Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-07 / 14. szám

2 FÜGGETLEN BUDAPEST is főképpen pénzügyi és közgazdasági kér- késekben fejtett ki buzgó munkásságot és különösen az adóreform tárgyalása során keltett feltűnést mélyrehajtó és alapos szak- műveltségről tanúskodó felszólalásaival. Álta­lánosan elismert szaktekintélyéről tanúságot tesz az a tény, hogy a képviselőház bank­bizottsága a bankszakértők sorában — akik az ország legkiválóbb gyakorlati és elméleti szaktekintélyei közül választattak ki — őt is meghívta és az a szakvélemény, a melyet Lányi Mór terjesztett a bankbizottság elé, frappáns módon, az érvek gazdag tárházából merített bizonyítékokkal mutatta ki az önálló magyar jegybank hasznos és szükséges voltát. Lányi Mór munkája közfeltünést keltett nem csupán az önálló jegybank hívei sorában, ha­nem általában az egész pénzügyi és közgazda- sági világban. Az önálló bankért küzdő harczo- sok között attól fogva a Lányi Mór szava mindig meghallgattatásra és méltatásra talál, mert poiitikai ellenfelei is elismerik ióla, hogy gazdasági meggyőződései az élet és a tények alapos ismerésén épülnek fel. Lányi Mór ritka szerencsés módon egyesíti magában a soha nem alkuvó magyar nemzeti érzést a müveit européer készültségével és széles látó­körével. A nyugati kultúra nagy eszme- áramlatai teljesen áthatják az ő egyéniségét, de nemzeti érzés- és gondolatvilágán keresz­tül magyarra alakulnak át. Moder érzületé­ről tanúskodik egész politikai programmja, mely a legnemesebb függetlenségi tradiczió- kat öleli fel. Nála a kisember lalpraállitása és isíápolása nem üres jelszó, hanem gazda­sági meggyőződésből eredő parancs. Es amikor az általános választójog hívének vallja magát, ezzel nem akar pusztán a nép­szerűség lágy hullámaiban megfürödni, ha­nem a nép széles rétegeinek az alkotmány sánczaiba való bevonását czélozza, melyet a függetlenségi párt már évtizedek óta vall programmjául. Lányi Mór egyéniségének nobilitása mellett tanúskodik az is, hogy hive a függetlenségi párt egységének. És annak ellenére, hogy hazafias felbuzdulása a Justhék táborába terelte, soha nem tévesztette szem elől a testvérpárt iránt tartozó köteles tiszte­letet ésj gondosan került minden agresszivi­tást, aminthogy egész lénye megleslülése a latin mondásnak: »Suavi er in modo fortiter in re.« Éppen ez tette egyéniségét kiválóan alkalmassá arra, hogy az egységes függet­lenségi párt az ő nevét Írja zászlajára. A VII. kerület méltó férfiú kezébe teszi le a függet­lenségi párt zászlaját. Akik ismerik, becsülik és szeretik; akik még nem ismerik: bizton meg fogják szeretni. SCHON 0 • ВU ZI ÁS F Ü R DÓ BUZIASI PHÖNIX".'*,"1 Baktériummentes természetes ásványvíz У О I T-G Y 0 G ¥ В T : Kl‘l»hatö : ш W ЪЯ “ ■ a ■ mindenütt. Bpesti főraktár: Vl„ Eótvős-u, 44, Telefon: 86-35. Veszélyben a községi takarék- pénztár. A székesfőváros közgyűlése már vagy egy esztendeje elintézte a létesítendő községi ta­karékpénztár alapszabály-tervezetét és azóta az alapszabályok ott hevernek a belügymi­nisztériumnál. Már több ízben szóvá tettük azt az indokolatlan késedelmet, most azután a búza vona magyarázatot lelt. A belügymi­nisztérium áttette a községi takarékpénztár alapszabályait a pénzügyminisztériumhoz vé­leményezés végett, ez pedig oly messzemenő módosításokat követel a községi takarékpénz­tár szervezetén, amelyek magát az intézmény létét veszélylyel fenyegetik. A pénzügyminisz­tériumnál szemmelláthatólag a nagy pénzin­tézetek befolyása dolgozott, amelyek tudva­levőleg — és nem alaptalanul — veszedelmes konkurrenst látnak a székesfőváros községi takarékpénztárában. Ezért oly változtatásokat kíván a pénzügyminisztérium, a melyek a ta­karékpénztár üzleti jellegét teljesen háttérbe szorítanák és ezzel egyúttal valódi hivatásá­ból kiforgatnák. Nem tudjuk, hogy megfelelnek-e a való­ságnak a pénzügyminisztérium erre vonatkozó állásfoglalásáról a sajtóban megjelent hírek, de van okunk attól tartani, hogy ezek a hírek alaposak. Ezek szerint a pénzügyminiszté­riumnak elvi álláspontja a községi takarék- pénztárral szemben az, hogy a