Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-18 / 37. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST a kocsik magyar gyártmányát kösse ki. Ez a rendelet egészen természetes és törvényes is. Mert hiszen a hazai ipar fejlesztéséről szóló törvény arra kötelezi a törvényható­ságokat, hogy szükségleteiket a hazai iparnál szerezzék be és ugyancsak ily értelmű intéz­kedést tartalmaznak a fennálló közszállítási rendelkezések. Mindazonáltal a belügyminisz­ternek ez a leirata a sajtó egy részében erős támadás tárgy’a volt, főként abból a szem­pontból, hogy ez a rendelkezés az aradi „Westingshouse“ automobilgyár javára mono­póliumot jelent. Ettől eltekintve pedig azért helytelenítik a magyar gyártmány kikötését, mert a - kritikusok szerint a főszempont e kérdésnél az, hogy melyik vállalkozó a leg­megbízhatóbb vagyis, hogy melyik állítja forga­lomba a legjobb és legmegfelelőbb auto­mobilokat. Ez a szempont nézetünk szerint helytelen, mert eleve kizárni annak a lehető­ségét, hogy a magyar automobil is lehet jó és megbízható — nem lehet, mert nem áll az, hogy csak egyetlen magyar iparvállalat van, amely automobilokat gyárt. Amint azt a „Gyáriparosok országos szövetsége11 a kormányhoz ez ügyben intézett felterjeszté­sében kimutatja, ezidőszerint öt gyár állít elő automobilt Magyarországon, amelyek közül kettő már a posta részére, sőt a hadsereg részére is szállított gépkocsikat, még pedig teljes megelégedésre. Nem áll tehát az sem, hogy a miniszter egy gyár részére állapítana meg monopóliumot. A székesfővárosnak igenis kötelessége a maga részéről a hazai ipar fejlesztéséhez hozzájárulni. És ha csakugyan megfelelne a tényeknek, hogy a magyar automobilgyár fejletlen, kétségtelen, hogy ennek az iparnak a fejlődése és teljesítőképessége nagy mér­tékben attól függ, hogy milyen mérvű meg­rendelésekkel látjuk el. Ha a szükséges auto- taxikat magyar gyáraknál rendelik meg, ezzel az illető iparvállalatok abba a helyzetbe jutnak, hogy a legtökéletesebben berendez­kedhetnek automobilgyártásra vagyis ezzel a főváros a versenyképes magyar automobil­ipar alapjait rakja le. És ha a közös hadsereg a kvóta szerint Magyarországra eső részt a magyar automobilgyáraknak juttatta, ekkép honorálván a hazai iparfejlesztési szempont jogosságát: vájjon a közös hadsereg mögött maradhat-e Budapest székesfővárosa ott, ahol a hazai munka és ipar támogatásáról van szó. Éppen ezért a belügyminiszteri rende­letben semmiféle sérelmet nem találunk. Mindössze csak azt az óhajt fejezzük ki, hogy végre-valahára meg legyen már az "autotaxi. 1 ovább húzni ezt a dolgot nem lehel. Ä liétről. A lordmayor és társai nem jöttek Buda­pestre. Nem jöttek pedig azért, mert a hiva­talos székesfőváros nem hívta meg őket. Némely oldalról szemrehányással illették ezért a tanácsot, holott a meghívás elmara­dása igenis helyes volt és önérzetünkből fakadt. A székesfőváros elakarta kerülni, a magyai metropolis a látogatás során holmi kis osztrák tartományi székhelyek után következzék és azokkal egy sorba helyeztes­sek. Az angol vendégek teljesen bécsi vendég­látóik terve szerint jártak el, úgy, hogy Budapestre valamikor Grác vagy Klagenfurt után került volna a sor. Ebből a megtisztel­tetésből pedig igazán nem kérünk. Egyéb­iránt tévedés azt hinni, hogy a Bécsben járt angolok London város hivatalos képviselete. A vendégek a London belvárosi képviselő- testületi tagok sorából rekrutálódtak, tehát a City-t képviselhették, de nem az angol fővá­rost, csakúgy nem, mint ahogy például a Sasok valamely külföldi városban nem jelen­hetnének meg mint a magyar székesfőváros képviselői. És különben is kinőttünk már abból a korból, amikor minden külföldi nagyság előtt nyomban hasra kell vágódnunk és kenyeret és sót nyújtanunk hódolatunk jeléül a külföldi vendégnek. Balkáni nívóra sülyesztjük le önmagunkat ezzel az idegen­imádattal, mintha külön kegy és szerencse volna, hogy bennünket egy-egy idegen fel­keres. Aki idejön hozzánk, annak nem marad ez a város adósa. Láthat itt annyi szépet és érdekeset, mint bárhol másutt. Minek borul­junk hát le boldogságtól remegve minden külföldi vendég előtt? A dinom-dánomérí és ünneplésért úgy sem járt ki nekünk hála. A megvendégelt külföldiek abban a tudatban mennek el tőlünk, hogy nekik az ünneplés az ő fensőbbségiik folytan kijár. Ne kicsinyít­sük hát magunkat oly nagyon. A fizetésrendezés még mindig késik a belügyminiszter