Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-01 / 18. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST 3 fog más érdkeltséggel tárgyalni, ha az ipartársulat az autotaxik felállítására és üzemben tartására képesnek nem bizonyulna. Ez a tanácsnak engedett diszkrecionális szabadság ismét azt a veszedelmet rejtegeti bogy az ügy tovább is sokáig fog elhúzódni és ezért kívánatos volna, ha a tanács egy pre- kluziv terminust tűrne ki, amelyen túl bérkocsitulajdonosokra való tekintet nélkül megcsinálná az autotaxit. A főváros nem nélkülözheti tovább ezt a forgalmi eszközt a bérkocsik nem képesek a nagyvárosi közlekedést oly gyorsan kielégíteni amint ezt a területében folyton növekvő főváros igényei megkövetelik és végre a főszempont mégis az, hogy az autotaxi mentül elébb meglegyen tekintet nélkül arra, hogy magánérdekeiteknek árf-e vagy használ az, ami a közönség szempontjából kívánatos. xA pesti bérkocsisok ellen különben is olyan sok a közönség jogos panasza, hogy teljesen eljátszották a kiméletességre való jogukat. A Királybazár a Ferenciekterén nemsokára a csákánvos tótok áldozatává lesz. A fővárosnak ezt az egyik legimpozánsabb modern bérpalotáját — amely alig tíz esztendeje épült — a tulajdonosok lebontatják és helyére még modernebb palotát építenek. Első hallásra ez a hír szinte megdöbbenti az embert, mert az ekkora értékeknek egyszerű megsemmisítése még a legvadabb építkezési düh korszakában is példátlan. Ha azonban kissé közelebbről tekintjük a dolgot, a Királybazár lebontását igen természetes, ügyes és életrevaló ötletnek kell elismerni, amely a szeren esés konjunktúrák kihasználását célozza. Ugyanis a Belváros a főváros fejlesztéséről szóló törvényben 30 esztendei adómentességet kíipott olyan új épületekre, melyek 1915-ik év végéig elkészülnek A Királybazár mostani adómentessége néhány év múlva lejárna, a lebontással és új építéssel tehát megszerzik a tulajdonusok az új palotának 30 esztendei adómentességét. A felépítendő épület beosztása, a beépítendő terület kihasználása a mostaninál célszerűbb lesz, mert az építési technika az utóbbi évtizedben igen nagyot haladt és különösen a tér kihasználásában lettünk nagy mesterek. A Királybazár új palotája már e modern bérházépítőművészet összes vívmányaival lesz felszerelve, úgyhogy a rentabilitás e réven is növekedni fog. Mindenesetre jellemző Budapest óriási fejlődésére a Királybazár esete. Nem mindennapi dolog a nagyvárosok történetében, hogy egy tízesztendős, több millió költséggel felépült palotát megsemmisítsenek akként, hogy még jó üzletet is csináljanak. A közmunkatanács újabban ismét a kerékötő szerepére vállalkozik és ahol csak teheti, szembekerül a fővárossal. Még az Erzsébet-téri árkádok dolgában támadt nézet- eltérés sincs eldöntve és máris újabb esetet piszkált ki a közmunkatanács, amelyben a fővárossal szembehelyezkedik. Beleköt a főváros által igen helyesen és a kereskedelem érdekében létesített árúbódékba, kifogásolván azt, hogy ezek a csarnokok nem bontatnak le. A főváros hatósága kellő érzékkel oly | módon akar segíteni az építkezések folytán beállott üzlethelyiség hiányon, hogy a köztereken csarnokokat építtetett, amelyekben a boltjaikból kiszorult kereskedők hajlékot nyernek. Minthogy az újabb és újabb építkezések folytán mindig más és más üzlet- tulajdonosok maradnak bolt nélkül, e csarnokokra igen nagy szükség van és a főváros, igen helyesen, az osztó igazság alapjára áll, amikor egyforma mértékkel méri a segítséget a bajba jutott üzlettulajdonosoknak. A közmunkatanácsnak holmi esztétikai skrupulusai avagy hatásköri velleitásai támadnak az árúcsarnokokkal szemben. Ám legyen! Engedje át a főváros neki az árúcsarnokok engedélyezését; a fődolog az, hogy kereskedőinktől ezt a hasznos segítséget ne vonják meg. Ismerje fel végre a közmunkatanács, hogy a törvény nem azért létesítette, hogy mindenáron akadékoskodik és élettelen bürokratikus szerv legyen, hanem próbáljon egyszer normális fejjel gondolkodni