Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-31 / 31. szám
щ ■ 2 FÜGGETLEN BUDAPEST és munkakedvvel vesz részt az egész család a g}rár munkájában, jó példával járván elől munkásaiknak, akik éppen ezért szinte patriarchális bizalmassággal érintkeznek a munkaadóval és hozzátartozóival. A gyáros és családja szinte testvéri egyetértésben élnek a munkásokkal és semmi nyoma annak a nagy távolságnak, amely a gyárost munkásaitól rendszerint elválasztja. Ez a sokat ócsárolt kipellengérezett Kováid tehát valósággal mintaképe a jóindulatú, munkásai jólétéről gondoskodó gyárosnak, akihez valóban nem érnek fel az ellene szórt rágalmak. Ezt a tényt a bírói vizsgálat feltétlenül meg fogja állapítani. Van akárhány munkás a gyárban, akinek heti bére a 60—70 koronát eléri és a munkások megelégedését fényesen illusztrálja az a körülmény, hogy a gyárban soha bérharc nem folyt. A munkástábor a mostani katasztrófa alkalmából is változatlan szeretettel és részvéttel övezi a gyárost és családját és meg van arról győződve, hogy a katasztrófát vala- melvik magáról megfeledkezett munkás idézte elő/ E legközvetlenebbül érdekelt emberek között nyoma sincs annak a gyűlöletnek és elkeseredésnek, melynek nyilait az esetről szóló tudósítások Kováid felé szórják. Statárium. A gyártulajdonos gondoskodását és áldozatkészségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a három év előtti katasztrófa óta negyedmillió korona beruházással modernizálta a gyár üzemét és ennek az összegnek túlnyomó része munkásvédelmi eszközökre és intézkedésekre fordíttatott. És egy ilyen mintaszerű munkaadó ellen a tények és a helyzet ismerete nélkül és ezek megismerésére való kísérlet nélkül sarat szór és gyilkost kiált a felületes szenzációhajhászat! Az ügy bíróság előtt van. A vizsgálat ki fogja deríteni, ha van bűnös. A bűnös lakolni is fog. De elébe vágni a bírói eljárásnak, pálcát törni a tények megvizsgálása nélkül egy törekvő, becsületes, nagy érdemeket szerzett iparos fölött, lábatlanba kimondani az ítéletet: ez nem méltó a magyar sajtó hivatásához, különösen akkor nem, ha a hajszának rugói nem a katasztrófa fölött érzett elkeseredés, hanem egyén, egyáltalán nem közérdekű célzat. F'olyton szónokolunk és írunk a magyar ipar fejlesztéséről. És itt van egy magyar iparos, aki szívós kitartással, csodálatos szorgalommal és tanulásvágvgyal egy igazán imponálóan nagyszabású gyártelepet teremtett a saját erejéből minden kormánytámogatás nélkül, olyannyira, hogy a Kováid neve ma már szerte az országban, de külföldön is valóságos fogalommá vált: és ezzel a magyar iparossal szemben egv szerencsétlen pillanatban önhibáján kívül beállott katasztrófa alkalmából statáriumot gyakorol a közvélemény, és szenvedélytől elvakítva kiáltja rá a ,.feszítsd meg ‘-et. Mi a fenti tények ismerete alapján kisebbségi különvéleményt jelentünk he e rögtönit íráskodás ellen és megvagyunk róla győződve, hogy a bírói vizsgálat a mi véleményünknek fog igazat adni. Ä pesti hőségtől roppantul szenved a város lakossága és igen gyenge vigasza a nap hevétől izzadó emberiségnek az a meteorológiai szakvélemény, hogy a mostani hőmérséklet maximumának állaga tulajdonképen nem is túlmagas. i Tény, hogy ily nagy mértékben már évtizedek óta nem szenvedett a melegtől a lakosság és ezekben a forró napokban megint kiderült, hogy mily élhetetlenek vagyunk, amikor arról van szó, hogy magunkon segítsünk. Városunkat a hatalmas Duna szeli, amelynek hűs habjaiban enyhülést talál a meggyötört pesti ember. De azért bizonyos, hogy a 900 ezernyi pesti ember közül naponta alig kétezer ember fürdik a Dunában, ahol mindössze három uszoda és három ingyenes népfürdő áll a közönség rendelkezésére. Elsősorban a népfürdők számát