Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-21 / 34. szám
2 FÜGGETLEN BUDAPEST Nemcsak hogy nem közérdekű, hanem a közérdeket súlyosan sértő a vízműveknek a magánszerelő iparral való állandó versengése. Kevésbé parancsolólag követeli a községi üzemet a világítás és az erőszolgáltatás kérdése. Mindazonáltal ott, ahol a világítási és az energia egységárak túlmagasak s ahol a nyerészkedésre törekvő magánvállalkozás nem hajlandó az ipari közérdek követelte mérséklésére az áraknak, indokolt a községi üzem, különösen akkor, ha az nem teszi tönkre a már meglevő szakmabeli magánipart. Ebből a szempontból helyeselhető a gázszolgáltatás községi üzembe való vétele és a harmadik elektromos telepnek, ugyancsak községi üzem számára való megépítése. Ellenben ismét súlyosan sértené a közérdeket, ha a gázművek magánszerelésekel is végeznének, vagyha a főváros villanyszerelőket küldene magán- megbízások elvégezésére. A községi üzem feladata még az árszabályozás is. Ez a közérdekű feladat hívta életre pl. a községi kenyérgyárat. Igaz, hogy feladatának megfelelni alig tudott, azért a kényérgyárakat nem mérsékelte; ez azonban nem a rendszer hibája, hanem a gyár kicsiny termelőképességéé. Ennél a községi üzemnél tehát, (amely elé pedig az érdekelt szakma képviselői nagy aggodalommal néztek) kellemesen csatódtak az iparosok; visszont a hirdetési üzem, (amely elé nagy várakozással nézett a főváros üzleti világa) igen nagy csalódást hozott az érdekelt kereskedőkre és iparosokra, mert ennél az üzemnél a fővárost nem az ipari közérdek, hanem saját rideg üzleti (nyerészkedési) érdeke vezeti. Ez az oka annak, hogy már is erélyes szervezkedés folyik üzleti körökben a hirdetési tarifák és a szabályrendelet újabb reformja érdekében. Mindezekből megállapítható az a sajnálatos jelenség, hogy a főváros még mindig nem bír elég érzékkel az ipari és kereskedelmi érdekek iránt. Nem panaszképen mondjuk, csak megállapítjuk, hogy a városházán ma mindent a szociális-eszme szempontjából bírálnak el. Erre is szükség van. De ne feledjék a városházán el azt se, hogy Budapest rohamos fejlődését kizárólag annak az ipari és kereskedelmi koncentrációnak köszönheti, mely az előző évtizedek kormány- politikájának (különösen, Baross Gáborénak) folyománya volt. A M. Á. V. fővonalai Budapest szempontjából épültek; tarifpolitikája ugyancsak Budapestre alapíttatott. Budapest lakosságának rohamos szaporodását a bevándorlás eredményezte: és a bevándorlóknak kenyeret csak az ipar és kereskedelem adott. Ámde azóta sok minden megváltozott. Budapest kereskedelmét beteggé tette pályaudvarainak sokszorosan elégtelen teljesítő- képessége. A nagyipar, az új iparvállalatok, messze elkerülik a fővárost, mely nemcsak hogy nem tart lépést a vidéki városok ■ ipar- fejlesztési politikájával, hanem egyrészt saját üzemeivel, másrészt pedig az iparra és a kereskedelemre nézve indokolatlanúl súlyos közterheivel egyenesen ipar és kereskedelemellenes politikát folytat. Lehet, hogy a város urai meglepődnek e megállapításon: de az lény, hogy az ipari és a kereskedelmi közvéleménynek adtunk itt hangot. Ez a közvélemény pedig a várostól aktívabb és megértőbb ipari és kereskedelmi községi politikát kíván. Olyant, amely fölismeri a főváros kereskedelmi és ipari fejlődésében jelentkező stagnálást, amely a lővárosnak az utolsó decenniumban mutatkozott kisebb arányú népesedését könnyű- vérűen nem tudja be egyszerűen a lakás- mizériáknak, hanem észreveszi azt is, hogy a főváros lakossága azért nem szaporodott a régi arányszámok szerint, mert nem szaporodtak olyan arányban a kereseti alkalmak sem Nem mondjuk mi, hogy csökkentse a főváros a maga szépen megindult sociális és kulturális berendezkedését. Szükség van erre. De melegebb érdeklődést kérünk az ipari és a kereskedelmi érdekek iránt. Akkor, mikor fényes színházat épít ez a város, vegye észre, hogy pályaudvarai gyalázatosán rosszak és kicsinyek s hogy iparosai és kereskedői nem kapják meg nyers anyagjukat és nem tudják elküldeni kész termékeiket, mert a M. Á. V. csak 8—10 napos póthatáridőkkel szállít. Vegye észre ez a város, hogy a Baja—Bátla- széki áthidalás az első érc pillére a főváros ellen irányuló vasúti politikának. Es amikor a községi üzemek egész sorát megnvította már ez a város, miért hallgat akkor, mikor a magántőke árverési csarnokok építésével akar újabb támadást intézni a fővárosi kereskedelem ellen. Itt lenne helye a községi- üzempolitikának. Mert az árverési csarnokokat úgy, mint azt az 1888. évi XXII. t.