és iparkodjék akként cselekedni, hogy működésével azok is meg legyenek elégedve, akiknek a dolgában intézkednie jogában áll. Ilyen mindenáron való kötekedés mellett ne csodálkozzék senki, ha a közvélemény mind erélyesebben sürgeti ennek az elavult és feleslegesnek bizonyult intézménynek az eltörlését. Uj központi vásárcsarnok tervéről ad hírt egy lapközlemény. Eszerint a közvágóhíd átalakíttatnék központi vásárcsarnokká, amelyben a nagyban való kereskedés bonyolíttatnék le, míg a közvágóhidat az Üllői-ut végén építenék fel. Az illető hírforrás szerint e munkálatok 30 millió koronát vennének igénybe. Minthogy a beruházási programmban ezekről az építkezésekről szó nincsen, alig hiszünk e terv komolyságában. A közvágóhíd mai állapotában teljesen megfelel rendeltetésének, legfeljebb arról lehet tehát szó, hogy egy nagy központi vásárcsarnok létesíttessék, amelyre a főváros rohamos fejlődése mellett tényleg szükség is van. Azonban ezt a vásár- csarnokok nem kell feltétlenül a közvágóhíd helyén létesíteni és egyáltalán nem érthető, hogy miért kelljen ennek a cserének megtörténnie. Hiszen lehet a vásárcsarnokot az Üllői-ut végén is felépíteni és nem kell a közvágóhidat kitelepíteni azért, hogy helyet csináljon a vásárcsarnoknak. Amennyiben ez a szándék tényleg fennforogna, mint felesleges pénzkiadást feltétlenül ellenezni kell. Már eleget okultunk a múltakon, a vásár- csarnokok túlságos drága építésen, ami egyik oka a fővárosban dúló nagy élelmiszerdrágaságnak. Újabb központi vásárcsarnokra nem szabad a fővárosnak milliókat kidobnia és sokkal észszerűbb, ha újabb szükséglet esetén visszatérünk a jól bevált nyílt piacokhoz. A vörös május nagy nyugalomban, programmszerűen folyt le, amiben talán része volt a gyanús, esős időjárásnak. A szociáldemokraták felvonulásán meglátszott, hogy a munkások mind nagyobb része hátat fordít a szociáldemokráciának. Igen gyér sorokban, hosszú megszakításokkal tudtak csak ezidén „felvonulást“ produkálni mely minden inkább volt, csak nem impozáns. Ezúttal is a választójog éljenzése, ellenzőinek szidalmazása volt napirenden, de a lelkesedés mögül meglátszott az emberek fásultsága, közönye és az, hogy parancsszóra, a színházi rendezés szabályai szerint csinálódik az egész felbuzdulás. A szociáldemokrácia úgylátszik hanyatlóban van nálunk is. A koalíciós kormányzat alatt soraik gyérüléseért a kormányzatot okolták, most már ezek a szemrehányások is megszűntek. Űgylátszik a párt túlkapásai és a vezetők önzése és tehetetlensége juttatták lejtőre a hazai munkásmozgalmat, amely ma már egy vörös májust is alig tud rendezni. Az apostolok egymásután beeveztek a munkásbiztosító hivatalok nyugodalmas réveibe és a mozgalomban való részvétel ma már nem igérjgbiztos karriért. A kellő vezetés és buzdítás híjján pedig a tömegek széthullanak és a mi hazánk közgazdasági fejlődése érdekében sajnálatos, a züllés nyomai nemcsak a politikai mozgalomban, hanem a szakszervezeti mozgalomban is szemmelláthatók. A szociáldemokrácia e dekadenciája természet- szerű folyománya annak a sok bűznek, amelyet a pártvezetőség az utóbbi években felhalmozott és melyek miatt már a hívek legjobbjai is elfordultak a párttól. A mostani vörös május langyos, közömbös lefolyása szomorú bizonysága ennek a dekadenciának. TELEFON (inferurban) 144—68, TELEFON (interurban) 144—68. gyár Közvetítő Bank Részvény társaság' Budapest, Teréz-körut 46.Táviratcim: Közvetitöbank, Budapest.-L.—^ jelzálogkölcsöneket földbirtokokra, budapesti és vidéki városokban levő házak és ^ telkekre, építkezési kölcsöneket, konverziókat, ingatlanok vételét és eladását, bérleteket W ПЯГ0й11я7ЯСп1/ erdő- és bánya-üzletek, valamint egyéb pénzügyi müveid fi ill Slílif Cf Cllcl^cIoUlYj 11Ildiit; I letek keresztülvitelére vonatkozó megbízásokat. A megkfllU^üUUlllV bizások tartamára, illetve véglegesítéséig átmeneti hiteleket nyújtunk. A megbízásokra vonatkozó összes költségeket sajátunkból fedezzük, illetve előlegezzük. ---- . , . ■ — 1
