Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-09 / 32. szám
о FÜGGETLEN BUDAPEST a forgalmasabb vonalokon sűrűbben kell a kocsikat járatni és a kocsik némely órákban való állandó túlzsúfoltságán kell segíteni. Mindenekfelett pedig a külterületekkel fennálló összeköttetéseket kell szaporítani és olcsóbbá tenni. Általában pedig a díjszabás olcsóbbá tételére és egyszerűsítésére kell törekedni. A főváros egyik legnagyobb feladata és egyúttal legnehezebb problémája a közélelmezés javítása. Ez kettős irányban hárít munkát a hatóságokra. Először is a drágaság ellen kell küzdeni, aztán pedig az élelmiszerhamisi- tást kell lehetetlenné tenni. Töméntelen sokat írtak és beszéltek már erről és még mindég csak a kezdet kezdeténél tartunk. Közélelmezési intézményeink tökéletesítésére egy évtized sem lesz sok idő. Szó sincs róla, van itt elég baj és javítani való. De meg van az akarat az orvoslásra és ismerjük a bajokat, a mi pedig a gyógyulás első alapfeltétele. A haladás és fejlődés utján Budapestet az általános nagyvárosi hibák és bajok megakasztani nem fogják. Duzzadó vitorlával fut székesfővárosunk hajója a világváros hirt és megelégedést ígérő révpartja felé ! Magyarevits. Ebben a stréber világban a közbecsülés és hir csak a legritkább esetekben jut olyanoknak, a kik csendes, zajtalan munkálkodásban csupán csak kötelességük teljesítésének élnek, akik kerülik a sippal-dobbal való reklámot, kitérnek az ünneplés elől és nem gondoskodnak róla, hogv nevük nap-nap után nyomtatásban megjelenjen. E komoly, csakis hivatásuknak éló csekély számú férfiú közt kell keresnünk a székesfőváros tiszti főorvosát: Dr. Magyarevits Mladent. Budapest közegészségügyének legfőbb vezetése nagy és kevéssé hálás feladat. Hiszen mint minden nagy városban, nálunk is nagy a halandóság, gyakoriak a fertőző betegségek és az egészséget folyton ezer meg ezer veszély fenyegeti. Tulajdonképen összes bajaink és nyavalyáink igazi fokmérője a mortalitás. Ha rosszak a lakások, ha egészségtelen az élelem: ennek hatása elsősorban a tiszti orvos jelentésében jut kifejezésre. A köz- egészségügy állapota nagyban visszatükrözi összes szocziális nyavalyáinkat és hozzá nem értők hamarosan készek az Ítélettel: minden bajért a közegészségügyi tényezőinket téve felelőssé. A vád, a kritika könnyen lecsap a tiszti főorvosra, de az elismerés csak vajmi ritkán terem számára. A mikor valamely fertőző betegség sok-sok áldozatot szedett és a tiszti főorvos éjjelt napallá téve, hetek múlva gátat vet a kór további terjedésének: a közönség csak azt látja, hogy elpusztult egy sereg ember, de azt nem méltányolja, hogy a tiszti főorvos megmentette a lakosságot a gyilkos betegség további pusztításától. Ezek a reflexiók azért kívánkoznak ki éppen most a toll alól, mert a hetek óta dühöngött tífuszjárvány most — hála Istenek — megszűntnek tekinthető. Nem olvastunk seholsem dicsérő szókat a fővárosi tiszti orvosi hivatal eredményes és érdemes munkásságáról, amelylyel a tífuszt leküzdenie sikerült. Ellenben heteken át hallottuk közegészség- ügyi viszonyaink ócsárlását és szigorú szavakkal törtek pálczát azok felett akik nem tudták megtalálni a tífusz baczillusokat. A székes- főváros tiszti főorvosa ezúttal sem törődött sem gáncscsal sem rosszakaratú akadékoskodással, hanem úgy, amint ezt válságos időkben tenni szokta: nekifeküdt a bajnak és vaskézzel sikerült megelőznie egy hatásaiban szinte kiszámíthatatlan ragályt. így cselekedett ő múlt évben a kiütéses tifuszszal szemben is és ugyanily sikerrel állotta útját annakidején a himlő tovaterjedésének. Aki tudja, hogy eg) ily nagy városban egy tifuszepidémia leküzdése a forgalom és a mindennapi élet megzavarása nélkül mily óriási feladat, az elismeréssel fog adózni annak a komoly, csendes, szerény férfiúnak, aki jelenleg a főváros közegészségügyét intézi. Magyarevits sohasem volt a szépitésés eltussolás embere, mindig nyíltan rámutatott a bajokra és a reábizott érdekek védelmében a legnagyobb kíméletlenséggel