Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-12 / 37. szám
V. évfolyam 1910. szeptember 12. 37. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as párt, u valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek HIVATALOS bAPJA, Megjelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : Egész évre ....................................... Ю korona. ?él évre ... ... ................................ 5 Fő szerkesztő: Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. Mindennemű levelek és előfizetési pénzek a lap tulajdonos B. Virágh Géza czimérc küldendők VII., Rottenbiller-utczá 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—Bő A hatóság és a lakbérek, A főváros közönsége egy idő óta oly látványosságban gyönyörködik estén- kint, amely párját ritkítja az egész világon és amelyet bizvást lehet pesti spe- czialitásnak nevezni. A Garai-tér egyik nagy bérkaszárnyájában minden este nagyszerű előadást rendeznek a lakók. Az udvaron kitömött bábuk himbálóznak hevenyészett akasztófán és a folyosókon összesereglett házbeliek dobszóval és sippal kisért énekeket dalolnak a háziurak gazságairól és arról a jobb jövőről, amikor a pesti lakót nem fogja megnyuzni a háziúr és kinozni a házmester. A városi lakosság minden humora és ötlete nyilatkozik meg ezekben az esti szeánszokban, amelyeknek élvezésére már fogatokon és automobilokon megy ki az előkelő világ. A vidám és mókás látványosság alatt a pesti lakó rettenetes nyomora és kínlódása húzódik meg. Ezek a humoros Garai-téri lakosok hetek óta nem fizetik a lakbért. Pörbe szálltak a háziúrral és a házmestert állandóan két rendőr őrzi. A mulatság rendezéséről a szociálista párt gondoskodik, amely a kiuzsorázott lakók elkeseredését nagyszerűen tudja a maga czéljaira fruktifikálni. Mondják, hogy abban a házban szoba-konyháért heten- kint tiz forintot fizetnek a lakók. Valóban jó humoru nép ez a pesti, ha ily rettenetes kiuzsorázás mellett még vidám tud lenni. A háziúr típusa a pesti ház- béruzsorásnak, aki a szegénységből tud magának dús hasznot kipréselni. A nagyarányú építkezések idáig még nem voltak képesek ennek az uzsorának véget vetni és félő, hogy a házbéruzsorások abban a percben beszüntetik a további építkezést, mihelyt látják, hogy az uj lakások kezdik lenyomni a régiek árát. Ez az aggodalom annál is jogosultabb, mert a pénzintézetek az építési kölcsönök nyújtásában már is kezdenek nagyobb tartózkodást tanúsítani, úgy, hogy előreláthatólag nemsokára meg fog akadni, az építkezéseknek megindult folyamata. Különösen a kisebb lakásu házakat többnyire kevéssé tőkeerős spekulánsok szokták építeni, akik építési kölcsön nélkül nem boldogulnak. Éppen a kislakások szaporodásában kell tehát szünetnek beállani, mihelyt a pénzintézetek ismét tartózkodni fognak az építési kölcsönök nyújtásától, avagy csak azok folyósítását megnehezítik. A pénz- piacz alakulása pedig az utóbbi időben azt eredményezte, hogy a bankok nemcsak az építési kölcsönök, de általában a jelzálogkölcsönök folyósítását beszüntették, mert nem képesek a zálogleveleknek piaczot találni. Az állami járadékok árfolyoma világszerte csökkenőben van és a tőkések egyenlő kamatozás mellett sokkal szívesebben vesznek állampapírokat, mint zálogleveleket. A zálog- levélpiacz általában kedvezőtlen képet mutat, mert a tőkebefektetésre és a spekulácziós értékek — amelyek árfolyamnyereségre is nyújtanak kilátást — mind nagyobb keresletnek örvendenek, úgy, hogy a záloglevelek felvételére nincsen közönség. Ennek majdnem szükségszerű folyománya már a közel jövőben a záloglevelek kamatlábának a felemelése lesz, ami által természetszerűleg az építési kölcsönök is meg fognak drágulni, a drága pénzzel épült lakás pedig nem lehet olcsó. Mi úgy látjuk a dolgot, hogy a fővárosban folyó nagy építkezés egyelőre nem lesz tartós és hogy már elértünk az építkezés tetőpontjához. Minthogy pedig kétségtelen, hogy az eddigi építkezések a helyes arányt a lakáskereslet és kinálat között helyreállítani távolról sem képesek, el lehetünk arra készülve, hogy a budapesti lakásnyomor és lakásuzsora — legalább a kislakásokat illetőleg — ezúttal nem fog véget érni. Az eddigi jelenségek után tisztában van vele a nép szociális jólétének minden barátja, bogy hatósági beavatkozás nélkül a lakásnyomoron segíteni nem lehet. Hiszen ez a meggyőződés érlelte meg a fővárosi lakásépítő akcziót, amelytől annyi üdvösét vártak és várunk magunk is. A község belátta, hogy к betétien a nép széles rétegeit továbbra is a lehetetlen lakásviszonyok között és lelketlen házbéruzsorások közprédájául meghagyni és ezért a főváros is sorompóba lépett a lakásépítkezés terén. Ez ellen az érdekeiben magát sértve érzett házbéruzsorások hasztalanul demonstráltak : a közérdek győzelemre segítette a polgármester lakásépítő programmját. Ám az elfajult viszonyok nem engedik, hogy itt állva maradjunk és a hatóságnak egy lépéssel tovább kell mennie a lakásnyomor ellen való küzdelmében. Ha aggodalmaink az építkezések megszűnését illetőleg beigazolódnak, úgy a meglevő lakások árát tovább fel fogják srófolni. Ezzel a veszedelemmel szemben a főváros népét csak egyetlenegy módon lehet megoltalmazni. Ez pedig abban áll, hogy hatóságilag meg kell állapítani az egy- és kétszobás lakások után szedhető heti lakbér maximumát. Tudjuk, hogy ez az intézkedés nagyon radikális és hogy ellene felzudulna a házbéruzsorások gárdája, de a magánérdeknek háttérbe kell szorulnia ott, ahol százezrek exiszten- cziájáról van szó. Ha a kolera elleni védekezés során magántulajdont képező tárgyak elkoboztatnak; ha a hygiénia és a közbiztonság szempontjai érvényre jutnak mindenféle magánérdekkel szemben, úgy a lakás tekintetében is a hatósági beavatkozás helyénvaló, mert többek között kielégítő közegészségügyi állapotok sem lehetségesek ott, ahol a lakásnyomor dühöng. A község gondoskodik sokkal kevésbbé fontos szükségleti czikkek árának hatósági megállapításáról. Beleavatkozik a gáz-, a villamosság-, a villamos közlekedés -, a bérkocsi árainak megszabásába. Mindezeknél sokkal el- sőbbrendű szükséglet a lakás és a lakás maximális árainak megszabására ugyanaz a jogcíme a fővárosnak, mint a többieknél : a község építési engedélye nélkül senki sem építhet házat. A lakbér megállapításánál tekintetbe lehet venni a specziális helyi viszonyokat, de lehetetlenné kell tenni azt a rettenetességet, hogy egy szoba-konyháért heti tiz forint, vagyis évi egyezernegyven korona bért vasaljanak be szegény munkásembe- rektől.
