Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-29 / 22. szám
2 A főváros külterjes fejlődése. Budapest nagyvárossá fejlődésének legnagyobb akadálya az volt, hogy az építkezés főként a belterületekre szorítkozott és a fővárosnak óriási területe a perifériákon nem tudott beépülni. A legutóbbi tíz évben a főváros tőszomszédságában egyes községek csodálatos gyorsan népesedtek be, ami a főváros vérvesztését jelentette. Ezzel szemben a budai részek és a tulajdonképeni beltelken túli területek üresen maradtak, úgy, hogy a fejlődés egészségtelen iránya a külső övezet létrejöttét meggátolta. Kétségtelen, hogy a külterjes fejlődésnek ez elmaradásában jelentékeny része volt a közlekedés elégtelenségének, mert e belterületek határaitól legfeljebb csak vicinális vasutak vezettek a kültelkeken keresztül. De tulajdonképeni közúti hálózat, mely a néptelen kültelkek igényeit szolgálná — nem volt. A legutóbbi időkben örvendetes fordulat állott be a főváros fejlődésének irányában. Igaz, hogy ebben része van annak, hogy a belterület meglehetősen be van építve, és új házak, itt csak a régiek lebontása után épülhetnek. A rengeteg lakásdrágaság is reávitte az építési spekulációt arra, hogy az eddig elhanyagolt külső részeken építkezzék, és mindehhez huzzájárult az, hogy a közlekedési viszonyok is előmozdították a külterjes fejlődést, amennyiben a vicinális vonatok villamosítása és újabb vonalak létesítése hozzáférhetőbbé tette a külső perifériákat. Tény, hogy eddig beépítetlen és elhanyagolt területeken élénk építkezés folyik és, hogy a főváros határai mind jobban kitolódnak. Észak felé a Váci-út és az Angyalföld valamint a Dunapart mutat nagy fejlődést; a Városligeten túl mind nagyobb területek épülnek be, a Józsefváros külső részei is, erősen fejlődnek és az Üllői-út felé is egészen a Dunáig sok új épület létesült. Budán a Lágymányoson támadt egészen új városrész és a Krisztinaváros is mesés lendületet vett. Sőt a budai hegyvidék is mindjobban beépül szebbnél szebb villákkal. A Rózsadomb, a Gellérthegy déli lejtői, a Városmajor, sőt a Zugliget és Hűvösvölgy félő vezető utak egyre jobban benépesülnek és csodaszép villanegyedeknek szolgálnak szinteréül. E dicséretes és helyes külterjes fejlődésnek szolgáltatja bizonyságát az az imént publikált kimutatás, amely a folyó év első négy hónapjának építkezéseiről ad számot. Eszerint az év első négy hónapjában a főváros egész területén 193 ház készült el 1700 lakással, ebből 133 ház 1113 lakással Pesten és 60 ház 587 lakással Budán. A leghatalmasabb volt az építkezés az I. kerületben, ahol 32 ház készült el 373 lakással és a IX. kerületben, ahol 86 ház épült 305 lakással. 1 ehát éppen a külső területek beépítése volt a legnagyobb arányú, bizonyságául az egészséges külterjes fejlődésnek. Ezzel szem-: ben a belső kerületekben aránylag kevés ház épült és pedig a Belvárosban: egy; az \ . és VI. kerületekben 8—8; a Vil ikben 10; a VIH-ikban 9 ház. Az új lakások számaránya az egyes kerületekben ekként oszlik meg. Legnagyobb házak épültek a VIII. kerületben, ahol épületenkint 25 9 a lakások száma. A VII. kerületben minden új házban átlag 19’7 lakás; az V. kerületben 17 7 lakás; a X. kerületben 13 lakás; az I. kerületben 11*8 lakás; a VI. kerületben 10'5 lakás; a II. kerületben 8*3 lakás; a III. kerületben 7 5 lakás; a IX. kerületben 3'5 lakás van átlag egy új házban. Az I. kerületben tehát annak ellenére, hogy az új épületek között sok a villa, a lakások átlagszáma elég tekintélyes, ami azt mutatja, hogy igen nagy bérházak is épültek már ebben a kerületben. Viszont a IX. kerület tipikusan kültelki építkezést mutat, amennyiben az új házak itt a legkisebbek. A főváros külterjes fejlődésének folytatása remélhetőleg nagyobb méretekben várható a székesfőváros üdvös szociális politikája segítségével, amelynek két hathatós tényezője: a közlekedési — és a telekpolitika. A fővárosnak a közlekedésre szerzett és előre láthatólag még megnövekedő ingerenciája bizonyára azt fogja eredményezni, hogy a külterületek mind jobban és könnyebben megközelíthetők lesznek. A telekpolitikának legfontosabb hatása pedig a főváros bérházának ugyancsak a külterületeken való felépítése. A lóversenytér kihelyezése is igen fontos ebből a szempontból, amennyiben ezen az óriási területen szinte