polgárok adó- filléreiből fentartott községi háztartást nem szabad koczkázatos üzletágak gyakorlásával veszélyeztetni. Ezért nem engedi meg a váltó leszámítolást és a parczellázási üzlet felvé­telét. Az utóbbi üzletág a jövedelmezőség szempontjából kívánatos annál is inkább, mert kapcsolatba lehetne hozni a főváros cxtenziv telekpolitikájával, de ez üzletág eltörlése az intézményt magát nem veszélyeztetné és nél­küle a községi takarékpénztár egész szépen meglehetne. Bár egyáltalán nem oszthatjuk azt az aggodalmat, hogy ez az üzletág kocz­kázatos voltánál fogva károkat okozhatna a községi takarékpénztárnak. Másként áll a dolog a váltó-leszámito- lással. Ezt az üzletágat semmiképpen sem nélkülözheti a községi takarékpénztár. Mert nagy tévedés ezt az intézményt pusztán mint a város jövedelmi forrását felfogni. A községi takarékpénztár rendeltetése nemcsak bevétel- szerzés a főváros számára, hanem elsősorban az, hogy a kisembereknek olcsó hitelt bizto­sítson, a mi csakis a váltóleszámítolás nagy­arányú mivelele által lehetséges. Már most miként teljesítse ezt a legfontosabb hivatását az uj intézményt, ha nem áll módjában a hitelnyújtás legelterjedtebb és legkönyebben kezelhető formáját gyakorolni. Értjük jól, hogy a hatalmas pénzintézetek éppen ezen üzletág ellen szálltak síkra legerélyesebben, mert hi­szen tudvalevő, hogy takarékpénztáraink és bankjaink jövedelmeinek legnagyobb kontin­gense az escompte-üzletből fakad. A községi takarékpénztár, ha a maga idővel kétségtele­nül igen magas betéteit olcsó kamatláb elle­nében váltóhitelbe kötelezné, ezzel feltétlenül nagy nyomást gyakorolna a bankok escompte- kamatlábára éz ezzel veszélyeztetné a mi pénz­intézeteink óriási osztalékait Ezen a ponton volt tehát legerősebb a pénzhatalmasságok nyomása és sajnálatos volna, ha a pénzügy- miniszter e nyomásnak engedne. Ha a községi takarékpénztár megfosztat- nék attól, hogy a nála felgyülemlet betéteket váltóhitelekben kihelyezze, igy másrészt azt a hivatását nem teljesítheti, hogy az apró tőke- gyűjtőknek kedvező kamatozást nyújtson be­téteik után; mert akkor meg van fosztva a betetek megfelelő gyümölcsözésétől. A mennyiben valónak bizonyul tehát a pénzügyminiszternek ez az állítólagos állás- foglalása, a fővárosnak legerélyesebben tilta­koznia kell az illetéktelen beavatkozás ellen és mindent el kell követnie, hogy a községi szocziálpolitika egyik leghathatósabb eszköze ne mint más korcsintézmény alakulhasson meg, hanem mint a minőnek kontemplálták : a kisemberek előnyös betétintézetévé és más­részt olcsó hitelforrásává. Ez az igazi rácziója a községi takarékpénztárnak, a melyet kizárni a főváros vélt anyagi érdekében semmiféle miniszternek nem szabad. A hétről. Elégedetlenség a városházán. A fő­városi tisztviselői kar egy részében kellemet­len érzést keltett a polgármesternek az az intézkedése, hogy két rangban fiatalabb tanács­jegyzőt ügyosztályok vezetésével bízott meg. A rangban idősebb lanácsjegyzők sorában emiatt állítólag nagy az elégedetlenség, mert szerintük a szolgálati idő feltétlenül tekin­tetbe veendő, akkor, a midőn a tanácsjegyzők közül osztályok vezetésére szemel ki a pol­gármester egyéniségeket. Págynémelvik klikk­ben ezt az esetet is felhasználják a polgár- mester elleni támadásokra és az egész úgy­nevezett elégedetlenségnek az a látszata, mintha azok szítanák, a kik a legutóbbi idő­ben minden áron szálkát keresnek a polgár- mester szemében. Az elfogulatlan szemlélő nek azonban el kell ismerni, bogy a polgár- mesternek a főváros közigazgatása érdekében poroszszén- és koksz nagykereskedők ERDÉLYI ÉS TÁRSAD Berketz István utóda Czégtulajdonos: KOVÁCS ENDRE. kelme-, selyemíestö- és vegytisztitó-gyára Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Vidéki megbízásokat pontosan teljesít. Telefon 63—36. Telefon 63—36. Gyüjtőtelepek : VI, Váczi-utcza 51 V. , Lipót-körut 16. VI. , Izabelia-utcza 66 VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrássy-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. Vili., Üllöi-ut 30. ez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom