Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-12 / 12. szám
FÜGG KT I -KN BUDAPEST akként nyilatkozott, hogy az elfogadhatatlan. Viszont a polgármester kijelentette több hírlapíró előtt, hogy konkrét ajánlat meg nem érkezett, és hogy a Közúti vasnttársaság bizonyára olyan ajánlatot fog benyújtani, a mely komoly méltánylást és megvitatást fog megérdemelni. A tőzsdespekuláczió, a mely a Közúti vasút részvényei körül hónapok óta igen élénk tevékenységet fejt ki, az ajánlat sorsát pesszimisztikusan nézi és a Közüli részvénynek igen magasra felszöktetett árfolyama hirtelen leszaladt 30 koronával. Szomorú és megdöbbentő, hogy az egész közvélemény ebben a fővárosra oly fontos ügyben kizárólag a tőzsdespekuláczió irányítása alatt áll, és a nyilvánosság részére szánt közlemények a szerint csinálják a hangulatot, a mint a Közúti részvények árfolyamának emelkedését avagy csökkenését óhajtják az illető közvéleménygyártók. Ennyire nem lett volna szabad j a dolgokat elfajulni engedni. Az, hogy egy bankárokból és mágnásokból álló tőzsde- spekuláns-csoport — számítva a jövendő eshetőségekre és a részvények értékemelkedésére — nagy mennyiségben vásárolja össze á Közúti részvényeket, az ő privat üzletük, a melyhez senkinek semmi köze. De viszont igenis nagy köze van a közvéleménynek, ahhoz, hogy folytonos hangulalcsinálással a nagyközönséget is tőzsdespekul íczióra csábítsák és hogy a iőváros pénzügyi helyzetére j nézve roppant nagy kihatású kérdést tisztán a spekuláczió szempontjai szerint kezelnek. A mi a tőzsdén most lefolyt a Közúti szelvényekben, az valóságos örvénybe kergetése és kirablása a közönségnek. Heteken keresztül őrülten kergetik fel az árfolyamokat, az emberek a nyereség reményétől elvakitva szaladnak Közúti részvényt venni — még a hihetetlenül magasra felcsigázott árfolyamokon is — és akkor jönnek a hatalmas csoportok és a bankok segélyével leverik az árfolyamot csak azért, hogy olcsóbban visz- szavehessék a drágán eladott részvényeket. A mit a budapesti nagy bankok e kampányban müveinek, az a tisztességes üzletvitel határát túllépte. A mikora kisemberek százai megvásárolták a drága részvényeket, jönnek a nagy bankok és megtagadják a prolon- gáczió alkalmával a hitelt, ugv hogy az ügynökök kénytelenek piaczra dobni ügyfeleik csökkenő árfolyam mellett veszteséges kötéseit és igv a pénzhatalmak lassan-lassan kiszorítják a gyengébb, szegényebb elemeket, a melyek vakon rohantak a drága részvényeket megvenni. Ha azután az olcsó darabok ismét a nagy tőke kezében lesznek, akkor kezdődik a játék újból, az árfolyamokat ismét felkergetik, hogy a drága részvényeket vagv a főváros vagy a hiszékeny kisemberek nyakába sózzák. Minderre a gyanús és káros manőverre pedig az a jelszó szolgáltatott okot, hogy a főváros befolyást akar nyerni aKözuti vasút vezetésére. Állítjuk és bizonyítani fogjuk, hogy a fővárosnak az eddigi szerződések es miniszteri rendeleiek alapján túlontúl nagy befolyás van biztosítva a közúti vasút egész közlekedési- és üzletpolitikájára, csak hogy ezt a befolyást a főváros soha nem gyakorolta. Nem nevetséges-e, hogy 25.0Ü0 darab részvény birtoka 180.000 darab részvény állomány mellett a fővárosnak valami nagy befolyást biztosíthatná? Hiszen ha e 25.000 darab részvény után a főváros nehány igazgatósági tagot delegálna is a Közúti vasút igazgatóságába képzethető-e, hogy ez a néhány ember az egész igazgatóságot majorizálná? Különösen akkor, ha a Közúti vasút — mint az ajánlatában érintve van — alaptőkéjét 70 millió koronával tehát 140.000 részvénynyel szaporítja, mely esetben a főváros részvénybirtoka alig egy tizenkettedrésze lesz a részvények összes számának. Ez legyen az a befolyás, a melyért a főváros 15 millió koronát áldozzon, azért, hogy néhány igazgatósági taggal képviselve legyen a vállalat vezetőségében? A polgármester bizakodása lehet talán indokolt. Meglehet, hogy a Közúti vasút elfogadhatóbb ajánlatot fog előterjeszteni, a mi annál könynyebben lehet, mert hisz mostani ajánlata csakugyan nevetséges. De bármily kedvező legyen is az ajánlat, az non sens, hogy a főváros részvényvásárlással vegyen meg magának egy olyan ingerencziát a vállalat irányítására, a melynél sokkal nagyobb befolyása már most is minden fillérnyi pénzáldozat nélkül meg van. BŐRBAJOKAT. bőrkiütéseket, daganatokat és sebeket, a melyek vérszegénységből