Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-11 / 2. szám
hiszen maga Madarassy Beck dr. vitatja hogy a külföldön mást, mint aranykölcsönt, nem kaphattunk. Ez a valutakérdés tehát még csak szépséghibájául sem mondható a londoni kölcsönnek és az egész erre alapított kifogás nagyon hasonlít arra, a mikor a vőlegénynek a gyönyörűséges leányzó nem tetszik, mert egy piczi lencse van a keze fején. Mint feltétlenül illetékes forrásból értesülünk, Wekerle Sándor dr. pénzügyminiszter rendeletileg felfüggesztette az adók és i 1 le tékek behajtását az uj kölcsönre vonatkozólag. Ezzel Wekerle ismét bebizonyította, ismert jóindulatát a fővárossal szemben, a midőn elhárította a kölcsön Analizálásának Htjából ezt a nehéz akadályt. A törvényhozás a normális parlamenti viszonyok helyreállása után bizonyára meg fogja adni az egész 270 | milliós beruházási kölcsön számára az adó- és illetékmentességet. A pénzpiacz alakulása reményt enged arra, hogy e nagy kölcsön további részletei a mostaninál kedvezőbb átvételi árfolyam mellett lesznek elhelyezhetők. A kölcsön Analizálása alkalmából talán felesleges ismét dicséretet zengeni Bárczy István polgármesterkörültekintőés czéltudatos eljárásának, a melylyel a főváros kölcsönigényének ily kedvező kielégítését mozdította elő és egyúttal megnyitotta a londoni piaczota magyar értékeknek. E kiváló érdemének elismerése annyira átment a köztudatba, hogy bizonyára sértenök vele a polgármester szerénységét, ha újabb dicshymnuszt zengenénk neki. A pénz most már meg lesz; annak üdvös és czélszerű felhasználását biztosítja a közhelyesléssel találkozott beruházási programra. TÖRLEY. ОС7СГ.П h Villamvilágitási vállalatok kommunalizálása. A gázgyárak megváltása után czéltudatos és komoly kommunizáló politika mellett rá kell a sornak kerülnie a villamvilágitási vállalatok megváltására. A fővárosnak a két villamvilágitási-társasággal való szerződése e vállalatok megváltását szerfelett megnehezíti, mert — sajnos — a főváros a múltban kötött szerződéseiben, melyekkel magánvállalatoknak értékes monopóliumokat adott, megfeledkezett arról, hogy az üzemek bármikor való megválthatásáról gondoskodjék. E felett ma mái hiába rekriminálnánk, itt a panasz és kesergés nem segít. 1 eljesen tudatában van azonban a pol- gái mester és mindenki, a ki helyesli a közüzemek községesitését, hogy közvilágításunk proplémája a gázgyárak megváltásával csak félig van megoldva és hogy a modernebb világítási eszközt: a villamosságot is a fővárosnak. saját rendelkezése alá kell hajtani. Evégből a polgármester egy uj községi villamossági telep létesítését vette fel programrajába és az erre vonatkozó terveket el is készíttette. Természetes, hogy az érdekelt vállalatok milliókat érő privilégiumuk megvedese érdekében most a kapacitálás, érvelés és ha kell: megtévesztés minden előnyét igénybe veszik és csakhamar ismétlődni fog ugyanaz a megdolgozása a közvéleménynek, a melyet a gázgyárak megváltását megelőzőleg végigélveznünk lehetett. Az első fecske már megjelent, a mennyiben a »Magyar általános villamossági részvénytársaság« igazgatója síkra szállott egv előadás keretében, bizonyára csakis a főváros financziális érdekeinek megvédése céljából a tervezett községi uj_ villamossági telep ellen. Persze, hogy a főváros rosszul járna az uj gyár létesítésével, már tudniillik Fischer Béla igazgató ur véleménye szerint. Szerinte tehát ne csináljon a főváros semmit, hanem várja be az „alkalmas“ időpontot arra, hogy a két magánvállalatot megválthassa. Hogy ez az „alkalmas“ időpont mikor fog bekövetkezni, azt előadó nem árulja el. A főváros csak várjon, a mig majd a villamos vállalatok önmaguktól ezüst tál- czán felajánlják neki az üzemeiket. A valóság az, hogy a vállalatokat másképpen mint kényszerrel nem lehet rávenni arra, hogy magukat megváltassák. Ez a kényszer pedig csak abban áll, hogy a főváros létesít egy villamossági telepet, mely lényegesen olcsóbb árakon fogja az áramot szolgáltatni és a mely egyúttal a főváros saját szükségletét teljesen ellátja. Vagyis szükség van egy versenyvállalatra, a mely annyira leszorítja a két magánvállalat üzemi nyereségét, hogy az üzemek fenntartása nem mutatkozik többé értékesnek és érdemesnek. Ebben a kérdésben a megoldás csakis a magánvállalatok kapitulácziója lehet. Ha ezek a vállalatok a megváltásba ily megelőző harcz nélkül belemennek, a mi a külföldön tett tapasztalatok után nem nagyon valószínű, minthogy az efféle üzemek rendszerint végkimerülésig ragaszkodnak a monopóliumokhoz úgy az csak előnyös volna reájuk és a fővárosra. Ám a főváros nem felejtheti el azt a régi szlratégiai elvet: si vis pacem, para bellum! Úgy látszik, hogy a villamossági vállatok derekukat beadni nem hajlandók és ezért nem marad más hátra a fővárosnak, mint hogy megcsinálja