Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-16 / 33. szám
о valamenynyi elöljáróságnak megküldetnek. Az élelmiszerhamisitók fekete könyve tehát meg volna és most csak arról kell gondoskodni, hogy kellőképen publikáltassék. Minthogy ez a kihágás közveszélyes cselekmény, a nagy- közönségnek érdeke és joga megtudni a hamisítók nevének díszes lajstromát. Ezért mellőzhetetlennek tartjuk, hogy a fekete lista időről időre közzététessék. Nincs büntetés, a mely annyira elrettentő hatású volna, mint ez a pellengére állítás, mert a hamisítások köztudomásra jutása az illetőknek üzletükben okoz nagy kárt és mindenki óvakodni fog, hogy magát a hamisitók fekete könyvébe bejegyeztesse és pellengére állíttassa. Az igen helyesen elrendelt központi nyilvántartásnak csak úgy lesz meg az igazi foganatja, ha kellő módon: hírlapokban és falragaszokon közzéteszik a hamisitók fekete listáját. Más irányban is folyik a harc a közélelmezés megjavításáért. A közegészség- ügvre nemcsak a hamisítás ártalmas, hanem az élelmiszerek tisztátalan — tehát egészség- ellenes — kezelése is. E tekintetben szintén üdvös hatósági intézkadés tétetik, a mennyiben a vásárcsarnokokban és a nyílt piaczokon a czikkek gondos felülvizsgálása és ellenőrzése a köztisztaság és közegészségügy szempontjából az utóbbi időben hatályosabban gyakoroltatik. A mind sűrűbben megjelenő kimutatások tanúsága szerint nagy mennyiségű romlott és tisztátalan élelmiczikket koboznak el a hatóságok. De általában az élelmiczikkek kezelése körül szigorúbb és hygienia szempontjából hatályosabb lett az eljárás. A tanács egyre-másra gondoskodik arról, hogy az élelmiszerek tiszta és romlatlan állapotban kerüljenek a fogyasztó kezébe. így legutóbb a péksütemény kihordása körül rendelt el a tanács szigorú ovóintézkedéseket, a melyek megszüntetni hivalvák azt az anomáliát, hogy a sütemény ropogtatása és tapogatása révén a fogyasztók különböző fertőző betegségeknek tétetnek ki. A gyümölcs árusítása körül is látunk ily óvóintézkedést, a mennyiben a polgármester elrendelte, hogy a gyümölcsöt a piaczokon lepellel kell letakarni. Sajátságos, hogy a természetes intézkedés ellen a gyümölcsárusok feljajdulnak. Lehet, hogy némi csekély pénzáldozatot jelent rájuk nézve ez az intézkedés, de a gyümölcsárusok ezen érdekének háttérbe kell szorulnia a nagy- közönség egészsége mögött, a mikor tudjuk, hogy a legutóbbi tífuszjárvány legfőbb terjesztője a gyümölcs volt. Általában ezen a téren csakis a nagyközönség egészségének a védelme lehet irányadó szempont és nagyon rosszul értelmezi a szocziális érzéket az, a ki 300 gyümölcsárus vagy 200 pék üzleti érdekeinek veszélyeztetése miatt ellenzi a tanács szigorú intézkedéseit. Ha már az elavult élelmiszerhamisilási törvény egyáltalán nem a közegészség, hanem csakis a termelők üzleti érdekeit tartotta szem előtt, úgy addigis, a inig modern és a hygienia általános érdekein felépülő uj törvényt alkot még a törvényhozás, a közigazgazgatás során szigorú hatósági intézkedésekkel iparkodjunk a bajnak elejét venni. A tanács egészen jó utón van, a mikor az élelmiszerek ellenőrzését szigorítja és azok kezelésére és forga- lombahozatalának tisztaságára óvintézkedéseket tesz. Ezzel tartozik e nagy város 900 ezernyi lakosságának, melynek élete és egészsége az ő kezébe van letéve. Örömmel látjuk, hogy ezen a téren nálunk is kezd a modern gondolkodás hódítani a hatóságok körébe és a tanács czéltudatos eljárásától üdvös eredményeket várunk a közmérgezés elleni küzdelembem _________ FÜGGETLE N BUDAPEST________ A hétről. Az ingyenes népoktatás teljességéhez jutottunk el a jövő tanévvel. Az 1908. évi népoktatási törvény az elemi oktatást tudvalevőleg ingyenessé tette, megengedte azonban a községeknek, hogy egy korona beiratási dijat szedjenek, valamint hogy a jobbmódu szülőktől tandijat elfogadhassanak. Ez különböző inkonveniencziákra szolgáltatott okot, mert a szülők egy része álszeméremből res- telte a tandíj fizetésének megtagadását, a beiratási dij körül pedig sokan restelték a teljes vagyontalanság kimutatását; ezáltal a népoktatás ingyenessége részben fiktiv maradt. Most a tanács elhatározta, hogy a jövő tanévben sem beiratási dijat, sem tandijat többé a főváros elemi iskoláiban nem szed. Ezzel az elemi népoktatás tényleg ingyenessé vált vagyoni különbségre való tekintet nélkül és a község ezzel felemelkedik a kultúra terjesztésében