Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-16 / 29. szám
VI. évfolyam ___________________________________________1911. Julius 16.____________________________________________29 . szám. UG GETLEN BUDAP Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Wesselényi-utcza 41. Szerkesztőség és kiadóliivatali telefon SS—98. Mjgjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... 10 korona. Fél évre ... .......... ... 5 Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Wesselényi-utcza 41. Egészséges fejlődés. Az építkezés a főváros egész területén óriási mértékben folyik, A mostani kampány — amelyre nézve bár számszerű adatok nem állanak rendelkezésünkre — szemmellátható- lag felülmúlja valamennyi eddigi fellendülési korszakot. Legfeltűnőbb a Belvárosban folyó nagyszámú építkezés, amely folytán évszázados öreg pesti házak esnek a romboló csákányok áldozatául. A Harisbazár és a Belvárosi takarékpénztár palotája elkészült, és most fognak hozzá a Koronaherceg-utcai Szapáry-féle telektömb, valamint a Pesti Hazai Takarékpénztár igen nagy Gizella-téri telektömbjének a beépítéséhez. A Belváros mindinkább elveszíti történelmi jellegét és nincs messze az az idő, amikorra a görbe, szűk sikátorok egészen eltűnnek. A Lipótvárosban is, különösen a körúton túli részeken hatalmas bérpaloták épülnek és az Újpesti-rakpart kezd lassanként kibontakozni. Nem telik bele 2—3 esztendő és a Vígszínház mögötti térségen, ahol másfél évtized előtt még krumpli- és káposztaföldek terültek el, egy elegáns városnegyed nő ki a földből. A Ferencvárosba is, különösen a Lónyay- és Soroksári utcákban igen sok bérpalota épül, melyek feltűnnek impozáns méreteikkel. Aránylag legcsekélyebb az építkezés a VI. és VII, kerületben, aminek oka nyilvánvalóan az, hogy a megelőző építkezési kampányban éppen e két kerület fellendülése volt a legrohamosabb. Valósággal amerikai méretekben fejlődik az első kerület A Ferenc József-hidról balra egészen Kelenföldig hatalmas nagyságú új városrész támadt, amely már akkora, hogy helyes közigazgatás szempontjából előbb- utóbb külön kerületet kell belőle csinálni. Nemkülönben mesés a Gellérthegy déli lejtőjének, a Kelenhegynek, a Naphegynek kiépítése. A Krisztinavárosnak a Déli vasút körül elterülő dombos vidékén szintén egészen új útvonalak keletkeznek, amelyek szinte összeolvadnak a Svábbbegy és a Kis-Svábhegy lejtőinek villanegyedeivel. Ezeken a budai részeken óriási telekspekuláció vetette meg a lábát, mert arról vau szó, hogy az Erzsé- bet-hídon keresztül vezetendő villamos városi vasút e környéket keresztül szelve, egészen a Svábhegyig fog meghosszabbittatni. Általában véve a budai részek kiképzésében mind jobban kidomborodik a budapesti tehetősebb közönségnek az a nizusa, hogy nem törődve a távolsággal, kerttel övezett családi házakban és villákban üsse fel házi tűzhelyét. Megfelelő közlekedési eszközek teremtésével ebben az irányban a fővárost soha nem remélt módon lehet extenziv fejleszteni, amint ezt a Zúgliget és a Hűvösvölgy példája mutatja, amelyek annakelőtte csak nyaralóhelyek voltak, most pedig már a kitűnő közlekedési vonalok folytán vagyonos családok állandó lakóhelyéül szolgálnak. Legalább százra tehető azoknak a vagyonosabb családoknak a száma, akik nem törődve a távolsággal, télen-nyáron lakják zugligeti és hűvösvölgyi lakásaikat. Ennek az extenziv fejlődésnek igen nagy előnye, hogy a jóbbmódú polgárság — amelynek háztartásában a közlekedési költségek, kocsi, automobil