Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-07-10 / 28. szám
át élvezett. Nem kutatjuk : vájjon önszántából-e avagy a kényszer nyomása alatt, de annyi tény, mert szemmellátható, — hogy a vállalat komoly akarattal látott hozzá a szükséges munkálatokhoz, ami, ha nem is érdem, mégis örvendetes a közönség szempontjából, amelynek elsőrangú érdeke a gyors, akadálytalan és megbiz ató közlekedés. A földrengés elmaradt borzalmát és a lakosság nagy ijedelmét drámai élénkséggel megrajzolták írásban és képben a napilapok, amelyek a hírszolgálat bámulatos fejlődéséről tettek ez alkalommal tanúságot. Nekünk nem marad más hátra, mint egy észleletnek a kiemelése, amelyet a földrengés alkalmából tettünk Budapesten, de amelynek sem a sajtóban, sem a közönség körében nem adtak eléggé kifejezést. Ez pedig az a tény, hogy egy mindenki szerint igen heves, több lökéssé kapcsolatos földrengés folyamán egyetlenegy budapesti épület sem dőlt össze sőt még csak nagyobb károsodások sem fordultak elő a házakban. Pedig állandóan gúnyolni szokták a pesti papír építményeket, amelyek állítólag inszolidak és csak a szemnek készülnek. A földrengés ennek az ellenkezőjét bizonyította be. Kiderült, hogy házainkat masszív módon, jó anyagból, nagy ellentálló képességgel építették meg, és hogy e tekintetben az építés rendőri hatóság feladata magaslatán áll. Az oly földrengésnél, amely mozgásba hozta sok helyütt a bútorokat, eloltotta és meggyujtotta a villamos lámpákat, megremegtette a palotasorokat és páni félelembe ejtette a megrémült lakosságot, szóval ilyen erős földlökéseknél, egyebütt más modern nagy városban — ahol a bérházépítkezés a spekuláció kezében van és mentül kisebb befektetésekkel mentül nagyobb jövedelmeket akar elérni — nemcsak recsegtek, ropogtak és meginogtak volna a házfedelek és falak, hanem bizonyára be is dőlt volna egy csomó épület. Az, ki ismeri a berlini és párisi bérházakat, az elszörnyűködve gondol arra, hogy micsoda katasztrófák következtek volna, ha ilyen földrengés ott következett volna be. Örüljünk ennek a jó bizonyítványnak, amelyet a végzet kifürkészhetetlen hatalma állít ki most a budapesti építkezésről. És ha a jövőben ismét gúnyolni fogjuk a vékony pesti falakat, a sovány boltíveket, az ösztövér vakolatot, a műmárványt és a papir- masé-házfedeleket: jusson eszünkbe, hogy a földrengés ezt a kicsinylő kritikánkat meghazudtolta és hogy a magasba nyúló budapesti házak minden ócsárlás ellenére jól meg vannak alapozva, és becsületesen vannak megépítve. Újabb bizonyságául annak, hogy a pesti kritika saját magunkkal szemben a legigazságtalanabb. A sors humora, hogy éppen Vázsonyi Vilmossal kellett megesnie egy balesetnek, melynek oka a pesti barrikád. Budapest az a város, ahol nyaranta kő nem marad kövön, ahol mély göcfrök és árkok váltakoznak magasra tornyosuló kő-és homoktorlaszokkal és ahof a járókelőknek nap-nap után akadály- vprseny-traininget kell végezniük, hogy elkerüljék a lépten-nyomou reájuk leselkedő nyaktörési veszedelmet. Szegény Vázsonyi aki erejének legjavát annak szenteli, hogy fővárosunk uaggyá, széppé, hatalmassá legyen, a maga testén, érezheti fájdalmasan, hogy mennyi itt még a tennivaló. íme, baleset éri azért, mert a hidakat is a legnagyobb fejetlenséggel javítják. A Lánchidat elzárták a kocsiközlekedés elől és az ottani igen nagy forgalomnak túlnyomó része a Margithidra FÜGGETLEN BUDAPEST terelődött át. Ezen a hídon amugyis, óriási nagy a közlekedés. Csaknem az egész teherforgalom Buda és Pest között rajta bonyolódik le, és naponta sok száz villamoskocsi is halad át ezen a hídon. Ehhez a nagy forgalomhoz járul most a Lánchíd igen tekintélyes kocsi- és automobilforgalma, úgy hogy a Margithidon valósággal amerikai méretű lett a közlekedés. De mit tesz az előrelátás? Pont ugyanakkor csinálják a Margithid kocsi- útját és villamos sínéit, amikor ez a rengeteg kocsiáradat hömpölyög végig rajta. Az nem jut eszébe senkinek, hogy a Lánchíd elzárásának idejére legalább a többi hid maradjon szabadon. Amargithidi munkálatok tehát igen nagy torlódást okoznak a hídon és nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a forgalmasabb órákban félóráig is eltart, amig egy-egy kocsi keresztül vergődik a hídon. Vázsonyi balesete ennek a fejetlenségnek és bosszantó nemtörődömségnek a szomorú következménye. Most a pesti flaszterhegyek áldozata fajdalmai közepette elgondolkodhatik rajta, hogy miképpen lehetne ezen a bajon segíteni, és ahogy a pesti közönség Vázsonyit ismeri, biztos lehet benne, hogy