Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-24 / 4. szám
У. évfolyam. 1910. január 24. 4. szám. Budapest székesfőváros egyetemes érdekeit felölelő város-politikai és társadalmi lap, □ A Budapesti függetlenségi és 48-as part, u valamint az összes fővárosi függetlenségi pártszervezetek KE X Jb.lL* О ö Х-л А-Ь* ДГ A.« i ^jelenik minden hétfőn, a szükséghez képest többször is. Előfizetési ára : •. ',ész évre ... ... - - - --- fi- korona, él évre .... ...............- 5 Az uj kormány és a főváros. Az uj miniszterelnök nem feledkezett meg arról, hogy a fővárossal kinevezését, valamint a kormány megalakulását leiratban tudassa és egyúttal támogatását kérje a székes- fővárosnak. Hogy erre a támogatásra sok kilátása a mai kormánynak nem lehet, azt talán felesleges hosszasabban bebizonyitgatni, mert hiszen a kormánynak legalább egyelőre pártja egyáltalán nincs, és ilyent magának csak a jövőben akar csinálni. Mindamellett ama benső kapocs és érintkezés folytán, amely a törvénynél fogva a mindenkori kormány és a főváros között fennáll, a főváros nap-nap után abba a helyzetbe kerül, hogy a kormánnyal hivatalos utón való tárgyalást nem mellőzheti. A főváros és a kormány viszonya éppen ezért nem politikai szimpátiának vagy antipiátinak a kérdése, hanem adott és meg- változhatatlan tény, a melyből a konzekven- cziákat akként kell levonni, hogy a politikai helyzet bárminemű ziláltsága a fővárosra, mint kommnnalitásra kárt és fennakadást ne okozhasson. Politikai állapotaink sajnálatos megromlása közepette nekünk budapestieknek megmaradt az a vigasztalásunk, hogv fővárosunk emanczipálni tudta magát a politikai válság bizonytalanságától és a saját lábán, a maga erejéből tud haladni a fejlődés és a virágzás utján. Közhely ma már arról beszélni, hogy székesfővárosunk jelenleg a fellendülés korszakát éli. A körülöttünk, szemünk láttára lolvó nagy munka, az egyre szaporodó kiváló alkotások száma demonstrálják ezt a nagyarányú fejlődést. Kétségtelen, hogy a visszavonult koalicziós kormány jóindulata nagyban elősegítette ezt a fejlődést, a minthogy Magyar- országon a minden autonómia daczára is a végíelekig központosított végrehajtó hatalom mellett a kormány tevékeny közreműködése nélkül egy város sem, de különösen Budapest, nem tud boldogulni és haladni. Köztudomású, hogy székesfővárosunk pénzügyi regenerálásának alapját az előző kormány vetette meg a főváros fejlesztéséről szóló törvényben, és hasonló jóindulat, mint a mely e törvényben megnyilatkozott, kivánatosBuda- pest további fejlődéséhez is. Az események úgy hozzák magukkal, hogy a mostani kormányra is a főváros tekintetében nagy feladatok várnak. Nem mesterségünk a jóslás és ezért nem tudjuk, hogy ez a kormány meddig és mily körülmények között fogja az ügyeket vinni. Amit annál kevésbbé is kutatunk, mert e lapokról a nap politika száműzve van. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy ez a kormány is munkál Főszerkesztő : Dr. SOMOGYI LAJOS Felelős szerkesztő: B. VTRAGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/A. hatja a székesfőváros érdekeit és fejlődését, bármiként alakuljanak is a politikai viszonyok. Elsősorban elvárja a székesfőváros a kormánytól, hogy mindazokat a fontos ügyeket, a melyek kormányhatósági jóváhagyás végett a minisztériumokhoz felterjesztettek, a legsürgősebben intézze el. Ezek között van egy csomó olyan ügy, a mely már az előző kormány idején terjesztetett fel, de ezideig elintézést nem nyert. Igv legelső sorban a k8 milliós kölcsön jóváhagyása szükséges, ne hogy az ezen tőkével, keresztülviendő beruházások halasztást szenvedjenek. Ott hever a belügyminisztériumban, vagy talán a pénzügyminisztériumban is a főváros által tervezett községi takarékpénztár alapszabály tervezete. Általában véve bármilyen legyen is az új minisztériumnak eddig ismeretlen kormányzati szelleme, annyi bizonyos, hogy az uj kormánynak nem szabad ellentétbe helyezkednie azzal a szocziális városi politikával, a mely Bárczy István polgár- mestersége óta diadalmasan vonult be a városházára és a mely oly előnyösen különbözteti meg a főváros mai kormányzatát a múlt időkétől. Sokan, a kik a mai kormányban a régi szabadelvüpárt feléledését látják — és ezek ebbeli véleményében mi is kénytelenek vagyunk osztozni — attól félnek, hogy