Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-08 / 19. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 A főváros részvényvásárlása. Budapest székesfővárosa a Városi villamos vasút rész- vénvmajorításának tulajdonosává lesz és ezzel eszközt nyer arra, hogy a főváros közlekedésügyébe beleszólhasson és arra irányító befolyást gyakoroljon. Éppen lapunk múlt heti számában utaltunk rá arra a veszedelemre, amely a főváros közlekedését egy vállalat monopóliumává teszi, ha a Közúti vasúttársaság megszerzi a Városi villamos vasút részvényeinek többségét. És e cikkünk megjelenése után 24 órával már a polgármester által egybehívott értekezlet kimondotta, hogy a főváros megveszi a Városi villamos vasút részvényeinek nagyobb felét. Nyilvánvaló, hogy e nagy művelet keresztülvitelére éppen az.általunk hangoztatott szempont volt döntő behatással, aminthogy ennek Vázsonyi Vilmos és Plalthy György dr. nyíltan kifejezést is adlak. Magának a nagy tranzakciónak a megítélésében a kommunális körök véleménye annyira megegyező, a részvényvásárlás annyira átment a köztudatba, hogy mellette további érveket felhozni igazán felesleges. Minden fórum, amely eddig a kérdést tárgyalta: az értekezlet, a közlekedési bizottság, a tanács és végül a pénzügyi bizottság ritka egyértelműséggel foglalt állást az ajánlat elfogadása mellett és kétségtelen, hogy a közgyűlés is ugyanezen a nézeten lesz. A polgármester e tranzakció ügyes, tapintatos előkészítésével ismét elsőrangú üzletembernek bizonyult, akire a legnagyobb megnyugvással bízhatjuk városunknak felvirágoztatását. A művelet jelentőségét méltatja lapunk mai számában a Szebeny Antal dr. országgyűlési képviselő és fővárosi bizottsági tag tollából eredő cikk, amelyben az I. kerület vezére felkérésünkre volt szíves nézeteit elmondani. Szigorú ítélettel sújtott a főváros tanácsa egy tejhamisítót, akiről kiderült, hogy vegyszerekkel és trágyalével kevert vizet öntött a lejbe. Az elöljáróság a hamisítót 40 napi elzárásra és 1800 korona pénzbüntetésre ítélte volt és ezt az ítéletet a tanács most jóváhagyta. Az elítélt tejhamisító Schwartz Lipót nyilrai tejiuigvkér.'skedő, aki naponta nagy tejszállítmányokat küld a fővárosba. A vegyvizsgálót megállapította, hogy a tej felerészében egészségtelen anyagokkal telített vízzel van keverve. Ily körülmények közölt nem csoda, ha a fővárosban az utóbbi időben rossz tejtől sokan mindenféle szájbetegségeket kaptak. Az ilyen lelketlen hamisítókat nem lehet eléggé szigorúan büntetni, mert ezek napnap után valósággal veszélyeztelik a főváros lakosságának életét és egészségét. Érdekes, hogy a tanácsi jóváhagyó ítélet eltitkolása érdekében a tej hamisító részéről kísérletek történtek, és ebben segítségére volt a hamisítónak egy fővárosi bizottsági tag, aki ügyvédi minőségében közbenjárt a tanácsnál is — mint az ítélet mutatja — eredménytelenül. Mindenesetre furcsa, hogy egy városatya kapható legyen ilyen eljárásra. Talán jó volna ez alkalommal megfontolás tárgyává tenni vájjon egyáltalában megengedtessék egy városatyának, hogy ügyvédi minőségében fővárosi hatóságoknál eljárjon. A Schwartz Lipót esete nem áll egymagában, de azért nem hisszük, hogy akadna még egy városatya, aki egy ily közveszélyes tejhamisító érdekében való intervenciót elvállalna. Tudomásunk szerint két előkelő ügyvéd városatya ugyanezt a megbízást a legnagyobb megbotránkozással visszautasította.És ez nem is lehet másképpen. A fórumon dörögni a tejhamisítás ellen és azután honorárium ellenében védeni a megrögzött tejhamisílót: oly eljárás, amelyet eléggé megbélyegezni alig lehet, Az egységes nyolcórai záróra régi és — ismerjük el т— igazságos követelése a kereskedelmi alkalmazottaknak, amely azonban az üzlettulajdonosok egy részének ellent- állásán mindig hajótörést szenvedett. Állandó torzsalkodás kútfeje volt ez a főnökök és alkalmazottak közölt és emlékezetes, hogv e differencia miatt nehány esztendő előtt ismételten valóságos ostromállapotok uralkodtak az esti órákban Budapesten. A terrorizmus útjáról aztán az alkalmazottak az alkudozás és rábeszélés terére léptek, de teljes célt elérni így sem tudtak. Végre Bárczy István polgármester vette kezébe az ügyet és tapintatos beavatkozásával létre is hozta a kívánt eredményt. A polgármester közös tanácskozásokra hívta össze a főnökegyesületeket, valamint az alkalmazottak szervezeteit és rábeszélésének és ügyességének végre sikerült az ellenfelek között békét teremteni. Megállapodás jött létre, mely szerint az egyesületekben képviselt üzlettulajdonosok kötelezik magukat, hogy üzleteiket a szombat kivételével Budapest egész területén esti 8 órakor bezárják. Ez az egységes záróóra a külföld nagyobb városaiban már huzamosabb idő óta megvan honosítva. Persze el lehetünk arra készülve, hogy még így is lesz egy csomó kereskedő, aki társainak lojalitását arra használja fel, hogy magának az üzlet tovább nyitvatartásából a többiek rovására hasznot verjen ki. Az ilyenekkel szemben nincs védekezés és a közönségnek az a része, amely ezekben a boltokban nyolc óra után fog vásárolni, ettől a szándékától eltántorítható nem lesz. Éppen ezért előre látható, hogy