kellene ilyenkor megtízszerezni, hogy a fáradt munkásnép a vízben kissé felüdülhessen. De gondoskodni kellett volna egyéb olcsó Duna- fürdőkről is, ahol 10—20 fillér lefizetése mellett a főváros lakossága oltalmat és enyhülést találjon a nagy meleg ellen. Az összes méregdrága fürdők ezekben a meleg napokban túlzsúfoltak, egyes kabinokért valóságos harcok folynak és a híres pesti üzleti élelmesség, amely uzsorát űz a lakásból, húsból, tejből, kenyérből és minden egyébből: most a meleget is uzsoráskodásra használja fel. Drága fürdőkben óraszámra kell várni, míg az ember kabint kap és a főváros legelőkelőbb fürdőiben is megesik nap-nap után, hogy nincsen elegendő fürdőruha. Kiderül, hogy fürdőink igazi nagyvárosi forgalomra nincsenek berendezve és hogy a fürdőmizérián is csak a hatóság segíthetne azzal, hogy mentül több egészen olcsó Dunafiirdőt létesítene. Nem akarunk egyes fürdővállalatokról ez alkalommal szegénységi bizonyítványt kiállítani, de tény, hogy a mostani nagy meleg szégyenletes állapotokról rántotta le a leplet. Ha Budapest csakugyan fürdővárossá akar lenni — amire minden előfeltétel meg van — úgy csakugyan a fővárosnak kell ezt a dolgot a kezébe vennie, mert a magánvállalkozás ezen a téren is csak arra törekszik, hogy : mentül több pénzért — mentül kevesebbet nyújtson a közönségnek! És a fürdők ez elégtelenségén kívül a meleg napokban még az is mutatja közönségünknek élhetetlenségét, hogy nem menekül ki hatalmas rajokban esténként a budai hegyek közé, ahol 8—10 és még több fokkal hűvösebb a levegő, mint a városban. Mialatt a pesti kávéházak a^zfaltszagú terraszain nyögve és lihegve hullatja verejtékét esténként a pesti publikum: odakünn a Hűvös- völgyben, a Zúgligetben, a Svábhegyen felöltőt kell ölteni, olyan hűvös a levegő. Es ez a megfizethetetlen, tiszta, hűs levegő a pesti emberek százezreire nézve veszendőbe megy, mert senkinek sem jut eszébe egy félórás utazással magának néhány órai üdülést szerezni. Igaz, hogy közlekedési vállalataink egy nagy népáradatnak kivonulását a zöldbe le sem tudnák zavartalanúl bonyolítani és a közönség egy része éppen e mizériáktól való félelmében húzódozik attól, hogy kimeneküljön a budai hegyek közé. És igy minden összefog arra, hogy a pesti ember az elemek akaratnélküli rabszolgájává tétessék, holott az igazi kultúra fokmérője az, hogv menynyire képes az ember a természet felett uralkodni. Ha Budapest nívóját e szempontból akarnók megállapítani, vajmi szomorú volna a diagnózis. BACHRUCH A. ezüstárugyára oe.és kir, udv.és kam a rai s zállít ö Budapest, IV., Királyi Pál-u. 13. A g3'ári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. fäW Eladó birtokok! Pestmegyében, Budapesttől 2'/г órányira, kb. 1200 m. hold csinos belsőséggel, jó karban lévő gazdasági épületekkel, termő erőben lévő fekete homoktalajjal. Hevesmegyében, V/2 órányira Budapesttől 1800 m. hold. Nógrádmegyében, kb. 900 m. hold, rendkívül csinos belsőséggel és egyéb jófekvésü és minőségű birtokok eladásra előjegyezve Röjtöki BAUER ANTAL földbirtokközvetito irodájában Budapest, Vili., Baross«utcza 4. TELEFON 166-66. ripíy. .. 70 fillér Imi» .. 12 fillör lep'.-., 20 Ullér SsjS«a ..S ren benne van a gy I könyv i»ipir, I "tonyV papír. Minden lapocskában ésCLUBSPÉCI A ÚTÉ aláírása ,.M Ó I^I A Kapható minden jol*4» tőzsdében. 3 én múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, t.-nál bérli Budapest, IV., Váczi-utcza 20, Első magyar borotva-köszörűidé! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kesek es ei teszeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztit: Gyár es foüzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 3?. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telelőn öS—45.
