Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-02 / 1. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 sem. A polgármester hajlandó is lenne a tilalmat feloldani, azonban a tiszti főorvos a tilalom fenntartása mellet foglal állást. E tárgyban Magyarevits Mladen tiszti főorvos értekezletre hívta össze a tiszti orvosokat, amely értekezlet a jégvágást ezentúl is a közegészségügyre nézve veszedelmesnek találta annálfogva, mert nincs garanczia arra nézve, hogy a Duna jege a hűtés folyamán nem fogja ~ megfertőzni az élelmiczikkeket. A Duna vízállása a kolera idején igen magas volt, úgy, hogy a viz a partokon sok helyütt kiöntött és ezeken a helyeken nincs kizárva a víznek fertőzöttsége. Mindezeknél fogva a tiszti főorvos a jégvágási tilalom fenntartását követeli és ebben az irányban fog a polgár- mesternek előterjesztést tenni. Olcsó munkásjegyek a villamos vasutakon. ügy értesülünk, hogy a „Közúti vasúttársaság« több részvényese, kiknek élén Dr. Schwartz Vilmos áll, indítványt terjesztett be a vasúttársaság igazgatóságához, amely a külföldi szokásos olcsó munkásjegyek rendszeresítését czélozza. Az indítvány azt javasolja, hogy reggeli 7 óráig az összes vonalokon bármely viszonylatban féláru jegy gyei lehessen utazni, továbbá, hogy a nap bármely órájában a ható-ági igazolványnyal ellátott összes gyári- és egyéb ipari munkások ugyancsak féláru jegyeket kapjanak. Az indítvány felelt a , részvényesek közgyűlése fog határozni. És minthogy e jegyek bevezetése a bevételeket előreláthatólag lényegesen csökkentené, kevés remény van az indítvány elfogadására. Bécsben is csak akkoi került a sor erre a specziális intézkedésre, amikor a város községi üzembe vette át a közúti közlekedést. Sajnos a fennálló szerződések szerint a székesfőváros nem kényszerítheti a közlekedési vállalalokat ily viteldij-kedvezmények engedélyezésére. Dr. Schwartz Vilmos * és társainak indítványa mindenesetre érdekes vitát fog provokálni és csak dicsérni lehet, hogy ihren közérdekű és a részvényesek zsebérdekével ellentétben álló indítvány kerül ki a vállalat nyereségében érdekelt részvényesek köréből. Sajnos, hogy ezeknek a részvényeseknek a száma csak törpe minoritás. Az automobil-bérkocsik, melyek minden nagyvárosban polgárjogot nyertek, nálunk még mindig nincsenek meg, daczára annak, hogy vállalkozó akadt volna bőven, köztük nehány igen nagy külföldi vállalat. Budapestnek ezt a modern közlekedési eszközt nélkülöznie kell azért, mert a kormány akként értelmezi valahogyan a szerzett jogot, hogy a bérautomobil engedélyét a bérkocsitulajdonosoknak kell kiszolgáltatni. Ezek azonban egyáltalán nem sietnek a bérautomobilok beállításával, mert hiszen ez rájuk nézve újabb igen nagy befektetést igényelne, amelyre pedig vagy nem képesek, vagy nem hajlandók. Most a bérkocsisok ipartársulata azzal az ajánlattal fordul a fővároshoz, hogy ők részvénytársasági alapon megcsinálják az automobil-bérkocsi közlekedést. Nekünk és a közönségnek egészen mindegy, hogy ki kapja meg ezt a vállalatot. A íődolog az, hogy az automobil bérkocsik a modern igényeknek megfelelően mentül előbb forgalomba kerüljenek. Akár a bérkocsisok érdekeltsége, akár más vállalat csinálja meg az automobil-közlekedést, garancziát kell nyerni arra, hogy megfelelő számban, jó karban fognak az uj jármüvek a nagyközönség rendelkezésére állani és hogy a vitelbérek megfognak felelni a külföldi nagy városok hasonló dijainak. Orvosi