Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-12 / 50. szám

V. évfolyam 1910. deczember 12. 50. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap. □ Ä Budapesti függetlenségi és 48-as párt, □ valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek Ы X VjAT JA3L* О JS LAPJJL* Magjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ................................ 10 korona. Fé l évre ....................................... — 5 Fő szerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS. Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap­tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. Az elföldelt múlt Budapest hatalmas fejlődéséről beszédes tanúságot tesznek a költségvetés számoszlopai. Ha a büdzsék labirintusában jártas külföldi embernek — aki sohasem járt még Budapesten — elébe tennék a három év előtti és a mai költségvetést: rögtön meglepetéssel látná, hogy gyökeres rendszerváltozásnak kellett itt történnie. És tényleg uj, friss szellem költö­zött székesfővárosunk egész kormányzatába, és ahol ezelőtt czopfos, bürokratikus, a meg­szokott sémák szűk kereteiben mozgó admi- nisztráczió foglalt helyet, most pezsgő, eleven, alkotó munka végzi teremtő hivatását. A nagy változás fáj azoknak, akik egész lényükkel és gondolatvilágukkal a múlt idő­kön csüggenek és azért nincs örömünk a jelenben. Ezek a jó öreg urak visszasírják azt az időt, amikor a közgyűlés az óvatos, józan spiszburgerek kupaktanácsa volt; amikor még a lóvasut kocsijai döczögtek végig csi­lingelve Pest utczáin; a gázlámpák pillangó­lángjai gyér világot terjesztettek, és amikor az Alői-ut avagy a Kerepesi-ut vége már az ör­dög há(a megett volt. Ebben a primitív korban voltak a mai öregek fiatalok és régi, kedves emlékeik ezekbe a régi jó időkbe nyúlnak vissza. Emberileg kedves, lélektanilag érthető és méltánylandó a régi, jó időkhöz való ra­gaszkodás. De ezt a ragaszkodást, a patriar­chális állapotokon való elmerengést városi politikának alapjává és vezérgondolatává tenni többé nem lehet. A kor halad, az élet rohan előre, uj nemzedékek támadtak uj igények­kel és uj ideálokkal és a kulturális haladás hullámai elsöprik a mélázó, a múltba vissza­néző, a tegnapelőtt emlékein kérődző aggokat. A város ma már nem pusztán közigazgatási hatóság; a városi hatóságok nem száraz agy ésszivnélküli hivatalok; ésa várospolitika nem merül ki többé a „bej, ráérünk arra még!“- féle, higgadt megfontoló tétlenségben. Sajátságos, hogy7 némelyek ezt nem akar ják megérteni, és arra a hálátlan szerepre vállalkoznak, hogy kerékkötőivé legyenek a haladásnak és fejlődésnek. A múlt ez imádata ismét kitört a főváros költségvetésének bizott­sági tárgyalása folyamán, amikor egy külön­ben igen rokonszenves és köztiszteletben álló régi belvárosi városatya epés kritikát mondott a főváros egész politikájáról. Preijer Hugó szerint a főváros szocziális politikája: szoczialista és anarchista izű, és a fővárost a csődbe fogja kergetni. És különös, hogy csak most jön reá a szigorú bíráló arra, hogy a fővárosnál nepotizmus és protekczió dúl, holott évtizedeken keresztül 6 és elvbarátai, mint a kommunális élet befolyásos tényezői mindig szemet hunytak e kóros állapot felett. Legyen nyugott Preyer Hugó, a klikkgazdál­kodás semmivel sem nagyobb ma, mint an­nakelőtte volt, de legalább megvan a javulás abban az irányban, hogy a klikkek kicsinyes érdekei és szűk szempontjai a haladást ma már föltartóztatni nem tudják. A törzsfőnökök hatalmuk megtarlása érdekében ma úsznak az árral, mert rájuk nézve ma ez teszi lehetővé a hatalom megtartását. Nélkülök, sót ellenükre rohan előre a főváros a fejlődés utján, nem azért, mintha ez a klikkeknek tetszenék, hanem azért, mert a haladás minden aka­dályt elsöpör a maga utjából. A petróleum- lámpás Budapest helyébe a villamos Budapest lépett és bárhogy mozogjanak is azok, akik­nek a pislogó mécses az ideálja : a mi Buda­pestünk a modern nagyvárosi lét felé halad. Ennek a nagyvárosi létnek a jellemzője az, hogy a nyárspolgárság önzése megszűnt ural­kodó lenni, és helyébe lépett a nagy tömegek, a polgárság legszélesebb rétegeinek érdeke és boldogulása, amelyet előmozdítani a köz­ségi élet legfőbb hivatásává Ion. Mi igenis csak örülni tudunk annak, hogy a háziurak egyeduralma végre megtört. Budapestnek nem