ur jóvoltából. Szinte érthe­tetlen az az indolencia, amellyel a kormány a főváros ügyeit kezeli, helyesebben nem kezeli, mert hiszen heverted. A tisztviselők fizetés- és statusrendezése a fővárosi tiszt­viselői karnak igen sürgős, mert hiszen exisz- tenciális érdekeit érinti. A belügyminiszter azonban ezzel nem törődik; hagyja hónapok óta elintézetlenül a szabályzatot, holott annak felülvizsgálása neki nem jelent nagy munkát, mert már megelőzőleg ismerte a javaslatot, sőt az egyenesen az ő intencióinak figyelembe vételével készült. Ehhez képest semmi ok sincs arra, hogy a szabályzat ne hagyassák jóvá, amint hogy. ettől nem is tartanak a városházán. De hát akkor miért a huza-vona? Nem képes a belügyminiszter egyszer, csak egyetlen egyszer egyenesen, simán, az érde­kelteket kielégítően gyakorolni a felügyeleti jogkört? Mindig csak kerékkötő akadály akar lenni? Nem fontolja meg, mily sok család anyagi jóléte, boldogulása, mily sok szorgalmas, buzgó tisztviselő előmenetele függ a szabályzat jóváhagyásától ? Minek böj- tölteti hál ezt a sok jobb sorsra érdemes embert? Mire vár, miért nem dönt? Vagy talán szabály a belügyminisztériumban, hogy a törvény felrúgásával minden fővárosi ügyet hónapokig, sőt évekig hevertetni kell! Az autonómia e megcsúfolásából igazán elég volna már! Közszállitási panamáról rebesgetnek ismét. Nálunk minden szállításnál, mely az állam vagy a főváros részére történik, nyom­ban kipattan a panama.- Persze még akkor is, ha minden a legszabálvszerübben folyt le, mert az üzlet el nem nyerése mindig fáj az üres kézzel maradt versenytársnak és ha más nem, hál ő kiabálja a panamát. Most is igy történt a gázművek ólom- és ólomcsőszükség- letének kiadásával. A fővárosban egv uj vállalat alakult ólomcsövek gyártására: a »Bádogosok és szerelők ólomcsőgyára r.-t.« cége alatt. A fővárosi gázművek ez uj válla­lattal szerződést kötött, amely szerint 3 évre ez a vállalat szállítja a gázmüveknek az ólom- és ólomcsőszükségletet. Most az a konkurrens vállalat, amelynek monopóliuma késztette a bádogos- és szerelő iparosokat saját gyáruk megalapítására, félreveri a harangot és azt hiresztelteti, hogy a protekciós szállítást a konkurrens csakis azért nyerte el, mert igaz­gatója Boros Soma bádogosmester befolyásos fővárosi bizottsági tag. A gázművek vezető­sége az üzleti érdekből fakadt e vád ellen bizonyára majd megvédi magát. Az egész dologban csak az a figyelemreméltó, hogy mindig akad orgánum, amely az eféle vádas­kodások eszközéül odaadja magát. A kolera csendesen, de szívósan pusztít a fővárosban. Most már egészen bizonyos, hogy a Duna vize meg van fertőzve és a megbetegedések túlnyomó része kapcsolatba hozható ezzel a körülménynyel. A nép ala­csony értelmi nívójáról tanúskodik, hogy nem tartja be a legelemibb óvrendszabályokat, sőt a megbetegedettek csaknem valamennyien konstatáltatok hogy ivott a Duna vizéből. A közegészségügyi hatóság mindent megtesz a kórság elnyomására A tiszti főorvosi hiva­tal és fertőtlenítő intézet feladata magaslatán áll. Viszont szégyenletes az állapot Újpesten, ahonnan az epidémia ezúttal kiindult és amely annál az élénk kapcsolatnál fogva, melyben a fővárossal áll, állandó veszede­lemmel fenyeget. A belügyminiszter kimon­dotta ugyan a zárlatot Újpestre, de azért nem foganatosítják elég szigorúan. Magán a villamosvasuton Újpestről akármit he lehet hozni, oly laza a rendőri felügyelet. Amig a zárlatot nem foganatosítják a legszigorúbban, Újpest felől állandóan fenyegetni fog a rém. A fővárosban magában pedig a köztisztasági viszonyok példátlan leromlása az, amely a kolerás veszedelmet fokozza, Emberemlékezet ótk a főváros utcái nem voltak oly piszkosak, mint most, amikor valóságos barrikádok állják el mindenütt a kocsiutakat és a villa­ezüstár úgyára cs.és hcir. u d v. é s Ív a rn arai s z állít ö Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. 3 én mulus 1 I öné a zongora ha a Harmónia r. t.-nál bér Budapest, IV., Váczi-utcza 21 9 -■ Ii I J I C#fV 1/ieóHíd által biztosan meg fog győződni, wyjf sudbllCI hogy legjobb a szabályozható I nyakbőségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén Budapest, Muzeum-körut 15. ] T.TISZTIT _ 9 Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es fóüziet: Budauest. VII., Szövetség-utcza :i? Képviseletek a vidék nagyobb városaiban Telefon 5S—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom