Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-26 / 26. szám
2 független Budapest beállani. Általában célszerű volna a beruházási kampány egyes étapjainak megvalósítása során mindig szem előtt tartani azt a fő kérdést, hogy milyen hatása lesz az egyes tranzakcióknak a község összháztartására. Némelyeknek az az érzése, hogy ezt az általános áttekintést a városházán kissé szem elől tévesztik, ami végre nem is volna csoda egy olyan óriási munkát igénylő ténykedés közben, mint aminőt a székesfőváros pénzügji ügvosztálya állandóan végez. Aki közelről szemléli azt a lelkiismeretes, fontos és fáradhatatlan tevékenységet, melynek középpontjában a főváros pénzügyeinek vezetője Dr. Bódi) Tivadar tanácsnok áll, annak az imént hangoztatott aggálya eloszlik, s mi is csak a krónikás kötelességének teszünk eleget, amikor feltétlen elismerésünk során kifejezést adtunk az itt-olt táplált pénzügyi skrupulu- soknak. Kishitűséggel, krajcároskodással ijyen alkotásokat megteremteni nem lehet. Es a siker eddig fényesen igazolja a főváros mai pénzügyi politikáját, amelynek realitásáról megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat a most megjelent zárszámadás. A hétről. Ä fővárosi tisztviselők fizetés- és státusrendezése, amely hosszú idő óta rengeteg munkát okozott a főváros hivatalaiban, elkészült. A tervezet részleteiről már egy és más korábban is kiszivárgott, mégis meglepetést keltett az a gyökeres átalakulás, amelyen a fővárosi hierarchia a stálusrende- zés folytán keresztül megy. Általában véve az a dicséretes törekvés jellemzi a javaslatot, hogy az egész közigazgatás mai nehézkes és körülményes menetébe áttekintést és egyszerűséget hozzon, ami helyes decentralizációval vitetik keresztül. E célból hat új ügyosztály lett szervezve, a mérnöki hivatal megszűnik és a segédhivatalok akképpen decentralizáltatnak, hogy minden egyes ügyosztályban külön iktató és kiadó lett, amiként ez a járásbíróságoknál oly fényesen bevált. Ennek nagy előnye az lesz, hogy a feleknek ezentúl nem kell hivatalról-hivatalra szaladgálnak, hanem magában az illetékes ügyosztályban szorgalmazhatják ügyeiket. A felszaporodott központi teendőkre való tekintettel, egy új alpolgármesteri állás szerveztetik és minden egyes ügyosztályhoz egy-egy fő- jegyző osztatik be. A státus- és fizetésrendezés összes többkiadása másfél millió koronára rúg, tehát 200.000 koronával haladja meg azt az összeget, amely e címen az idei költség- vetésbe felvétetett. A többlet az „előre nem látott kiadások“ tételéből nyer fedezetet. A íizetésrendezés olyképen vitetik keresztül, hogy az egész személyzet fizetési osztálvokba van beosztva, minden osztályon belül fizetési fokozatok vannak, amelyekbe való előlépés automatice megy végbe. A fizetésrendezés kiterjed a tanítószemélyzetre is. A nagy elaboratum az összes retortákon keresztülmenve a július havi első rendes közgvűlésen kerül a törvényhatósági bizottság elé, amely ezt a fontos kérdést bizonyára a javaslat szellemében fogja elintézni. A községi villamossági telep kérdése végre dűlőre jut. Az ügyosztály előterjésztése alapján a tanács és a világítási bizottság a közgvűlés elé azzal a javaslattal lép, bog\ a főváros tíz millió korona költséggel a kelenföldön építsen egy nagy villamos áram- fejlesztő telepet. Az ügyosztály előterjesztésének csak az a része szolgáltatott nagy vitára okot, amely a telep nagy gépberendezési munkálatainak már most, nemzetközi pályázat kiírása nélkül három hazai cpgre akarja átruházni. Ebben sokan a közszállítási sza- bálvok megkerülését látják és a hazai ipar érdeke nevében tiltakoznak a berendezési munkák ily módon való kiadása ellen. Holott pedig nyilvánvaló, hogy nemzetközi pályázatot követelni a hazai ipar szempontjából nem lehet előnyös, de meg nem is szükséges, mert a Ganz cég, mely a villamos telep berendezésének legnagyobb részét nyeri el, a világversenyben győzedelmesen állja meg a helyét és épen most csinálja meg nemzetközi pályázat eredményeként Konstantinápoly