Független Budapest, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-02 / 1. szám
Budapest székesfőváros .egyetemes érdekeit féhölelő város-politikai és társadalmi lap. П A Budapesti függetlenségi és, 48-ás., párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek H X VA T Al.X^ О IS: ■ ' Ь P 0Г A. Megjelenik Steden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ... ... ......... Ю .korona. Fé l évre ... ... ... ... -......... — 5 пг ттттт ............... . ппмпп ■■"■мцэддяидя Főszerk esztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA. Szerüftszííiség és kiactóhivatal: Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a la; tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendői VII., Rottenbiller-ufcza 5/A. Budapest, VIí., Rottenbüler-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivataH telefon 119—35. Uj esztendő, uj feladatok. Székesfővárosunk fejlődésében az uj év kalendárinmi dátumának nincs meg az a fontossága, amelyet ennek a dátumnak az emberiség általában tulajdonit. Az államok, a városok élete nem zárul le egy esztendő végével és nem kezdődik újból újév napján, hanem szakadatlan folytonosságban rohan előre, fittyet hányva a naptári keletnek. Budapest öleiében sem lehet az év végén lezárni a főkönyvet, miként ezt a kereskedelemben tenni szokták, megcsinálva a leltárt, megvonva a mérleget. Ilyen mérleglezárás a községi életben nem lehetséges, itt csupa átvitellel dolgoznak. Megkezdett alkotások befejezése, régi feladatok megvalósítása, vállalt hivatás teljesítése nyúlik át egyik esztendőből a másikba. Ezért mondhatjuk, hogy az uj esztendő régi feladatok megvalósítását fogja meghozni, de minden régi feladatból, az ami még megvalósulásra szorul: uj feladat, mely uj lelkesedést, uj eszközöket, uj munkát vesz igénybe. Ki tudná taxativ felsorolását adni mindazoknak a teendőknek, amelyek az uj évben fővárosunkra várnak ? Hiszen ezek a teendők oly sokfélék, a fővárosra háruló feladatok oly számosak, hogy azoknak teljességben való keresztülvitele és megvalósítása egy esztendő keretében lehetetlen. A véletlen, a szerencse a városok fejlődésében is nagy szerepet játszik és adott pillanatban senki sem tudja teljes határozottsággal megszabni, hogy a tervbe vett nagy alkotásokból az uj esztendő folyamán mi és mennyi fog valóra válni. Csak azt látjuk, hogy nagy és hatalmas alkotások vannak útban, hogy megvan a jóakarat és a képesség egy becsületesen szo- cziális községi politika megvalósítására. Csak azt látjuk, hogy körülöttünk, jobbra-balra, dúsan szökik a magasba üdvös kezdeményezések kalásztengere. És ez a felismerés bizalmat kell hogy öntsön a főváros minden polgárának a leikébe. Meg kell érezniök, hogy más légkörben élünk ma, hogy nagy törekvés, hatalmas akarat repeszti széjjel a régi, szűk kereteket, hogy bevonult a főváros kormányzatába az igazi közszellem, amely az egész lakosságnak — minden társadalmi és rangbeli különbség nélkül — a jobb megélhetését, a boldogulását munkálja. Szűkkeblű aggodalmaskodás,' filiszteri kicsinyeskedés, nyárspolgári rövidlátás fen- akadhat azon, hogy a főváros a községi élet .mindennapi funkczióinak ellátásán, vagyis a közigazgatáson felül olyan tevékenységet vállal magára, amely a múltban nem terhelte. Nagyon egyszerű és könnyű dolog sopánkodni afölött, hogy ime ez a főváros mily könnyelműen gazdálkodik: milliókat öl bele kétséges jövedelmezóséoü üzemekbe, telkeket vásáról, házakat épit és pazar bőkezűséggel j szórja a milliókat iskolák, kórházak létesítésére. Igaz, hogy ennél sokkal egyszerűbb volna semmit sem csinálni; ölhetett kezekkel nézni, hogy miként fosztogatják nyerészkedő vállalatok a közönséget és várni, amíg az állam fog a budapesti gyermekek iskoláztatásáról gondoskodni. Milliók nélkül csak a semmittevés lehetséges és nem az a háztartás a legfénvüzöbh és legkönnyelmübb, amely a jövő nemzedékek számára munkálja a talajt és veti el a magot. Ezt az igazságot a főváros közönsége pártkülönbség nélkül felismerte és ha van még ellenfele a mai nagyszabású, nagy czélokat megvalósító városi politikának: úgy ezek legfeljebb a virilis városatyák soraiban találhatók fel. Egy plebiscitum bizonyára egyértelműen a mai községi politika folytatása mellett törne lándzsát. Városunk ügyeinek vezetősége ebben a tudatban feltartózhatlanul halad előre a megkezdett utón. Kicsinyes gáncs és kritika nem zavarhatja a fejlődés folyamatát. A kommunalizáló akczió tovább folyik és a gázgyárak