ez az uj, egészséges szocziális irányzat akadályokba fog ütközni az uj kormánynál, a mely oly elemekre kíván támaszkodni, a kiknek uralma idején a közérdek mindig a magános zsebérdekek szolgálatában állott. Vajba ez az aggodalom alaptalannak bizonyulna és a főváros szocziális politikájának támogatásával tényekkel demonstrálná az uj kormány, hogy az a szocziális olajcsepp, a melylyel programújában kérkedik, nem a nemzet letörésére irányuló maszlag, hanem őszinte és komoly kormányzati irány. Kimen-Hédervárg gróf a fővárostól támogatást kér. Ám erre a támogatásra előbb érdemeket kell szereznie. Ha egész kormányzati ténykedése az alkotmány és a törvények respektálásáról és emellett a főváros iránt érzett jóindulatáról fog tanúságot tenni, ha politikájának becsületes és tiszta választásokon iparkodik majd híveket szerezni, ha távoltartja magát attól, hogy a nemzet óhajait és egyúttal a főváros jogos igényeit letörje, ha nem száll szembe a választásokon majdan megnyilvánuló nemzelakaratlal: akkor, de csak akkor számíthat majd a főváros támogatására. Úgy hiszszük, a legközelebbi jövő megmutatja már, hogy a kormánynak szándékai ilyen tiszták-e, avagy pedig, hogy ez a kormány pusztán idedirigált kirendeltsége a bécsi császári akaratnak, a mely nem a nemMindenncmü levelek és előfizetési pénzek a la i > tulajdonos B. Virágh Géza czimére küldendő- VII., Rottenbiller-ufcza 5/A. Szerkesztőség és kiadóhivatali telefon 119—85. zettel, hanem a nemzet ellen akar politikát csinálni. Ebben az esetben becsületes magyar embertől támogatást ne várjon és a székes- fővárosnál is hiába fog ilyenéit kopogtatni. A legközelebbi időben lehat Budapest is belekerül a politikai mozgalmak forgatagába. Az ország és a külföld is látni fogja, hogy Magyarország székesfővárosa ebben a helyzetben is tisztességei fogja megállani a helyét. A budapesti függetlenségi párt állásfoglalása. A közel jövő veszedelemmel fenyegeti a függetlenségi pártot. Előreláthatólag a nemzet döntése alá kerül a kérdés, akar-e ismét visszatérni a múltak emlékei közé félretett 67-es politikához, vagy bű akar maradni a 48-as függetlenségi elvekhez, melyeket a legutóbbi választáson oly fényesen segített diadalra. Az egész 67-es machináczló azon alapul, hogy a kettészakadt függetlenségi párt gyűlölködéssel, torzsalkodással, személyeskedéssel egymás erejét emészsze meg és a két veszekedő közölt, miként a Főnix- madár feltámadna újból a régi szabadelvüpárt. Csodálatos, hogy ezt mindként függetlenségi párton tisztán látják és tudják, de azért még mindig nem sietnek a haragot félretéve, egyesülni és ezzel a hatalmas függetlenségi majoritást ismét létrehozni. Ha valaha, úgy most van szükség az egységre és összetartásra. mert hiszen a függetlenségi párt a 67-esekkel, valamint a kormány erőszakával és hatalmával szemben nem vihet mást harczba, mint a maga eszméit, elveit. És ha ez elvek mellett nem sorakoznak egy hatalmas táborba a függetlenségi politika összes hívei, ha a pártoskodás szelleme erősebb bennünk, mint a haza szeretete, úgy be fog teljesedni a 67-es ármánykodás óhaja: egymást fogják felfalni a veszekedő testvérek. Minthogy a képviselő urak ezt még mindig nem akárják belátni; minthogy a két függetlenségi párt a 67-es kormány megalakulása után sem nyújt egymásnak békejobbot: a polgárság a sarkára fog állani és nem törődve a politikusok mellékes szempontjaival, a maga akaratát nélkülük, sőt ha kell, ellenük is érvényre fogja juttatni. A függetlenségi polgáirság nem akar sem Justb-párti, sem Kossuth-párti lenni, hanem függetlenségi akar maradni. És a választásokon ne hozakodjék elő egyik jelölt sem azzal, hogy az egyik vagy másik frakczióhoz tartozik, mert a főváros polgársága nem törődik a frakcziók, csoportok és személyek magános perpatvarával, melyből az országra csak kár háramlik. Intézzék el ezeket a nézeteltéréseket a politikus urak maguk között, de a mivel az ország elé lépnek: az legyen a tiszta, hamisítatlan és becsületes függetlenségi politika. A választók nem kiváncsiak a nüanszokra, ők csak azt látják, hogy szembenáll egymással a függetlenség, a közösügyes politikával. Sőt tovább megyünk és azt állítjuk, hogy a polgárság körében érzésben és gondolkodásban soha még nem történt szakadás, mely az országos pártot két táborra választotta.