tartása nem esik a latba — a belső részekből kifelé költözködik, átengedve a belső területeken a bérházakat a szerényebb sorsú, foglalkozásuk által a város belsejéhez kötött lakosságnak. De a villanegyedek keletkezésének még az az üdvös hatása is van, hogy a közbül fekvő útvonalak gyorsabban kiépülnek és ezáltal az extenziv fejlődés meggyorsul. Különösen tapasztalhatjuk ezt a Margit-körút és a Retek-utca rohamos fejlődésében, melyeken kifelé, egészen a Fogas- kerekü-vasútig, valamit a Városmajor-utcán végig hatalmas bérpaloták épültek. Nem kevésbbé kecsegtető a Rózsadomb nagyszerű fejlődése, amelyre most készíttet a főváros impozáns szerpentin-útat. A kertnegyedek e rohamos alakulása nem szorítkozik a budai részekre. A pesti oldalon is a Városligeten túl gyönyörű villanegyed nőtt, amely egészen a Zúglóig húzódik. A lóversenytér felszabadulása, valamint az Angyalföld szabályozása ezt a villaszerű kiképzését a főváros külterületének örvendetesen fokozni és gyorsítani fogja. Úgy, hogy nemsokára elérkezünk az extenziv fejlődés során addig a pontig, ahol a szomszédos községek bekapcsolása önmagától értetődővé válik. A főváros Kispesttel már szinte össze van kötve Kőbánya és az Üllói-út felé, Erzsébetfalvával a Sorok- sári-út révén, Rákospalotával az Erzsébet királyné-úttal, Újpesttel a Yáczi-út és Angyalföld révén ; a budai oldalon a Lágymányos kiépítése folytán Albertfalva, Kistétény és Budafokkal. Mindezekkel és még néhány községgel való egyesítése a fővárosnak már a közel jövőben elodázhatatlanná fog válni és elmondható, hogy Nagy-Budapest immár nem a jövő zenéje. Ennek a nagy fejlődésnek Budapest minden ismerője kiállíthatja azt a bizonyítvány, hogy nem természetellenes és nem túlzott. A folyamatban levő építkezések korántsem viselik magukon eddigelé az indokolatlan és esztelen túlspekuláció jellegét. Hosszú építkezési pangás után, nagy lakásszükség orvoslásaképpen állott be a mai nagy építkezési tevékenység és eddigelé semilyen tünet sem mutat arra, hogy ez a fellendülési korszak is egy ujabbi stagnáció bekövetkezését előzi meg. Városunk fejlődésének mai méretei és menete feltétlenül egészséges és alig kell attól tartani, hogy ebben a fejlődésben a közel jövő megszakítást fog hozni. Bizalommal, munkakedvvel és gyönyörűséges Budapestünk iránt való rajongó szeretettel munkáljuk továbbra is fővárosunknak ezt a szép és örvendetes fejlődését! Kenyérgyárakat a fővárosnak! A péksztrájk változatlanul tart és a küzdő felek mereven megmaradnak követeléseik mellett. Eddig kenyérinség szerencsére nem volt, mert a pékek maguk is — bár sokkal kisebb keretekben — sütnek kenyeret és a hatósági kenyérgyár teljes üzemével gondoskodik a legsürgősebb szükségletek kielégítéséről. Ennek a harcnak a tanulsága az, hogy egv nagyváros kenyérszükségletét a kisiparra bízni nem lehet. A jövő ezen a téren is a nagy gváraké, amelyek összpontosítva produkálják ezt a legfontosabb táplálkozási cikket. Egy milliós város lakosságát nem lehet a régi patriarchális módon kenyérrel ellátni. A magántőke szívesen fordul ilyen vállalkozások felé, amelyeknek boldogulása a szükséglet állandósága mellett teljesen biztosítva van Más nagy városokban is nehány nagy termelőképességű kenyérgyár gondoskodik a közönség kenyérszükségletéről és erre az „MARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek = és gyermekek részére. 0.35,0.7 és 1 literes palaezkokban 36.44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84.