a saját villamossági telepét. Nagyon érthető tehát, ha az érdekeltek sietnek e terv ellen „szakértői“ számításokat és fejtegetéseket felmutatni és szivükben mély aggodalmakat táplálnak a szegény főváros sorsa iránt. A gázgyárak megváltásának tanulságos története után valóban naiv- ság kell, ahhoz hogy valaki higyjen az aggodalmas „szakértő“ urak intelmeinek, hiszen a gázmüvekről is bebizonyították annak idején, hogy azoknak megváltása a főváros pénzügyi helyzetére nézve veszedelmekkel járna. Ma pedig nincsen ember Budapesten, a ki ne tudná bizonyosan, hogy a községi gázmüvekből a fővárosnak igen tekintélyes jövedelme lesz. Ennek az ügynek a kimenetele nem lehet kétséges. Vagy belemennek a villamossági vállalatok abba, hogy a főváros az üzemüket méltányos feltételek mellett megváltja, vagy pedig a székesfőváros rövid időn belül meg- csinálni az uj községi villamossági telepet. Semmiesetre azonban nem várhatunk arra az időpontra, a melyben a villamossági magán vállalatoknak a megváltás „alkalmas“ lesz. | A részvényes urak várhatnak, mert az ő osztalékjuk biztos. De nem várhat a főváros ipara és közönsége, melynek érdeke, hogy hamarosan véget érjen a villamos világítási vállalatok által való megsarczoltatása. A hétről. A polgármester egy beszéde. Azon a lakomán, melyet a „szabad polgári párt“ a Iiipka Ferencz dr. felolvasását követve rendezett, Bárczy István polgármester nagy feltűnést keltett felköszöntőt mondott. Pohárköszöntőjében kijelentette, hogy a főváros szempontjából az 1910. esztendő igen nagy jelentőségű, kritikus év lesz és továbbra is számit arra a bizalomra és támogatásra, melynek eddigi sikereit köszönhette. A polgár- mester e kijelentésének értelmezéséről a kérdezősködőknek nyilatkozni nem akart, úgy hogy a fantáziának ez a kijelentés bő táp anyagot szolgáltathat. Ha Bárczy István csak azt akarta jelezni, hogy ebben az esztendőben a közismert beruházási programm egy része vitetik keresztül, úgy ezzel semmi újat nem mondott és a polgármester aligha poin- tirozta volna beszédében annyira, hogy a főváros még ebben az esztendőben kritikus események színhelye lesz. Itt tehát jogosnak látszik az a feltevés, hogy Bárczy István valami újabb, olyan terven dolgozik, a mely kívül esik a már ismert alkotások és programm keretén, de a melyről azért még a nyilvánosság előtt szólani korai volna. Mindazok, a kik az élő szó közvetlenségével hatott kijelenlést hallották, az utóbbi vélemény felé hajlanak. Minthogy ezt a kijelenlést nagy nyilvánosság előtt tette a polgármester és minthogy erről fővárosi körökben azóta sokat beszélnek, egyáltalán nem lehet a diszkréczió követelménye, hogy hallgatással mellőztessék Bárczy Istvánnak ez a nyilatkozata. A polgár- mester nagy produktivitása és gyors cselekvése mellett egyáltalán nem csodálkoznánk azon, ha eddigi tervei és programmja újabb nagy alkotásokkal bővülnének. Annyi bizonyos, hogy a polgármester nagyban felcsigázta a várakozásokat. De az mindig jó jel, ha valakitől sokat és újat várnak. És ezért talán nem haragszik Bárczy István. Kanyaró után a legkomolyabb betegségeknek biztosan elejét veszi a SCOTT-féle EMULSIÓ, Az egészség gyors visszaszerzése meglepi mindazokat, a kik először tesznek kísérletet a A SCOTT-féle EMULSIÚ-val. A SCOTT-féle Emulsió csakis annak köszönheti nagy hírnevét, hogy összes alkatrészeiben fenn- tartjalegnagyobb fokú tisztaságát. Nagyon megfelelő az elkényeztetett ínynek és a meggyengült emésztésnek. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 К 50 fill. Kapható minden gyógytárban. A tanácsi ügyosztályok szaporítása. A főváros tanácsának beosztása a folyton szaporodó munkakör mellett már huzamosabb idő óta elégtelennek mutatkozik. Az egyes ügyosztályoknak oly sokféle és gyakran eltérő' különböző körű feladat jut, hogy valamennyit áttekinteni és egységesen vezetni: az ügyosztályok vezetőinek, a tanácsnokoknak már- már lehetetlen. Ez a felismerés nem mai keletű és tisztában van a főváros adminisztrá- cziójának minden ismerőse azzal, hogy a bajon segíteni csakis a tanácsi ügyosztályok szaporításával vagyis az ügyosztályok hatáskörének deczentralizálásával lehetséges. Konkrétéül) óhajjá azonban ez az eszme csak most vált a kerületközi értekezleten, még pedig személyes természetű ügy ötletéből. A megüresedett három tanácsnoki állásra tudniillik annyi az érdemes pályázó, hogy bármelyik jelöltnek megválasztása néhány kiváló és ügyosztály vezetésére hivatott tanácsjegyző mellőzését jelentené. Ez a körülmény vetette fel az aktuálitások sorába az ügyosztályok szaporításának kérdését, a mi a személyi Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT- féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. 5« ERDÉLYI ÉS TÁRSAK® n- és koksz nagykereskedők Nyugati pályaudvar. TELEFON : U8—52. =====