és könyörtelenséggel jár el. Most is a közigazgatási bizottság elé terjesztett félévi jelentésében szépítés nélkül reámutat az égető bajokra és az ezek kiküszöböléséhez szükséges teendőkre. Ez a jelentés klasszikus tömörségbe foglalt programmja közegészségügyünk javításának. És Magyarevits legszebb diadala és elismerése az lesz, ha a közgyűlés közegészségügyünk megjavítását czélzó eszméit és terveit magáévá fogja tenni és módot ad a tiszti főorvosnak arra, hogy élete müvét: Budapest egészségessé léteiét a közel jövőben valóra válthassa. Az igazi fekete lista. A középkorban a legkegyetlenebb büntetésben azokat részesítették, akik a tömegekre nézve veszedelmesek voltak és az egészséget károsították. A boszorkányokat azért irtották tüzzel-vassal, mert azt hitték róluk, hogy megmérgezik a kutakat, hogv betegségeket hoznak egyes vidékekre és terjesztik a kórt. A nép dühe egészsége meg- rontói ellen valóságos paroxizmussá fokozódott és a boszorkányégetés egyike volt a legkeresettebb népmulatságoknak. A boszorkányüldözés ideje azóta lejárt, a kultúra és civilizáció megtanította az embereket, hogy boszorkányok nincsenek. De azért a kutmérgezés divatja a tömegek mérgezése még mindig nincs kiküszöbölve. Ám ezeket a modern tömeggyilkosokat a humanizmus korszakában nem vetik alá a spanvol inkvizíció tortúráinak, nem égetik el máglyákon, hanem valamelyik kerületi elöljáróság elitéli őket legfeljebb 200 korona pénzbírságra. Azelőtt éveken át senki sem vett tudomást ezekről a büntetésekről, a lapok le sem közölték a tiszteletreméltó férfiak névsorát, a büntetéssel sújtott hamisító vígan leszúrta a pár korona büntetést és a hamisítás folyt tovább zavartalanul. Újabb időben azonban a közvélemény figyelme a folytonos fertőző kórok következtében nagyobb méretekben kezd az élelmi- szerhamisitás felé fordulni. Néha-néha egy- egy szigorúbb vizsgálatnál vaggonszámra találnak romlott és hamisított élelmiszereket. Az illetők a sablonos pénzbüntetésen felül most már kénytelenek eltűrni néha azt is, hogy nevük az élelmiszerhamisitók listáján a lapokban megjelenjen. Ilyenkor a kisebbek szépen hallgatnak, a nagyobb, tekintélyesebb ezégek pedig nyilatkozatokban mosakszanak: esküdözve, hogy ők teljesen ártatlanok. Ma már igazán felesleges sok szót vesztegetni arra, hogy az élelmiszerhamisitás mily veszedelmes ellensége a közegészségnek. A bakteriológia megállapította, hogy a ragadós betegségek terjedésének legfőbb tényezője a rossz és romlott élelem. Aki tehát ilyent forgalomba hoz, aki élelmiszert hamisít, vagy romlott élelmiszert elád, az a tömegeket mérgezi és gyilkolja és az ilyen bűntettesekkel szemben nem lehet elég megtorlás az a nehány koronányi pénzbüntetés, amely nagy czégeknél számításba se jön. Addig is, a mig e tekintetben sürgősen alkotandó uj törvény nem intézkedik, a nyilvános megbélyegzés fegyverével kell elrettenteni a mérgezőket a további hamisítástól. Neveiket alkalomról-alkalomra valamennyi újságban pontos czimiik kitüntetésével közzé kell lenni, és az utczasarkokon plakátirozni. Óvni kell a fogyasztó közönséget attól, hogy az ilyen kereskedőktől vásároljon, megjelölésével valamennyi esetnek, amelyben az illetőt már élelmiszerhamisitáson rajtacsipték. Ezenkívül külön nyilvános lajstrom vezetendő a visszaesőkről, amely minden egyes újabb elitéltetés alkalmával újból plakátirozandó. Ezeket a büntetett egyéneket a közönségnek bojkott alá kell helyezni és a közönség megvetésének egész súlyával kell őket pellengére állítani. Az elítéltek lajstromában az utóbbi időben egyre nagyobb számmal találunk igen nagy és tekintélyes ezégeket. Ez a tény Első magyar borotva-köszörülde! Az összes finom aczéláruk. Szolingeni borotva 3 K., Svéd 4 K , Angol 5 K., használatra kész, jótállás mellett, haj- és szakállvágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros^kések és kertészeti . ezikkek nagyraktára. Árjegyzék ingyen. Oreszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-körut 24. sz.
