Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-03 / 1. szám
FÜGGETLEN BUDAPEST. adminisztráczió egyszerűsítését és javítását czélozza, halasztást szenved, mert a tárgyalások során mindenkor fölmerül az az eszme, hogy nem czélszerü, nem is ajántatos az uj törvény koníemplálta helyzet ismerete előtt mélyreható változtatásokat létesíteni. Ennek az ellenvetésnek a támogatására azt szokták fölhozni, hogy a mig egyrészt alapvető reformok megvalósításának ezidőszeiint magában a törvényben vannak akadályai, addig másrészt a kisebb, jelentékteten változtatások a helvzetet csak igen csekél} méi- tékben javítanák, ezeknek elodázásából tehát a közügyre különösebb hátrány nem származik. A közelmúltban, a midőn a főváros pénzügyi helyzete úgyszólván kényszeritette az intéző köröket, hogy az adminisztrácziót jóformán a napi teendők elvégzésére szorítsák, talán helytálló volt ez a megokolás. Ma azonban, midőn közigazgatásunk nagyszabású gazdasági, társadalmi és szociális föladatok megoldását tűzte ki ez áljául és azoknak megvalósítását erélyesen meg is kezdette, sokszorosan érezhetővé vált közigazgatási rendszerünk minden hiánya s éppen azért tekintet nélkül arra, hogy mikor lép életbe a még megalkotásra váró törvény, sürgősen el kell hárítani minden akadályt, a mely az intenzív munka folytatásának útjában áll és meg kell valósítani minden reformot, a melynek ezidő- szerint törvényes akadálya nincsen, de a mely a közigazgatást már most is egyszerűbbé, gyorsabbá teszi. E reformok között az első és legsürgősebb a központi ügyvitel kezelési módjának, helyesebben a tanácsi segédhivatal mai szervezetének módosítása. A központi ügyvitel sokszor emlegetett lassúságát jórészt, sőt talán túlnyomó nagy részben a kezelési rendszer nehézkessége okozza. A bajok főoka a czentralisztikus rendszerben van. A központi ügyvitelnek közel 300.000 ügyszáma mellett a központosított kezelés, kifogástalan a dolog természeténél fogva nem lehet még abban az esetben sem, ha a munkaerők állandósága biztosítva volna, a mire azonban az óriási létszám mellett minduntalan beálló változások miatt gondolni sem lehet. A nagy személyzeti létszám mellett lehetetlen a munka helyes beosztása, a személyzet kellő ellenőrizése s a munkaerők megfelelő kihasználása. Aközpontositott segéd- hivatalok nagy helyiségeket igényelnek s távol esnek az ügyosztályoktól, a mi a közvetlen érintkezést megnehezíti. Az ügyiratoknak az ügyosztályokba és onnan a segéd- hivatalokba való hordozása egészen külön munkaerők alkalmazását teszi szükségessé, az ügyosztályi szolgákat pedig elvonja tulajdonképpeni hivatásuktól, a mellett az ügyek gyors elintézését is akadályozza. A nagyjában felsorolt bajok és nehézségek kiküszöbölése egyedül a tanácsi segédhivatal deczentralizácziója utján volna lehetséges, a mire nézve nagyjában az alább fölsorolt irányelvek szolgálhatnának zsinór- mértékül. 1 ermészetes, hogy a reformnak részletes ismertetésébe ezen a helyen nem lehet bocsátkozni a részletek kidolgozása egyébként is a törvényhatóság által alkotandó szabály- rendelet és szolgálati utasítás keretébe tartozik — de annyit ebből a vázlatos tervezetből is megállapíthatunk, hogy a tervbevett intézkedés egyáltalán nem vág elébe az uj törvény által majdan kontemplálandó helyzetnek, hanem csupán a kezelés rendszerében óhajt olyan módozatot létesíteni, mely annak idején az uj szervezetbe minden akadály nélkül beilleszthető lesz. Tervezetem szerint a tanácsi segédhivalhoz jelenleg szervezve lévő igazgatói állás, valamint az igazgató helyettesítésére hivatott al- I igazgató állása a jövőben is megmaradna. Egyéb teendőket ehelyütt nem érintve, föladata volna az igazgatónak az iktató hivatal vezetése, a beérkező ügyiratok átvétele, szignálása s az egyes iktatók között való szétosztása. Az iktatás a jelenlegi módszer szerint rovatozott könyvben történik. Minden iktatókönyv (füzet) mellett állandóan két munkaerő foglal helyet: az egyik a tárgyiratot beiktatja és nyomban átadja társának, a ki annak tartalmát rovatos kartonlapra jegyzi és nyomban kiállítja ennek a kartonlapnak a második példányát is. A karton lapok minden ügyosztály részére