problémák. Közli: Dr. Möller Ferenc:. Ha szorosan vett gyógyítási tudomány fejlődését bíráljuk, a csalódás egy nemével, sőt bizonyos keserű humorral konstatáhatjuk, hogy az két ezredév alatt bizony roppant keveset haladt. Az orvosi tudomány már Hypokrates korában a természettől nyújtott gyógytényezőkre támaszkodott s azoknak alkalmazásával igyekezett a szenvedők fájdalmain enyhíteni. A természet kifogyhatatlan kincsátárában kereste a különféle gyógyeszközöket ! És ma — kétezer- háromszáz év lepergése és sok viszontagság után, — azt látjuk, hogy visszatér a rég elhagyott ösvényre; visszatér a klasszikus ókor gyógyítási módszeréhez, a — természetes gyógy- eszközökhöz. A napfény, a levegő, a viz, a táplálkozás és a mozgás, újra mint leghatalmasabb gyógylényezők szerepelnek ! Es ez nem is lehet másként! Hiszen az emberi szervezet a lefolyt évezredek alatt mit sem változott 1 Alkata, szokásai, szenvedélyei, élettani működése ma is ugyanolyan, mint évezredek előtt és ma is épen úgy ki van téve pusztító betegségek támadásainak, kiszámíthatatlan esélyeknek és veszélyeknek, mint akár a legrégibb időkben. Szóval, ha a dolgok mélyére tekintünk, azt látjuk, hogy ma is ugyanazon külső és belső okok működnek közre szervezetünk egyensúlyának megbolygatásában, melyeket már az ősidőkben is mint a betegségek okozóit ismertek föl. Természetes hát, hogy ha a betegségeket előidéző okok nem változtak, úgy a megbolygatott egészség egyensúlyát is csak ugyanolyan külső és belső gyógytényezők állíthatják helyre, mint annak előtte. Megdönthetetlen igazság, hogy minden a természettől fakad ! Az élet és halál,, a romlás és a javulás is 1 Tehát amit a természet — eddig még kellőleg ki nem derített módon és határozottan meg nem állapítható és nem ellenőrizhető eszközökkel — romlásba visz, azt csakis maga a természet képes ismét rendbe hozni a rendelkezésére álló megszámlálhatatlan gyógy- eszközével! Ezen aranyigazság volt a művelt és éleslátásu görögöknek — az orvosi tudomány tulajdonképeni megalapítóinak — vezéreszméje az ő gyógyító módszerük megállapításánál. De — mint sok más helyes és a gyakorlati életben bevált gondolatot és felfogást, — ezt is elsöpörte és megsemmisítette annak az uj társadalomnak felfogása, mely a romba döntött ókor omladékain felépült s melynek főtörekvése az volt, hogy a múlt összes hagyományait, emlékeit és tudományos elméleteit kiirtsa, véglegesen elpusztítsa. Szomorú idők következtek az orvosi tudománya ! Feledésbe mentek az ókor tudósainak máig is utolérhetetlen, mély tudományosságról tanúskodó bölcsészeti tanai, megsemmisültek a szépmüvészetek leggyönyörűbb alkotásai és sutba kerültek az orvostudománynak hosszas tapasztalásból leszűrt, évszázadokon át bevált józan elméletei. A középkorban, a legsötétebb tudatlanság és babona e szomorú korszakában, az összes exact tudományokat a vallás kizárólagos kultusza váltotta fel. Az orvosi tudomány is a kolostorok ódon falai mögé volt kénytelen húzódni, a hol elfogultság, szánalmas tudatlanság és a legféktelenebb vallási rajongás kivetköz- tették természetes formájából és letéri tették a helyes útirányról. A mysticizmus homálya borult az évszázadok során kiforrott és megtisztult orvosi igazságokra s az ember legfőbb kincse -: az egészség, szabad prédája lett minden tudatlan kontárnak. És valóban csodálatos és j jellemző a társadalom gondolkozására és a j néplélekre, hogy épen ezen időben, midőn e tudomány művelői a