páratlan villanegyed fog épülni, amellyel a főváros beépített területe hatalmas darabbal növekszik meg. A zuglói telkek parcellázása és beépítése is szép perspektívát nyújt a főváros külterjes fejlődésének. A perifériákon való terjeszkedés mind közelebb hoz a szomszédos községek bekebelezéséhez és ma már bátran elmondható, hogy Nagy-Budapest többé nem a jövő zenéje, hanem a legközelebbi évek bizton bekövetkező valósága. FÜGGETLEN BUDAPEST __________ A hétről. Az Erzsébet-sugárút tervéhez az első konkrét lépés most történt meg. A polgár- mester opciót szerzett a hároly-körút 15 számú házra, amelynek telke 1070 □-öl nagyságú. A vételár 1 millió 700.000 korona, négyszögölenkint 1600 korona volna. E ház szolgálna kiinduló pontjául az Erzsébet-sugár- útnak, mely a mai központi városháza tengelyébe esnék. A telekeladóbizottság és a pénzügyi bizottság ingatlan megvételére vonatkozó tanácsú javaslatot elfogadták. Ezzel az Erzsébet-sugárút rég vajúdó terve a megvalósulás stádiumába lép és az Andrássy-út megépítése óta leghatalmasabb városrendezési művelet kezdetét veszi. Bár az új sugárút végleges terve még nem készült el, mégis ez az ingatlan szerzés már mintegy magvát fogja képezni a további lépéseknek. Megrögzött előítélettel fog most szakítani a főváros a közlekedésügv terén. Hosszú ideig az volt a büszkeségünk, hogy a villamos vasutak töldalatti vezetékkel voltak ellátva. A forgalom rohamos emelkedése azonban megmutatta, hogy ez az esztétikailag szép rendszer a nagyvárosi forgalomban nem felel meg, mert az áramátkapcsolások és a hajókkal való folytonos bibelődés egyik legfőbb oka a közlekedési mizériáknak. Szakkörök már régen tisztában vannak azzal, hogy fokozatosan át kell menni a felső vezetékre, de a közvéleményben sajátságos ellenszenv áll fenn a felső vezeték ellen, amelyek dróthuzalai állítólag elrontják a látképet s ezenkívül veszedelmet is jelentenek. Az utóbbi szempont egészen figyelmen kívül hagyható, mert maga a villamoskocsi-közlekedés a robogó kocsikkal és a folytonos eigázolási esetekkel ezerszerte nagyobb veszedelmet jelent, mint az a roppant ritka eset, hogy egy-egy vezető drót leszakad. Budapesten már több helyen van felső vezeték, így az összes budai részeken, anélkül, hogy csak egyetlen esetre emlékeznénk, amikor a vezeték leszakadása valakiben kárt okozott volna. A tények kényszerítő szükségének engedve, a felső vezeték kezd lassan tért hódítani. A népszinház-utcai vonal már felső vezetékes és most a Kálvin- téren és a Ferencz József-hídon — ahol a legtöbb forgalmi zavar van napirenden a folytonos áramváltások miatt — szintén felső vezetékre fogják átalakítani a villamos vasútat. Az esztétikai szempont figyelembejöhet nehány szűkebb utcában, ahol azonban a villamos vasút nagy utakon halad át — ami a leggyakoribb eset — a felső vezeték szinte elvész és semmiesetre nem csúfítja el a látképet. E tekintetben bátran lehet utalni külföldi világvárosok példájára, ahol a felső vezeték el van fogadva és ahol ellene semmiféle skrupulus nincsen. £ffV kiSPHpt által biztosan meg- fog győződni WbJJf AlJbl hogy legjobb a szabályozható I nyakbőségii férfiing. Ajánlja Vértes és Sebestyén | ^ Budapest, Muzeum-körut 15. A Vérmező eddig katonai gyakorlótér gyanánt ékelődött a Krisztinaváros gyönyörűen fejlődő épületsorai közé. Ez a hatalmas, nagy terület teljesen parlagon hever, mert a katonai kincstár régi használat jogán a területet a magáénak vindikálja. A főváros már többször tett kísérletet arra, hogy ezt a sok ezer □ ■öl kiterjedésű területet a katonai kincstártól visszaszerezze, de ez a törekvése mindig megtört katonáék konzervativizmusán, amely a Vérmezőhöz, mint parádés térhez ragaszkodott. Most — úgy látszik — a hadügyi kincstár is rájött, hogy reá nézve a Vérmező értéktelen terület, amely katonai gyakorlótérül nem elég nagy, de különben is annyira benn fekszik a forgalom közepén, hogy a Első magyar borotva-köszörűidé! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K., Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kesek es kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz. KOVALD fest,tisztit! Gyár és föüzlet: Budapest, VIL, Szövetség-utcza 37. Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében — Képviseletek a vidék nagyobb városaiban. Telelőn 58—45.