-c. intencíonálta (hogy t. i. versenyt ne támaszthasson a magánkereskedelemnek) csak hatósági üzemmel lehet megvalósítani. Az árverési csarnok a magántőke nyerészkedési vágyát csak akkor elégítheti ki, ha olyan árverési-üzemet létesít, mely súlyosan sérti a kereskedelmet. Az egész világ tudja, hogy a mostani kormány előtt tucatnyi kérvény fekszik a fővárosban elnyerendő árverési monopóliumért? Csak a főváros nem vesz róla tudomást. Csak a főváros nem tesz semmit kereskedelmének védelmére. Miért nem? A hétről. Politikai szolgálatnak tetszik az a polgármesteri rendelet, mely ,.A, Nap“-tói az utcai elárusitás jogát megvonja. És ez nagyon végzetes lépés, melytől a főváros vezetőségének óvakodnia kellett volna. Mert amennyire kétségtelen, hogy a sérelmes polgármesteri rendelet beleütközik legfél- tetett kincsünkbe, a sajtótermékek terjesztésének szabadságába, akképpen nyilvánvaló, hogy a polgármester miniszterelnöki sugctl- mazásra szánta rá magát erre a lépésre, mely valósággal szégyene a fővárosnak és alkalmas arra, hogy megrendítse a polgár- mesteri tekintélyt és devalválja azt a nagy tiszteletet és becsülést, melynek a rendelet kibocsájtója Dr. Vaszilievits János alpolgármester eleddig a törvényhatóság egyeteme részéről részesült. Dr. Vázsonyi Vilmosnak két napon át tartó buzgó intervenciója sem vezetett arra a kívánatos eredménye, hogy a sérelmes rendelet reperáltassék. Szó van most arról, hogy rendkívüli közgyűlésben foglaljon állást a törvényhatóság a polgár- mesteri önkénykedéssel szemben. Ezt pedig nagyon jó lenne elkerülni, mert a törvény- hatóság közgyűlésének állásfoglalása beláthatatlan bonyodalmaknak lehetne az előidézője. Ezt pedig a főváros érdekében sem tartjuk kívánatosnak. Taksamérő és autotaxi. A bérkocsiknak taksamérővel való felszerelését végre meg kezdték. Ez az első jelentős lépés, amelytől az elvadult, szinte tűrhetetlen bérkocsi-mizériák megszűnését remélni lehet. Sorjába állomások szerint kell a bérkocsiknak taksamérővel való felszerelését folytatni és október végéig ennek a műveletnek be kell fejeződnie, mert e határidőn túl taksamérő nélküli bérkocsi szolgálatot nem teljesíthet. A taksamérő tehát meg volna végre-valahára, az autotaxi azonban még mindig késik. Értesülésünk szerint a főváros tanácsa csak most terjesztette fel a szabályrendeletet kormány hatósági jóváhagy ás végett, úgy hogy előrelátható, hogy a szabály- rendelet ebben az esztendőben aíigha léphet már életbe. A fővárosra hárul ugyanis még az a kötelesség, hogy a szabályrendelet ellen a bérkocsis-ipartársulat által beadott feleb- bezésl erőtlenitse. Ezek a jó urak ugyanis nem kívánnak a felebbezésükben egyebet, mint hogy az autotaxik rendszámait kizárólag a bérkocsis-ipartársulat kapja meg. Hogy e szemérmetlen követelésüket mire alapítják: igazán nem tudjuk. De a nagyközönség érdeke hangosan ellene van e kérés teljesítésének és a fővárosnak fel kell világosítania a minisztert, hogy a felebbezést rideg elutasításával megbízható vállalatra kell ruháznia a fővárosnak a rendszámok .adományozását. ezüstárugyára cs.es kir. udv.és Icamarai s zállitő Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. 1 könyv papír, 70 Кф .. 12 fillér 1 4ouyv papír. 120 lap 20 fillér Minden, lapocskában és hüvelyen benne van a gyáros aláírása - ,,Я О D l A~Jf O“. Kapható ihinden jobb tőzsdében. ^al biztosan meg- fog győződni,^ Cyjf 1%» hogy legjobb a szabályozható I I nyakböségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén | Budapest, Muzeum-körut 15. \ A tőzsde és a főváros. Amióta a főváros a tőzsde útján megszerezte a Városi Villamos részvényeinek többségét, azóta a főváros szerves alkotó elemévé lett a tőzsdei spekulációnak. Ha a Városi részvények emelkednek, a tőzsdei pletyka szerint, a főváros az oka, mert kitűnő új vonalak engedélyezését „tervezi“ a saját vasútja részére; ha a Közúti emelkedik, annak megint a főváros az oka, mert titokban vásároltatja a részvényeket, hogy itt is megszerezze a többséget. Aztán emelkedik a Ganz—Danubius és a Ganz-féle villamossági részvény. Ezt is azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros új elektromos telepet csinál, a Ganz pedig új kábelgyárat, mely a fővárosnak mesés árakon fog szállítani. Ezért aztán okvetlen emelkednie kell a Ganz papirosoknak is. És így megy ez napról KOVALD fest,tisztit: Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében Gyár es föüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 37. Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 58—45.