legszörnyübb tévedésekben és a legsötétebb tudatlanságban tévelyegtek, — az orvosokat mégis a legnagyobb tiszteletben részesítették. A középkorban a városi orvosok ugyanis foglalkozásuk révén egyenrangúaknak tekintettek a nemesekkel. A renaissance korában az orvosi tudományra is felvirradt egy szebb jövő hajnala. Uj eszmék, uj felfogások keletkeznek, s a gyógyítás tudománya kivetkőzik Hamupipőke-szerepéből. Lassan oszladozni kezd a mystikus homály, amely fejlődését megbénította és rohamos léptekkel az összes természettudományok élére kerülvén, fontosságánál fogva biztosította a maga részére a vezérszerepet. Persze, ezen átalakulás nem mehetett végbe minden rázkódtatás nélkül. Súlyos tudományos tévedések töréntek; az ellentétes felfogások szinte végtelennek látszó kemény tusákat vívtak egymással, mig végre fokozatosan tért hódított s mindinkább megerősödött a természethez való visszatérés eszméje. E bámulatosan nekilendült, gyors fejlődésében a múlt század közepén újra fennakad; akkor, amidőn Virchow, a világhírű berlini tanár sejtkórtani elméletét kiinduló pontként elfogadva, az orvosok a betegségek keletkezését a sejtekben vélték feltalálni. Ezen elmélet folyo- mányaképen helyi és tüneti kezelések lépnek az eddigi általános kezelés helyébe, aminek keservesen érezhető eredménye az lett, hogy egész sereg uj betegség zúdult az emberiségre! Olyanok, amelyeknek azelőtt hírét sem hallották s amelyekkel szemben még ma is tehetetlenül áll a Virchow tévedése folytán valóságos útvesztőbe, zsákutezába jutott orvosi tudomány. Elméletek keletkeznek elméletek után, mig a gyakorlati gyógykezelés a legtöbb betegséggel szemben sikert egyáltalán nem tud felmutatni. Csak az utolsó három évtizedben tapasztalható e téren némi haladás. A gyógytudomány kezd végre kibontakozni a Vírchow-féle sejtkórtani elmélet zsibbasztó béklyóiból s szilárdabb, megbízhatóbb alapokon nyugvó uj eszméket és irányelveket kezd vallani. Azaz, hogy . . . dehogy újakat! Régiek ezek már nagyon! Ez csak visszatérés arra a kiinduló pontra, melyen már Hypokrates idejében is állottak az orvosok. Visszatérés ez a természethez, amelyből minden fakad! . . . A természet csodálatos védelmi berendezkedéseit felismerve és tanulmányozva, az orvosok kénytelenek belátni, hogy a jövő gyógytudomány feladatát csakis a természet ezen védelmi eszközeinek fejlesztése, támogatása és felhasználása képezlheti. Nem a bizonytalan tapogatózás és kísérletezés, hanem a biztos és czéltuddos gyógyítás a jelző. Mert a szegény betegnek nem elméletekre, hanem legfőképen, sőt kizárólag gyógyulásra van szüksége! És vigasztalja a szenvedőket, hogy lázas tevékenységgel folyik ez irányban a munka mindenütt. A nagyfontosságu kérdéssel kapcsolatban jóleső megnyugvással kell felemlítenünk, hogy magyar orvos volt a legelsők egyike, aki ezen eszméket hirdette és gyógykezelésében alkalmazta s aki ezen nagyjelentőségű kérdéseket egyik nemrég megjelent könyvében igen élvezetes és mindenki által könnyen érthető módon tárgyalja. Dr. Kovács Izsó*) országszerte ismert budapesti orvos ,,Hemopathia, a *) Dr. Kovács Izsó orvosi rendelő-intézete Budapest, V-, Váczi-körut 18. sz. a. I. emeleten van. te köszvény tagszakgatás, hasogató fájdalmak, még a legmakacsabb is, azonnal enyhül, ha „KÁLI LINIMENTUM“- mal lesz bedörzsölve. — ttt Üvegje 2 kor. ---------- : ZO LTÁN GYÓGYSZERTÁRBAN BUDAPESTEN Gyár és föüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