erednek és nem akarnak gyógyulni, a SCOT T-f éle EMULSI О szüntet meg legjobban. A legtisztább alkatrészek, amelyek Ízletes módon könnyen emészthető krémmé egyesitletnek a kiváló SCOTT-féle eljárás által, a SCOTT-féle EMULS1Ó t a legkiválóbbá tették éskétségbe- . P , ., . . vonhatatlan hírnevet biztos toltak Az bmulsió vásár- , , íásánái a Scott- szamara ezeknél a bajoknál. féle módszer véd-gykér7ük h a gye- Eg'y er(Mleti üveg ára 2 К 50 fill. lembe venni. Kapható minden gyógytárban. Ä klikkek veresége. — A kamarai választások. — A budapesti kereskedelmi és iparkamara tagjainak megválasztása nagy meglepetést hozott. A választás az egyesült kerületi klikkek és demokraták vereségével és az úgynevezett reformpárt győzelmével végződött. A győztes párt többnyire uj embereket jelölt, a kik eddig üzletükben vagy iparukban váltak ki, de közszereplés terén ismeretlenek voltak. A győztes párt alaposan végzett a demokratákkal, akik megcsufolva saját nevüket és elveiket, a kamarai választásoknál is szőröstül-bőröstül a klikkek szolgálatába szegődtek. Jellemző a klikkek gyengeségére hogy alig tudtak ezer szavazatot beszállítani a mi mutatja azt, hogy ha a főváros polgársága a sarkára állana, könnyen lerázhatná a törzsfőnökök igáját a város nyakáról. Ezért első sorban szimptomatikus jelentőségű a most lezajlott kamarai választás mert egyrészt arról tanúskodik, hogy a polgárság körében a közszellem kezd ébredni, másrészt pedig bizonyságát szolgáltatja annak, hogy a klikkek rettegett hatalma csak afféle legenda, mely az első erősebb rohamra szétoszlik. De egyébb szempontból is igen örvendetes a kamarai választásoknak ez a kimenetele. Mert az ujemberektőla kamarai élet élénkítése és fellendülése várható. Mi voltunk az egyetlenek az egész magyar sajtóban, a kik a kamarai választások kitűzése idején—már hónapokkal ezelőtt — reámutattunk arra, hogy a budapesti kereskedelmi- és iparkamara jelenlegi összeállításában egyátalán nem tudja a hivatását teljesíteni, mert nem egyéb mint a városi klikkek expoziturája, a melynek tagjaiban — csekély kivétellel — nincs meg sem a képesség, sem az akarat, hogy fontos köz- gazdasági kérdésekben állást foglaljanak és ez állásfoglalásukban minden melléktekintet nélkül kizárólag az ipar és kereskedelem közérdekeit szolgálják. Erre a feladatra oly férfiak kellenek, a kik teljesen távol állanak mindenféle politikai és pártmozgalomtól; a kik egész életüket és munkásságukat csak üzletüknek és iparuknak szentelték, és távol állva minden korteskedéstől és stréberkedő korteskedéstől: nagy tapasztalatokat szereztek az üzlet és ipari élet terén. Ha a kamara ilyen férfiakból alakul meg, úgy nem leszünk annak a siralmas látványnak szemtanúi, hogy egy-egv ülésen alig akad egy-két tag, a ki alaposan hozzá tudna szólani a felmerült szakkérdésekhez, és hogy a kamara plénuma Dobzse László módjára mindig csak approbálja a kamarai iroda különböző előterjesztéseit. Vájjon azok az uj férfiak, a kik a mostani választások tisztiíó füzén keresztül jutottak a kamarába : tudás, képesség és munkabírás dolgában megfelelnek fenti követelményeknek, azt nem tudjuk, de mindenesetre megvan a remény, hogy az uj férfiak egyúttal uj munkát is jelentenek. Erre pedig nagy szükség van, mert ne felejtsük, hogy különösen a fővárosban, a hol a kereskedelem és ipari élet erősebben lüktet, a kereskedelmi és iparkamara az autonómiának egyik hatalmas eszköze, a mely kellő összetétel mellett a mindenkori kormányok kártékony és helytelen gazdasági politikájával szembeszállni hivatva van. A törvény a kamaráknak elég tág véleményező- és kérvényező hatáskört ad, ezt a hatáskört lelkiismeretesen és a mellett kellő önérzettel és bátorsággal betölteni: fontosabb gazdasági szakkérdésekben a közvéleményt irányítani: és a helytelen hatósági intézkedésekkel szembeszállni; végül a kamarákra poroszszén- és koksz nagykereskedők guflapest, Nyugati pályaudvar. TELEFON : (»8-52. У ERDÉLYI ÉS TÁR SA » Berketz István utóda kelme-, selyemfestö és vegytisztitó-gyára----- .... --------------------------- Budapest, Kinizsi-utcza 14. szám. Cz égtulajdonos : KOVÁCS ENDRE. Ш<к‘n,egbiZ!isokat 1Kmtosau lel'esit Telefon 63—36. Telefon 63 36. Gvüjtőtelepek : VI , Váczi-utcza 51 V. , Lipót-körnt 16. VI. ,lzabella-utcza66. VI., Gyár-utcza 23. VI. , Andrásey-ut 50. VII. , Rákóczi-ut 78. VIII. , Üllöi-ut 30. ez.
