni, úgy ezzel az önvédelem terén mozognak. Más kérdés azonban az, vájjon szabad-e a kormánynak üzleti magánérdekek oltalma céljából akadályokat gördíteni egy olyan közcélú intézmény létestilése elé, amely egyrészről közhasznú és szociális működésre van hivatva, másrészről pedig a főváros háztartására nézve uj bevételi forrást jelent. A községi takarékpénztár ügyében már több ízben történt sürgetés, úgy a közgyűlésen, valamint a sajtóban. Most legutóbb a pénzügyi bizottságban tette szóvá a belügyminisztérium érthetetlen késlekedését Biró Elenrik bizottsági tag, felszólítván a polgármestert, hogy a kormánynál járjon közbe a jóváhagyás érdekében. V alamelyes lanyha biztatás az • elnöklő alpolgármester részéről ezúttal sem hiányzott, aminthogy eddig is minden alkalommal a főváros vezetői meo-О Ígérték a takarékpénztár megsürgetését. Ügy látszik azonban, hogy a főváros részéről sem veszik komolyan az ügyet és ha a jelek nem csalnak, a főváros legfőbb faktorai maguk sem rajonganak már a községi takarékpénztárért. Erre vall többek között az, hogy a polgár- mester már több ízben ejtett el egyes megjegyzéseket egy „fővárosi bank“ szükségességéről, amely a nagy beruházások üzleti részét, főként a telekpolitika és a házépítés irányítását és lebonyolítását volna hivatva elvégezni. Ennek a banknak a kedvéért állítólag a polgármester is hajlandó volna elállani a községi takarékpénztár létesítésétől és azok. akik joggal avagy anélkül adják a beavatottat, úgy tudják, hogy a polgármesternek már egészen konkrét tervei vannak, a főváros e jövendő bankja tekintetében is, amelynek alapelve az volna, hogy nem a főváros létesítené hatósági jelleggel, hanem üzleti jellegű vállalkozás volna. Egy ilyen bank azonban távol áll azoktól a céloktól, amelyeket a községi takarékpénztárak mindenütt követnek. A külföldön valamennyi községi takarék- pénztár főcélját az alapszabályok abban határozzák meg, bogy a polgárság takarékossági szellemét — a betétek kedvező gyümölcsöztetésével ■— fejlesszék. A külföldi kommunális takarékpénztárak ehhez képest tényleg tisztán takarék- pénztárak, amelyek semmiféle kockázatos üzletet nem kötnek és kizárólag jelzálogkölcsönökbe és értékpapírokba fektetik a polgároknak takarékbetéteit. Már a budapesti községi takarékpénztár is alap- szabályszerüleg inkább spekulativ bank jellegével bírna, mint tiszta takarékpénztári jelleggel, mert üzletkörében benne- foglaltatnék csaknem valamennyi banküzlet : váltóleszámítolás, tőzsdeügylet, parcellázás és más egyéb kockázatos spekulativ művelet. De ama kifejlett üzleti szellemnek, amely újabban bevonult a városházára — úgy látszik — még ez a tág íizletkörü és bankszerü községi takarékpénztár sem eléggé vállalkozó és sokoldalú. Egyenesen finanszírozó és spekulativ bankra gondolnak a főváros finánciáinak intézői, és ezt — minden jel szerint — valamely részvénybankkal való érdekközösség létesítésével vélik megoldandónak. Pénzügyi körökben máris emlegetik azt az intézetet, amely a főváros üzlettársának van kiszemelve és amelynek összeköttetése a székesfővárossal már aközel jövőben, bizonyos személyi vonatkozások révén is meg fogpecsételtetni. Távol áll tőlünk, hogy az erre vonatkozó híreszteléseket készpénznek vegyük, mert nem hivatásunk jósolgatni és a titkos szándékot eltalálni. De már most is óva intjük a fővárost attól, hogy a községi takarékpénztár szilárd alapjáról letérve, spekuláns bank nagyon is bizonytalan esélyeihez kapcsolja a községi háztartás jövendő menetét. Már volt alkalmunk ezt a kérdést egészen precíze akként formulázni, hogy a községi takarékpénztárat üdvösnek tartjuk, de a községi bankból nem kérünk. Ezt a felfogásunkat most is hangoztatjuk, amidőn a jelek szerint a vezető tényezők hajlandók a községi takarékpénztár intézményét feláldozni. A közgyűlésnek nem szabad hozzájárulnia ahhoz, hogy megnyilatkozott álláspontja csorbát szenvedjen magán- vállalatok javára és még kevésbbé szabad segitő kezet nyújtania ahhoz, hogy a főváros érdektársává szegődjék azoknak, akik a községi takarékpénztár létesítését a leghevesebben ellenzik. A tanács kötött marsrutával áll szemben. A törvényhatóság megnyilatkozott akaratának végrehajtása érdekében haladéktalanul és komolyan sürgetnie kell a községi takarékpénztárak alapszabályainak kormányhatósági jóváhagyását. E fon- tos szociális intézmény helyébe semmiféle szurrogátumot el nem fogadhatunk, legkevésbbé pedig olyant, mely a fővárost spekuláns bankárrá devalválná. Ez a kérdés is veszedelmesen megközelíti azt a kényes határvonalat, amelyen túl a község magánvállalkozási tevékenysége károssá és veszedelmessé válik. Ezt ne feledjék az illetékes tényezők. 7\ PflV IHcOflpt biztosan meg' fog győződni, »3; *»lIwl hogy legjobb a szabályozható nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. |pkl> С* 17' ¥~ a természetes szénsavdus ásványvizek királya! ж Elsőrendű gyógy- és üditőviz! -■■■Megrendelhető : A magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli r.-t.-nál. Telefon 162—84. Budapest, V., Szabadság-tér 10.