az üzletek ostroma és ablakok keverése ismét sorra kerül az olyan kereskedők ellen, akik túlteszik magukat a kollegialitás és üzleti tisztesség szabályain. Nagyvárosok tejellátása cím alatt Gerlei Lajos, a Központi tejcsarnok-szövet- kezet igazgatója közzéteszi a budapesti kereskedelmi kamarához beterjesztett véleményes jelentéséi könyvalakjában. A munka kimerítő, alapos tanulmány erről az igen fontos és irodalmilag még kellőképpen fel nem dolgozott kérdésről, es nagy alaposságánál és szakértő tárgyalási módszerénél fogva egyúttal szak- irodalmnnkra nézve nagynyereséget jelentő. Gerlei munkájában különös súlyt fordít a mind jobban elharapódzó tejhamisításra és javaslatokkal áll elő ennek meggátlása és igazságos üldözése tekintetében. A modern vegyészeti tudomány tételei alapján a tej összetételére előírt szabálvok lényeges revi- deálását követeli és mindazokat az intézkedéseket ismerteti, amelyek a tejkereskedelem szervezése tekintetében kívánatosak. Legfontosabb indítványa a tejhamisítás meggátlása és a valódi hamisítók megbüntetése érdekében az, hogy tejet kicsinyben csakis zárt és a teljes tej megnevezéséi, valamint a szállító cégét feltűntető plomb- bal, vagy másként biztosított módon lezárt edényekben szabad arúsitani Gerléinek ez a munkája megérdemli, hogy vele az illetékes tényezők a legkomolyabban foglalkozzanak. Gerlei e munkája bizonyára helyes irányba fogja terelni fővárosunk tejellátását, ami közélelmezésünknek kétségtelenül egyik legfontosabb problémája. 3 éw múlva vnm O' one a migora, hs a Harmónia r, fonál bérli Budapest, IV,, Váezi-utcia 20, i . A-Aj Közgazdaság. Az Elet- és Járadékbiztosító közgyűlése. A Magyar Étet- és Járadékbiztosító Intézet, mint szövetkezet ápr. 29-én tartotta gróf Széchenyi Aladár elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a szövetkezet tagjainak száma a lefolyt évben 12.666-ra szaporodott, a biztosított tőkeállomány pedig 29,733.815 koronát tesz ki. Az összes tartalékok alapszabályszerü dotálása és bőséges leírások után a részjegytőke szelvényeit 12 kor. 50 fillérrel (5%) váltják be. A tiszta nyereség 70%-át a biztosított tagok nyereményosztalékalapjához csatolják, melynek még fel nem osztott része igy 34,2000 korona 28 fillérre fog rúgni. Az 1906. évben belépett tagok az idén részesülnek először nyereményosztalékban, теку az évi díj 5%-ának felel meg. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság és felügyelő- bizottság jelentését és azoknak a fölmentvényt megadta. Uj felügyelőbizottsági tagnak dr. Kovács Gyula udvari tanácsost, a Kereskedelmi Muzeum igazgatóját, uj választmányi tagnak pedig Lisznyay-Damó Tihamér miniszteri tanácsost választották meg. Első Leánykiházasitó Egylet, mint szövetkezet. Gyermek- és életbiztosító intézet, Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Alapittatott 1863. Folyó évi április havában 1.935,300 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1.384.900 korona értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztositolt összegek fejében 137,114 korona 20 fillér lizettetett ki. 1911. január 1-től április 30-áig bezárólag 7.131,500 korona értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 5.804,200 korona értékű uj kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében a folyó évben 505,768 korona 42 fillér és az intézet fennállása óta 17.258,701 korona 45 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. Az Anker biztosító társaság. Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben f. hó 22-én tartotta gróf Prokesch Osten Antal elnöklete alatt 52, rendes közgyűlését. A felolvasott számadási jelenték megállapítja, hogy az üzletkor állandó emelkedést mutat. Benyujtatott 12.167 ajánlat 92,553.841 korona biztositolt tőkére és 449,601 korona járadékra, mely számok bizonyítékául szolgálnak annak a bizalomnak, amelylyel a társadalomnak mind szélesebb rétegei a társaság irányában viseltetnek. A biztosítási állomány 90,008 szerződésben 596.142.373 korona tőkére és 1,701.779 korona járadékra emelkedett. A díjtartalékok, amelyek a biztosítottak követeléseinek fedezésére szolgálnak, az üzleti évben 12 és fél millió koronával emelkedtek. Az összes vagyon 195' millió koronára rúg. A társaság által a biztosítási szerződésekből kifolyólag teljesített kifizetések,annak fennállása óta 1910. év végéig több mint 400 millió koronát tettek ki és ezek a számok mutatják, hogy »Az Anker« milyen hathatós mérvben felel meg gazdasági hivatásának. A tartalékok gazdag díjazása után az általános mérlegnek tiszta jövedelme 1,229.593 koronát tesz ki. A kölcsönös túlélési csoport-biztosítások 1910 évi felszámolásához a garantirozott tőkének elérhetése végett a társaság alapjaiból 173,379 korona utaltatott át. A külön mérlegek alapján és a társaság jelentékeny hozzájárulásával a haláleseti biztosítások nyereségosztaléka gyanánt az 1910. évre 1,620.026 korona kerül kifizetésre. Ebből az egyes osztaléktervekre 35 százalék, 20 százalék, illetőleg a biztosítási tartam mérvéhez képest az évi díjnak 9 százaléktól 40.8 százalékig terjedő összege fizettetik ki (a mült évi 30 százalék, 20 százalék, illetőleg 39.2