hibája, hanem örök dicső­sége, hogy a szocziális lakáspolitika terén úttörő konczepczióra vállalkozott, mert nem az ötezer vagy tízezer háziúrnak a nagyobb nyeresége szocziális érdek, hanem a sok száz­ezer lakó könnyebb megélhetése. Értjük a háziurakat, ha haragszanak a hirtelen támadt uj konkurrenczia miatt, de csak örülünk a haragjuknak, mert ez annak a bizonysága, hogy a főváros lakásépítő akcziójával a lakás­uzsora alapját képező lakósnyomort tényleg enyhíteni tudta. Nem elszomorító, hanem örvendetes, hogy a községi háztartás kiadásai oly rengeteg és hirtelen növekedést mutat­nak, mert ez csak annak bizonysága, hogy fővárosunk teljesiti a reá háruló szocziális és kulturális feladatokat. Ne keseregjünk a tanügyi kiadások roppant felszaporodásán, hanem inkább ujjongjunk neki, látván, hogy Budapest polgárságának közmüvelése terén is nem marad el a többi világváros mögött. Nagy fejlődéshez, nagy eszközök kellenek, és ezek a nagy eszközök tükröződnek vissza a költségvetés rengeteg numerusaiban. Hiába jajveszéklünk: a múlt el van föl­delve, és többé fel nem támad ! Akik ebbe nem tudnak beletörődni, álljanak félre és él­jenek a múlt emlékein. Melankóliával a mai korban várost kormányozni nem lehet! A gázgyárak átvétele. 1910 deczember tizenhatodika arany- hetükkel lesz beleírva Budapest annaleseibe. Ezen a napon megy át a gázgyár a főváros tulajdonába és az a pillanat, amely az előző napból átvezet e históriai dátumra: szimbó­lumává válik egy hatalmas, nagy átalakulás­nak, amely jelentőségben messzire túlszár­nyalja azt a puszta tényt, hogy egy részvény- társaság tulajdona ezentúl a fővárosé lesz. A gázgyárak átvétele mértföldjelzője az elér­kezett uj korszaknak, amelyben Budapest nagyvárosból világvárossá lesz. Nem azért, mintha a világítás javítása önmagában ily nagy átalakulást idézhetne elő, hanem azért, mert a gázgyárak átvételével oly hatalmas tranzakcziót visz keresztül a város, aminőre csak a legnagyobb metropolisok lehetnek ké­pesek. De még ezenfelül is nagy a jelentősége ennek a napnak, mert a gázgyárak községi üzembe vétele a legnagyobb lépés a köz­üzemek várositása utján és mert ennek a sikerétől függ a kommunalizáló elv további diadalmas előnyomulása. Amikor tehát tizenötödikén éjfélkor a polgármester, a tanács és a fővárosi gázmü­vek vezető férfiai bizonyos szertartásos ünnep­séggel megjelennek a légszesztársaság irodá­jában, hogy külsőleg, felismerhető módon megtörténjék az átadás és az átvétel: ez az aktus a jogi forma külsőségeiben nagy hord­erejű eseményt rejt magában. Attól a percz- tól kezdve a főváros a gazdája a gázvilágitás- nak és egy óriási teher szakad a nyakába, de egyúttal hatalmas, uj bevételi forrás kerül a kezébe. Magával az átvétellel még koránt sincs befejezve a nagy művelet. A főváros azonnal hozzálát az uj gázművek létesítésé­hez és oly üzemet teremt meg, aminő párját ritkítja. A vezetés nagy munkáját kiváló fér­fiak kezébe sikerült letenni, akiknek a pro- grammja már ma részletesen meg van álla­pítva hosszú időre. Az uj gázmüvek nemcsak a mai kor számára készülnek, hanem akként vannak kontemplálva, hogy évtizedek múlva is képesek lesznek a szükségletet ellátni. A közvilágítás ügye azonban ezzel telje­sen megoldva még nem lesz, mert hátra ma­rad még a villamossági telep létesítése. Bár e tekintetben még az utolsó szó nem mon­datott ki, mégis valószínűnek látszik, hogy a villamos világítás kérdése a gázmüvekkel kap­csolatban fog elintézést nyerni, aminek igen sok előnye volna. A főváros e nagy közműve a háztartásban jelentékeny eltolódásokat fog eredményezni és nehány esztendő múlva igen tetemes jövedelmeket ígér, amelyekből nagy kulturális és szocziális feladatok lesznek meg­oldhatók. Már ez a pénzügyi szempont is igen nagy horderejűvé teszi a gázgyárak át­vételét. Hosszú viták és nagy munka után jutott el idáig Budapest, most hogy elérke­zett az átvétel pillanata; a főváros minden polgára örül a szép sikernek. A közvélemény­reméli és elvárja, hogy a városi gázművek valóságos mintaintézmény lesz és a legnagyobb várakozással néz működése elé. f BÁRDI AUTOMOBILOK S MOZSÁR-U. 91 Minden kávéházban kapható — poharanként 6 fillérért ------­te rmészetes, baktériummentes, szénsavdus BOftHEGYI és BORSZE&i ásványvíz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom