Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-31 / 44. szám
У. évfolyam 1910. október 31. 44-. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap > ’*4 U A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, и valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS LAPJA. Migjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ... ... ........................ 10 korona. Fé l évre ... ... ................................ 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a laptulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendők VII., Rotlenbiller-utcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—35. A miniszterelnök és a főváros. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága nagy küldöttség utján szombaton nyújtotta át gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek a főváros ismeretes memorandumát a husdrágaság ügyében. Ez alkalommal a miniszterelnök oly választ adott, a küldöttségnek, amely senkit ki nem elégithet, aki a husdrágaság szociális csapássá növekedett súlyos baját enyhíteni akarja. A miniszterelnök a korlátlan állatbehozatal lehetősége ellenében mindazokat az akadályokat és nehézségeket felsorolta, amelyek a fennálló nemzetközi szerződésekben és egy évtizedre megállapított — sajnos —- osztrák-magyar külkereskedelmi politikánkban gyökereznek, és amelyeket mi több ízben és legutóbb múlt heti számunkban, mint a határok korlátlan megnyitásának akadályát ismertettünk. így az élő állatbehozatal útjában áll az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés; a vámmentes behozatalt lehetetlenné teszi a két államban törvényerőre emelt vámtarifa maximális husvámtételével, valamint a külállamokkal kötött kereskedelmi szerződések; végül az a körülmény, hogy Romániával és Szerbiával szemben már megkötött szerződésekben csak bizonyos kontingens keretén belül konce- dáltuk a husbehozatalt. Amidőn a miniszterelnök ezekre az akadályokra utalt nem tett egyebet, mint kissé felületesen és a kereskedelmi politika szövevényeiben járatlanok részére nem eléggé érthetően és meggyőzően felállította azt a diagnózist, amely a husdrágaság nyavalyájának vámpolitikai eszközökkel való kiküszöbölését lehetetlenné teszik. Ebben nem is volna hiba a miniszterelnök részéről. Ámde Khuen-Héderváry gróf nem elégedett meg azoknak az okoknak a felsorolásával, amelyek miatt a határok megnyitása nehézségekbe ütközik, hanem oly kijelentésekre ragadtatta magát, amelyek azt mutatják, hogy egész gondolkodása, lelke és érzülete teljesen idegen a városi polgárság létérdekeinek felismerésétől. Mert mit szóljunk ahhoz a kijelentéséhez, amely vád gyanánt vágja a polgárság szemébe: »hogy miért eszik annyi húst, amikor a vidéki lakosság főtáplálkozási cikke a kenyér«. Vájjon azt hiszi a miniszterelnök ur, hogy haladás és fejlődés volna az, ha az egész ország csak kenyérből táplálkoznék? Szabad-e egy miniszterelnöknek ezt a kulturátlan, elmaradt állapotot mint kívánatosat feldicsérm? De a miniszter- elnök ezt az elszólását még tetézte egyéb tévedésekkel, amikor azt mondotta, hogy a »húsfogyasztás nagyon egyoldalú, mert csak marha- és borjúhúst fogyasztanak nálunk, holott lehetne birkabárány- és vadhúst fogyasztani, amelyek eladatlanul maradnak«. A miniszterelnöknek — úgy látszik — halvány sejtelmei sincs arról, mily csekély meny- nyiségü juh és bárány kerül nálunk vágatásra. A mi juhtenyésztésünk kizárólag gyapjutermelésre van berendezve, a hústermelés nem szerepel számba- vehető tényezőként a magyar juhtenyésztésben. Ami pedig a vadhús fogyasztását illeti, talán csak nem gondolja komolyan a miniszterelnök, hogy a lakosság a drága nyúl- fogoly- vagy fáczánhussal éljen, avagy pedig vadsertés- és szarvas- hússal pótolja a rengeteg drága sertés- és marhahúst? Tudja-e gróf Khuen- Héderváry, hogy Budapest egy heti hus- szükségletének kielégítéséhez Magyarország- összes vadállományát ki kellene irtani, és még igy is kérdéses, hogy elég volna-e az elejtett vad ? Jó, hogy a húsfogyasztás helyébe Khuen-Héderváry’, nem ajánlott halfogyasztást, mert ugyanoly joggal tehette volna, mint amennyivel a vadhús fogyasztást ajánlotta. Nem nagyon épületes látvány, hogy az ország miniszterelnöke a jelen idők egyik legfontosabb kérdéséhez ekkora tájékozatlansággal nyúl, De még elszomorítóbb az, hogy a fővárosi városatyákból álló küldöttség tagjai közül akárhányan lelkesen megéljenezték a miniszterelnöknek szinte ridegen elutasító válaszát, és éppen olyanok éljeneztek leghangosabban, akik a közgyűlésen, kézzel-lábbal dolgoztak a husdrágaság ellen megindított akció mellett. A küldöttségjárás kettős tanulsággal szolgál: az egyik az, hogy a miniszterelnök gondolkodásától a fővárosi lakosság- érdekei teljességgel idegenek; a másik az, hogy nincs az a miniszterelnök, akinek a mi törzsíőnökeink ne tapsoljanak. Egyik tanulság sem uj, de azért jó lesz őket leszögezni. A miniszterelnök már annyiszor adta tanujelét a fővárossal szemben táplált közönyének, hogy tőle semmi jót a székesfőváros nem várhat A lakosság ismét teljes meztelenségükben láthatta a törzsfőnököket, akik minden miniszterelnök előtt leborulnak a földre. Az a sok függő kérdés, amelynek elintézését a miniszterelnök mint belügyminiszter huzamos idő óta hátráltatja, ilyen érzület és szellem mellett aligha fog kedvezően dűlőre jutni. És ezért jó lesz, ha a főváros tisztába jön azzal, hogy mostanában, felülről semmi jót nem várhat. Ami Budapestnek kell, ami neki jó, azt a tiz körmével kell kikaparnia; támogatásra, jóindulatra a kormányhatóságtól ne számítson. Egységes közvilágítási üzem. Dr. Ripka Ferencz meghívása. A főváros tanácsa e napokban általános > meglepetésre megválasztotta Dr. Ripka Ferencz fővárosi bizottsági tagot a községi gázgyárak vezérigazgató-helyettesévé. Személyi vonatkozásain túl is ez a választás igen nevezetes esemény a főváros községi közvilágítási ügyének kialakulásában. Tudvalevőleg nagy kontroverziát támasztatott a közgyűlésen az a kérdés, hogy a főváros által tervezett villamostelep mint külön üzem, avagy pedig a községi gázmüvekkel kapcsolatban létesittes- sék-e. A gázművek vezérigazgatója Heliai Ferencz azt az álláspontot képviselte nagy erélylyel, hogy pénzügyi szempontból — főként az adminisztráczió olcsóbb volta, de meg a gázgyárak telkének felhasználása folytán — a fővárosnak a gázmüvekkel kapcsolatban kell megvalósítani a községi villamossági telepet. A közgyűlés a telep felállítását elhatározta és ezzel egyúttal kétségtelenné vált, hogy a községi villamossági mü élére más mint Ripka nem kerülhet. Most a kontroverzia szerencsés áthidalása sikerült azzal, hogy Dr. Ripka Ferencz, a gázgyárak & inden kávéházban kapható poharanként 6 fillérért © természetes, baktériummentes, szénsavdus BORHEGYI és BORSZÉKI ásványvíz.