fog találni módot e régi pesti baj orvoslására. A legcélszerűbb volna a szükséges kövezési, csatornázási és egyéb mun- | kálatokat, amelyek a kövezet felszedésével és a talaj felásásával járnak, apró szakaszokban akként elvégezni, hogy mindig csak annyit ássanak fel, aminek munkálatait rövidesen elvégezhetik erős éjszakai munkával. Most is valóban vérlázitó, hogy a Lánchídon mily lassan folyik a faburkolási munka. Két- hárorn óránként döcög egy-egy szekér a hidra, amely eltávolítja a felszedett fakockákat és akit a balsors a hidra visz, annak alkalma van tanulmányoznia, hogy mily természetimádók a mi munkásaink, akik nehány percnyi munka után negyedórákon merülnek el a gyönyörű táj szemlélődésébe. Abszurdum, hogy ezt a legfeljebb 800 méter hosszú fabur- korlatot nem tudják egy hét alatt elvégezni, ha megfelelő nagyszámú munkaerővel láttak volna hozzá. így azonban, ebben a kedélyes tempóban legalább három hét lesz szükséges ahhoz, hogy a kocsiforgalom a Lánchídon ismét megnyíljék. Ennek pendantja az a bölcsesség, hogy a villamos kábelek lerakásával is megvárták a nyarat — aminthogy ez minden évben így szokott lenni — amikor a kávéházak és vendéglők terraszai módot nyújtanának a kimerült pesti lakosságnak, hogy esténként egy kis szabad levegőt szívjon. Szörnyű pusztulás képét mutatja ilyenkor a pesti utca. A földet túró munkások békés forradalma ez, amelynek sebesültje és már- I tirja most: Vázsonyi Vilmos. A péksztrájk Budapesten nem szokatlan esemény. Volt már benne régebben igen gyakran részünk anélkül, hogy a lakosság valami nagyon megsínylette volna a sütemény vagy kenyér hiányát. A zsemlye és kiffi állandóan annyira összezsugorodott, nap- ról-napra mindig kicsinyebb lett, hogy alig vesszük észre, ha egy szép napon semmivé olvad és meg sem jelenik asztalunkon. Ke- nyérinségtől pedig nem félünk, mert a községi kenyérgyár — ha nem is bőven és teljesen — a legszükségesebb kenyérrel ellátja* a lakosságot. A pékek — köznyelven : kenyéruzsorások, akik a közönség bőrét már nem nyúzhatják szabadon, most munkásaikon akarják bevasalni az áhított nagyobb hasznot és mivel a munkások ebbe bele nem nyugszanak, a mesterek a kizárás fegyvereihez folyamodnak, úgy gondolván, hogy a nagy- közönség szimpátiája a kenyérhiány folytán a sztrájkolok ellen fog fordulni. Pedig ezúttal a közönség szíve mélyén a sztrájkotokkal tart, mert a pékek eljátszották Budapesten azt a jogukat, hogy a kiuzsorázott közönség melléjük álljon. Szabadalmazott = parafakő = a legkönnyebb építőanyag, a legjobb szige- telőan3rag hő és hideg ellen gép-és kazánházal<, menyezetének burkolására, könnyű választalak előállítására,nedves falak szárazzá tételére, hiitőhelyiségek elszigetelésére stb. Szabadalmazott Parafакодуár p.-t. ezelőtt: KLEINER és BOKMAYER Központi iroda: Budapest, Vili., Sándor- f ér 4. Telefon 60—33. int., 67—25. eet: Gyár: KŐBÁNYA. ............ Vendéglősök létfeltétele, hogy üzleti forgalmukat emeljék, mert csak igy képesek ekszisztenciájukat a változott viszonyok között fentartani. A Ste nberg-féle zenélő automata nemcsak egv kitűnő zenekart pótol, hanem ezenfelül még állandó és biztos bevételi forrás, mert az önműködő zenekar csupán pénzbedobás ellenében játszik. 10 évi jótállás! к Kellemes részletfizetés! STERNBERG ÁRMINésTESTVÉRE cs. és kir. udvari hangszergyár Budapest, VII., Rákóczi-ut 36. szám. HALÁSZ HUBERT vállalkozó Gyár és iroda: Budapest, VII., Angol-u. 23. Telefon 55—55. Beton-építő, hídépítő, csatornaépitő. A ra. kir. államvasutak, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye, valamint Budapest székesfőváros szerződéses vállalkozója. Elvállal mindennemű hid-, csatorna- és burkolati- valamint minden e szakmába vágó munkát. Költségvetésekkel szívesen szolgál. jászapáti Kaszás Lajos nagy vendéglője Budapest, VIL, Rákóczi-iii 44. Gyönyörűen újjáalakítva. Tükörtermek. Igazi magyar konyha. Figyelmes kiszolgálás. Vidékiek és fővárosi családok találkozóhelye. Nagyobb társaságok részére különterem. Kitűnő moóri és csopaki saját termésű borok. Szabadalmazott Thermalit» =anyag ===== túlhevítő telepek, magasnyomású és forró szélvezetékek, gőzhengerek, kazán telepek stb. tűzbiztos elszigetelésére Hártl L. és Társa festék-, kencze- és lack-gyáriraktáruk a „Központhoz" Budapest, VII., Baross-tér 20. sz. Nagy raktár: Carbidban és Car b idézőkben. Ajánlja kitűnő minőségű Parquet-viasz, borostyán és linoleum padló-lack és festékét Zománczfesték mindén színben. Féregirto és fertőtlenilő-szerek. Ecsetek és padlókefék.