hivatásának magaslatára. A be- iralási és tandijak eltörlése mintegy 120.000 korona bevételtől fosztja meg a községi háztartást, a melyért most kárpótlást kér a főváros az államtól. Budapest a maga 7 millió koro- nányi évi közoktatásügyi kiadásaival, a melyekkel szemben az oktatás legalsóbb fokán a lakosságtól semmi ellenértéket nem kér, a kultúra terén a legelső nagyvárosok sorába küzdötte fel magát. A botanikus-kert kérdése állandóan veszélyezteti a Margitsziget jövőjét. Amikor a főváros részére az állam megvette a Margitszigetet, tudvalevőleg kikötötte, hogy a füvész- kert czéljaira a szigeten megfelelő terület fog kihasittatni. Utóbb reájött a tanács, hogy a botanikus-kert veszedelem volna a szigetre, mert ezt az intézményt csakis a sziget évszázados vegetácziójának az elpusztításával lehetne megcsinálni és azonkívül is a sziget nagyrészét elvonná a közhasználattól. Ezért most a tanács alaposan megokolt felterjesztésben azt a javaslatot teszi a miniszter- elnöknek, hogy cserébe a Margitszigeten kitűzött területért a Ferencz József-kaszárnya mögötti ligettéri dűlőben enged át a füvészkert czéljaira megfelelő területet. A ligettéri dűlőben van kiszemelve az uj lóversenytér területe, de ezenfelül még maradna 224.000 □ öl. Itt fogják elhelyezni az állami kertészeti tanintézetet és itt kapna helyet a Magyaróvárról áttelepítendő növénykor- és élettani intézet, valamint a gyógyszerészgyakornokok intézete is. A füvészkert tehát teljesen megfelelő környezetbe kerülne itten. A sajtó egy részében a tanács e javaslata ellen azzal próbálnak hangulatot csinálni, hogy a főváros már egyszer megalkudott a kormánnyal a füvészkertnek a Margitszigeten leendő elhelyezését illetőleg és most utóbb nem lehet az alkut visszacsinálni. Ez a bírálat nem jogos, mert hiszen annak idején talán csak azzal lehetett elfogadtatni a törvényhozással a főváros fejlesztéséről szóló törvényt, hogy a Margitszigeten egy állami intézmény is nyer elhelyezést. Tudjuk, hogy a koalicziós kormány az akkori viszonyok között csak nehezen tudta keresztül hajtani ezt a törvénvjavas- latot, amely a fővárosra nézve igen nagv anyagi előnyöket tartalmazott. Ha az állam- kincstár azonban a füvészkert czéljára megfelelő alkalmas helyet kap a fővárostól cserébe, úgy semmi ok sincs arra, hogy mért ragaszkodjék a margitszigeti területhez, ha ezáltal a sziget jövőjét veszélyeztetné. Biztosra vehető, hogy a miniszterelnök sem fog a rideg jogi álláspontra helyezkedni és méltányosság gyakorlásával lehetővé fogja tenni, hogy a sziget megmaradjon a székesfőváros büszkeségének. Az építészeti tervpályázatok körüli eljárás eddig szabályozva nem volt és ez szolgáltatott gyakran okot arra, hogy a pályázatok eredménye nem volt kielégítő avagy a pályabirák döntése nem keltett megnyugvást. Nagyon sok esetben megtörtént, hogy a pályázók körében, avagy általában az illető művészek vagy vállalkozók táborában egész háborúság tört ki egy-egy pályázati döntés fölött. Dp a közérdek szempontjából sem volt előnyös s pályázati ügynek ez a rendezetlensége, mert akárhány jónevü művész vagy vállalkozó gyakran tartózkodott a pályázatoktól már csak azért is, mert többnyire előre ki volt csinálva, hogy ez avagy az a pályázó fogja a munkát megkapni és az egész pályázat csak szinleges volt. Ennek a hátránya nemcsak az, hogy az illető pályázatra nem érkeztek a legjobb tervpályázatok, de az is, hogy gyakran olcsóbb és jobb pályatervek érkezhettek volna, ha az egész építészi kar bízott volna a pályázatok komolyságában. Mindez anomáliákon van hivatva segíteni a kereskedelemügyi miniszter által kibocsájtott szabályzat, a melyet a belügyminiszter mostanában küldött meg az ország valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságának. A szabályzat részletesen megállapítja a tervpályázatok czélját, jellegét; körülírja a tervpályázatok összes részleteit; megszabja a hirdető tél által kibocsátandó pályázat tárgyát, a tervezési grogramm kellékeit; a költségvetés terv- leirás és minták, alaprajzok és metszetek feltételeit; a pályamunkák benyújtásának Első magyar borotva-köszörülde! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K , Angol 5 K„ használatra kész. jótállás mellett, haj- ts szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti czikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Dreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz.