villamos telepét. Az pedig köztudomású, hogy ezen és a Siemens-Schuckert rt. cégen kívül ilv nagy munkálatra hazánkban más vállalat nem képes. Ne beszéljenek hát a hazai ipar sérelméről Ezt az ellenvetést oly helyekről szítják, amelyeknek a községi villamossági telep lélesüíése üzleti veszedelmet jelent, ekként próbálván meg kitolni a községi telep létesülését. És ez clodázási kísérletekkel szemben igen helyes a polgármester nagy sietsége, amellyel a község részéről való áramszolgáltatást nyélbe ülni iparkodik. E célból a Városi villamos vasút felesleges áramából már most megkezdik az áramszolgáltatást. Majd elválik, hogy a méregdrága magánvállalatok hogyan állják ki a versenyt a községi művel, amely olcsón és méltányosan fogja a közönséget és az ipart árammal ellátni a mai uzsoraárak helyeit. A felekezeti segélyek terén a főváros nagy munificenciát tanúsított mindig, úgy, hogy jelenleg már igen nagy összegre rúgnak évenként az e címen a költségvetésbe beállított tételek. Bár sokan helytelenítik e bőkezűséget és úgy gondolkoznak, hogy a felekezelek intézményének eltartása azok autonóm ügye, mégis csak ritkán szegül az e féle kérések ellen egy-egy bátortalan hang a közgyűlésen. A dolog kényes és senki sem akar abba a gyanúba keveredni, hogy egy más felekezet céljaitól sajnálja a főváros pénzét. Most a közoktatásügyi bizottságban egy felekezeti iskola részére kért segély tárgyalása alkalmával egy városatya kikelt a felekezetek folytonos követelődzései ellen, de a többség ismét csak a nagylelküségi alapra helyezkedett abból a helytelen felfogásból kiindulva, hogy addig, amig a főváros a felekezeti iskolákat saját iskoláival nem pótolja, a felekezetek jogosan kérnek segélyt. Pedig egészen fordítva áll a dolog. A székesfőváros annyit áldoz iskolákra, hogy igazán eleget tesz ezzel kulturális kötelességeinek. A felekezetek tartsák el maguk az iskolákat, amelyekre, ha ténvleg szükség van: szubvencionálja az állam. De a főváros, melynek az iskolák évente 10 millió koronánál többe kerülnek, igazán nem köteles még a lelekezetek iskolaügyéről is gondoskodni. Ez az egyedül helyes álláspont és akadjon végre oly bátor férfi a közgyűlés termében, aki ennek az igazságnak érvénvt próbál szerezni. Mosó detain 50 fillér métere, a legdivatosabb mintákban, bordűrrel, színtartó, kapható míg a készlet tart: Párisi Nagy Áruház, Andrássy-út ЗЭ. földszint bal. 3 éw múlva öné a zongora, ha a Harmónia r, í.-nál bérli Budapest, IV., Váczi-utc?a 20. CLUBSPECIALITÉ 1 (luito/. Hzi vnrkatiüvely. .. 70 fillér . Л könyv. papír, 70 lap » IS fillér 1 H.öiiyv papír, 12*0 lap. .. 20 fillér Minden lapocskában és hüvelyea benne van a gyáros aláírása - „MÓDIIK O“. Kapható minden j< BACHRUCH A. ezüstárugyára es.és kir, udv.és kamarai s z állít ó Budapest, IV., Királyi Pál-u. 15. A gyári épület földszinti díszhelyiségében állandó eladás nagyban és kicsinyben legolcsóbban szabott eredeti gyári áron. Г-------------------------------------------------------------------------------------------*4 Eladó birtokok! áü*I Pestmegyében. Budapesttől 2,/a órányira, kb. 1200 m. hold csinos belső-éggel, jó karban lévő gazdasági épületekkel, termő erőben lévő fekete homoktalajjal. Hevesmegyében, 1V, órányira Budapesttől 1800 m. hold. Nógrádmegyében, kb. 900 m. hold. rendkívül csinos belsőséggel és egyéb jófekvésü és minőségű birtokok eladásra előjegyezve Röjtöki BAUER ANTAL földbirtokközvetito irodájában Budapest, Vili., Baross-utcza 4. TELEFON 166-66. által biztosan meg fog győződni, i hogy legjobb a szabályozható I j Egy kísérlet I nyakbőségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén 1 Budapest, Muzeum-körut 15. Első magyar borotva-köszörülde! •jlb'OSSZCn Á".aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jót- as mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. FEST T|^7TlTí Gyár és főüzlet: ifflr ■ у I В Шшм III" Budapest, VII., Szövetség-utcza о< Gyujtotelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telefon 5S—15