más-más színben készülnek. Az iktató hivatal az egyik lapot visszatartja a másikat pedig az ügyirathoz csatolja. Az iktató hivatala nála visszamaradt lapokat külön e czélra készülő fiókos szekrényekben szigorú betűrendben kezeli és ezek a lapok alkotják a mutatókat, a melyekből a felek részére szükséges értesítések adhatók. Az ügykezelésnél most használatos mutatókönyvek, a melyeket nagy terjedelmük miatt igen nehéz kezelni, a jövőben mellőzhetők lesznek. Ezekből a könyvekből az idők folyamán egész könyvtár keletkezett, a melynek elhelyezése hova-tovább külön helyiséget igényel. Minden ügyosztály mellett külön kezelő iroda működik, élén az irodavezetővel. Az ügyosztályi kezelő iroda a mutató lapokat az iktatóból beérkező iratok mellől, nyomban beérkezésük után kiveszi és szigorú betűrendben kezeli. A lapok gyűjteménye volna az ügyosztályi iktató és mutató könyv, és fölöslegessé válnának a manap használatos nagy terjedelmű kezelőkönyvek. A központosított kiadóhivatal föloszlatása mellett minden ügyosztályi kezelő iroda önmaga végzi az ügyosztály ügyiratainak másolási és kiadási munkáját, a kiadott ügyiratok fogalmazványait pedig visszatartja és a kerületi elüljárósági ügykezelésben szokásos alapszám rendszer szerint tiz éven át őrzi, a tiz évnél régibb iratokat pedig a levéltárnak adják át. A mai tanácsi irattár tehát szintén föloszlathaló. A kézbesítés jelenlegi módján a tervezett uj kezelési rendszer nem változtat ugyan, mégis föl kell említenem, hogy a kézbesítés sokkal gyorsabban és biztosabban történhetik a deczentralizált, mint a mostani központosított rendszer mellett. A röviden ismertetett tervezet alkalmas volna arra, hogy az ügykezelés terén fön- forgó bajokat elhárítsa s elérhetővé tegye a legjobb célt: az ügyek gyors elintézését. Előnye volna továbbá, hogy a kezelő személyzet az ügyvezető tanácsnokok közvetlen rendelkezésealá kerülne, a mi a munka intenzitását mozdítaná elő és nem csekély jelentőséggel birna a fegyelem s a munkaerők helyes kihasználása szempontjából is. De gazdasági szempontból is előnyösebb helyzet állana elő a jelenleginél, mert helyes beosztás mellett a kezelési munka a jelenleginél sokkal kisebb személyzettel is ellátható, azonfelül pedig a kezelés mai rendszere mellett szükséges könyvek tetemes költségei is jórészt megtakaríthatók volnának. Dr. Kemény Géza. TÖRLEY, PEZSGŐ. Я A főváros és az iparpártolás. — Drága gázcsövek. — Az állami iparfejlesztés eszközei között az államsegélyeken kívül legfontosabb szerep a közszállitásoknak jut. A hazai ipar joggal tarthat számot arra, hogy az állami, törvény- hatósági és községi szállításokban ne csak részeltessék, hanem hogy azokat lehetőleg teljesen elnyerje. Ám ez az igénye a hazai iparnak csak akkor jogosult, ha a külföldi ipari termékekkel szemben versenyképes. A közszállitásban rejlő támogatást arra felhasználni, hogy az állam vagy a község drágábban fizesse meg a hazai ipari terméket, mint a hogy külföldről ugyan azt megkaphatja : nem szabad. Ilyen esettel állunk szemben a községi gépgyárak számára való vascsövek szállításánál. A gázmüvek igazgatósága érintkezésbe lépett a németországi öntödékkel és árakat kért tőlük a vascső szükségletre nézve. Erre a kérdezősködésre a Kölnben székelő vas- csőkartell azt válaszolta, hogy ajánlatot nem tehet, de áttette a kérdezősködést az osztrákmagyar vascsőszindikátushoz. Ebből kiderült, hogy az osztrák-magyar vascsőszindikátus kar- teliben van a német csőkartellel, tehát nemzetközi egyezmény áll fenn a német- az osztrák- és a magyar müvek közt a vas csövek árainak a felsrófolására. Csakhamar bebizonyult, hogy ezt az egyezményt a magyar vasmüvek ki akarták használni arra, hogy Budapest székesfővároson hatalmas eret vágjanak. A községi gázmüvek ugyanis ajánlatra szólították fel a hazai öntödéket és ezektől öt ajánlat érkezett be, a melyek közül négy egyáltalán nem volt számbavehető. A magyar államvasutak gápgyára pedig az átmérő szerint 19 80, 19.60, illetve 19.20 koronát kért. Ugyanennyit kért egy francziaországi ajánlat BudaXERDÉLYI ES TÁRSA» porosz szén- és koksz nagykereskedők Budapest, Nyugati pályaudvar. — TELEFON: («—52. ■ ~