várositását sorra fogja követni a többi közczélu üzem teljes behódolása. Hogy ebből mi fog már erre az esztendőre esni, azt ma nem tudhatjuk. Valószínű azonban, hogy a villamvilágitás dolgában ez az esztendő meg fogja hozni a döntést. A közlekedési vállalatok tekintetében is mindjobban kialakul a kommunalizálás szükségessége. Ez a probléma azonban a fennálló szerződéseknél fogva egyelőre még a jövő zenéje. A nagy beruházási kampány zavartalanul folyik tovább. A fővárosi bérházak, valamint az iskolák építése nem szenved fennakadást és a tervezett nagyarányú város- rendezés is mind közelebb jut keresztülviteléhez Ezen a téren még mindig némi lanyhasággal találkozunk és a kérdések még most is a régi huza-vonával kezeltetnek. A VII. kerületi sugárút, az Eskü-ut befejezése még mindig a tanulmányozás és ter- vezgetés stádiumában van. Ugyancsak dila- tóriusan kezeli a székesfőváros az egyre tűrhetetlenebbé váló közlekedési mizériákat. Az utczai ivlámpa-világitásból is csak »esztendőnként egy evőkanállal« jut a fővárosnak. Ezen a téren is a gyorsabb tempó kívánatos. Budapestnek fürdővárossá kialakulása szintén sokáig várat magára, bár készséggel elismerjük, hogy az uj létesítmények sorában a pazar fürdők nem épen a legsürgősebbek. Néhány restancziának az elintézése terheli a fővárost. Ezek között szerepel a községi takarékpénztár, amely eddig a kormány burkolt ellenzésén szenvedeti hajótörést. Ki kell végre ugratni a nyulat a bokorból: a fővárosnak kötelessége a kormányt ebben a kérdésben erélyes sürgetéssel nyílt színvallásra kényszeriteni. Ugyancsak napirenden kell tartania a fővárosnak a fővárosi törvény revízióját, amelyről a mostani kormány szintén meg szeretne feledkezni. A szükséges beruházások folytatása érdekében a fővárosnak még ebben az esztendőben feltétlenül nagyobb hitelművelethez kell folyamodnia. A drága függő kölcsönökkel való operálás sem hasznos, sem méltó a fővároshoz, Nagy feladatok megvalósítását czélzó munkájában a fővárost egész lakosságának szimpátiája kiséri. Legyen ez a munka olyan eredményes, amilyen igaz és nagy az a jóakarat, amelylyel végzik. Az uj esztendőben ezt kívánjuk Budapestnek és magunknak. Budapest nagy tőkeereje. Az uj év alkalmával ezidén is, mint minden esztendőben megjelentek a fővárosi pénzintézetek kommünikéi az elmúlt üzletév eredményeiről. Már megszoktuk, hogy ezek az eredmények mindig kielégítők, bármilyen legyen is az ország közgazdasági állapota. A budapesti pénzintézetek szinte függetlenítették magukat az ország mindenkori gazdasági helyzetétől, a mi arra a czentrális helyzetre vezetendő vissza, a melyet fővárosunk az országban elfoglal. Hiszen a statisztikából látható, hogy a budapesli pénzintézetek saját tőkéi és betétei csaknem felülmúlják az összes vidéki intézetek tőkéit és betéteit, a váltó- és jelzálogkölcsönök összege pedig a fővárosi pénzintézetek mérlegeiben jóval tekintélyesebbek, mint az összes vidéki pénzintézeteké együttvéve. Az 1910. évben a fővárosi tőkemozgalmak még az eddigieknél is lényegesen nagyobbak voltak. A budapesti pénzintézetek alaptőkéiket vagy 70 millió koronával felemelték és az ázsióval együtt a tőkeemelési műveletből mintegy 150 millió folyt be ez intézetek pénztáraiba. És daczára ennek a nagy összegnek, a betétek állományai megnövekedett. A váltótárczák is állandó emelkedést mutatnak, a jelzálogkölcsönök összege pedig óriási növekedési tüntet fel. A jelzálog-üzlet nagy fellendülése szorosan összefügg a fővárosban folyamatban levő rengeteg építkezési tevékenységgel. Ez építkezések óriási mérvét tanúsítja, hogy az elmúlt évben mintegy 400 millió tégla fogyott el Budapesten, a mily mennyiségre eddig példa nem volt. A nagy építkezés csak azáltal vált lehetővé, hogy nagy pénzintézeteink liberális módon engedélyezték az épitési kölcsönöket, a mi a záloglevél-piacz időnként való kedvezőtlen alakulása folytán ugyan ideig-óráig nagy nehézségekbe ütközött, de mindazonáltal a jelzálog kölcsönüzlet megnövekedése oly nagymérvű, a minőre alig akad példa pénzintézeteink történetében. A pénzintézetek a reájuk bízott idegen pénzek óriási rezervoárjából bőségesen táplálhMARS” Ivándi keserüviz elsőrendű hashajtó-szer felnőttek------és gyermekek részére. 0.35, 0.7 és 1 literes palaczkokban 36,44,48 fillér. Megrendelhető: a Magyar ásványvíz Forgalmi és Kiviteli r. t.-nál, Budapest. Telefon 162-84. 4 VI. évfolyam ________ ____________1<ИД‘ -rir>Uiir -______________________________________
